Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-11-20 / 24. szám
21. ENCE, BENCE, KIS KEMENCE A gyerekek felöltöznek. Édesanya megigazítja a sapkát, A kertajtónál édesapával találkoznak, begombolja a kabátot. Bori öltözteti a babáját. Előszedi a fiókból a kinőtt holmikat és egymáshoz illeszti a babaruhát meg a hajasbabát. Egyszer nagy a ruha, elvész benne a baba, máskor úgy kell belerázni a rugdalózóba. Most éppen egy kis kabát van Bori kezében. — Mit vesz fel a baba? — kérdezi anyuka. — Kabátot — hangzik a gondoskodó válasz. — IJfelyiket veszi fel — érdeklődik anyu. — Ezt a meleget — mondja Bori, és felemeli Zoli szövetkabátját. — Minek ez a meleg kabát? — kérdezi Zoli. — Fázik a baba! — mondja Borika. — Itt meleg van — méltatlankodik Zoli. — Kimegyünk a kertbe. Kint hideg van — hangzik a válasz. — Én is kimegyek! — erősködik Zoli. — Akkor felvesszük a kabátot — szól anyu. * — Itt a kesztyű, Borika! Vedd fel! — szól anyu, és leemeli a fogasról a kesztyűt. — Hol a kesztyűm? — kérdezi Zoli. — Itt, a kabát ujjábán — mondja nevetve anyu, és melengeti a kicsi egyujjast. — Én is felhúzom a kesztyűt, húzd fel te is! — mondja anyuka. — Melyiket húzod erre a kezedre? — kérdezi anyuka. — Ezt! — válaszolja Bori. — Ez való rá! Húzd fel hamar! — biztatja a mama. — Minek ez a kesztyű? — rázza le a kezéről Zoli. — Fúj a szél kint. Fázik majd a kezed! — magyarázza édesanya * / I — Hová mész? — kérdezik a kicsik. — A pincébe — felel apa. — Mit csinálsz a pincében? — érdeklődik Zolika. — Megrakom a tüzet. — Mit raksz a tűzre? — kíváncsiskodik Bori. — Fát — szól apa. Menni akar, de a kicsik tovább kérdezősködnek. — Hányat? — Sokat — mondja apa, és mutatja, hogy egy öllel. — Hol a fa? — csodálkozik a kislány. — A pincében — szól anyu, és elindul velük a kertbe. — Mennyi fa van a pincében? — kérdi Bori. — Sok fa van. Tele a pince — mondja anya. — Miért van annyi fa? — ámul Zoli. — Hogy ne fázzatok a télen — magyarázza anya. Este a jó meleg szobában mondogatják ezt a mondókát: Ence, Bence, kis kemence. Kis medence a Velence. Ne búsuljunk semmit Vince, Tele van az icce, pince. Az őszi időjárásról, az öltözködésről beszélgetünk a gyermekünkkel. A beszélgetést kezdjük olyankor, amikor sétálni visszük a kicsit. Készítsük ki az időjárásnak megfelelő ruhadarabjait, bizonyosan megtalálható közöttük a kabát, a sál, a sapka, a kesztyű, a cipő, és esetleg magunkkal visszük az ernyőt. Öltöztetése közben megtanulja, hogy felhúzzuk a cipőt, kesztyűt; felvesszük a kabátot meg a sapkát. A nagyobbaknak megtanítjuk, hogy a kabátot beßomboijuk a sapkát megkötjük, bekapcsoljuk. A kabátot fogasról, a szekrényből vesszük elő, a sálat, a kesztyűt a kabát ujjából vagy zsebéből, vagy a fiókból húzzuk ki. Ide is tesszük vissza. Amikor egyik kezét is, meg a másikat beledugta a kabát ujjába; a jobb lábra is meg a balra is felhúzta a cipőt; a hüvelykujj is beletalált a maga helyére meg a kicsi is, elindulhatunk sétálni. Egy kis táskát, tarisznyát, kosárkát adjunk a kezébe, amibe szedegeti majd az ősz ajándékait. A hideget, a szelet, az eleredő esőt tenyerén, az orrocskáján érzékelheti, megtapasztalja mindazt, amit otthon elmondtunk neki. Azért vesszük fel a kabátot, mert hideg van; fúj a szél; esik az eső. Az úton arról beszélgetünk, hogy hol megyünk. Itt, ott, úton, járdán; kertben, erdőben, parkban, vagy játszótéren sétálunk. Megyünk a kerítés mellett, ház mellett, fa mellett, hinta, szökőkút (stb.) mellett; híd alatt, fa alatt, erkély alatt; a mákkot, gesztenyét, tobozt a fa alatt találjuk. Az egyiket ilyen fa alatt, a másikat olyan alatt. Most a földön hevernek a levelekkel együtt, de nyáron a fán volt mind. A levelek zörögnek, nyáron susogtak. Egyik levél barna, a másik sárga. A fenyőfa zöld. Némelyik levél tarka, némelyik egyszínű. Az egyik fa lombja sárga, a másiké rőt (vörös, bíbor). A makk sima, a sapkája nem sima. Gubancos, bolyhos, szúrós. A kalapos makk hasonlít egy sapkás fejű gyermekhez, kucsmás apókához, csak szemet, szájat kell hozzáképzelni vagy rárajzolni. Ha aztán kiesik a sapkájából, kereshetünk fejrevalót, tökfödőt, makksapkát. Az egyik kicsi, a másik nagy; az egyikből kiesik, a másikba nem fér bele. Aztán végre valamelyik jó neki, illik bele, illik rá, rávaló. Ez lesz a sapkája. A gesztenyefa alatt zárt burokban és nyitottban találjuk a gesztenyét. Engedjük kibontani a szétpattanó burkot, hogy hadd pottyanjon az újszülött gesztenye a gyermek kicsi markába. Állapítsuk meg, hogy kicsi-e vagy nagy, melyik kisebb, melyik nagyobb. Számláljuk meg, hány gesztenye vtan egy burokban. Előfordulhat, hogy azon a vidéken, ahol kedves olvasóink élnek, nem ismeretes a gesztenye vagy a makk, de bizonyára találnak olyan termést, amivel a termés tulajdonságának megfelelően — játszhatnak a gyermekükkel és gyarapíthatják magyar szókincsét. A séta előkészítése, az öltözködés, a termések megismerése hasonlóképp játszódhat le másfajta körülmény között, másféle termésekkel is. Hogyan készítsünk makkból babát? Azt ígértük, hogy játékot készítünk a makkból. Vágjuk le a makk egyik végét és ezen a lapocskán állítsuk a talpára. Illesszünk a kerek végére egy gömbölyű — lehetőleg sapkás — makkot. Gyufaszálat nyomjunk a két makkba és ez fogja össze. Ez a nyaka. A fejecskét billentsük kifejező tartásba, féloldalas, huncut helyzetbe. Ha egy bunkós végű szárdarabkát a szájába dugunk pipának, akkor apókát, pásztort kapunk. Kutyust vagy báránykát is készítsünk mellé. Ha a megtermett makkot félbe vágjuk, a kislány vagy az anyóka szoknyáját kapjuk meg. A felső teste egy közepes makk, a feje a legkisebb. Gyufa fogja össze, gyufa a két lába, amit világjáró nagy papucsba rögzítünk (hosszába vágott fél makk). Háromszögletű selyemdarabkából kendőt ragasztunk a fejére, a gyermekkel együtt megrajzoljuk az arcát, a ruha fazonját (gallér, gombok). Két kicsi kezet ragaszthatunk gyufaszálból, amihez virágot vagy kupacsot illesztünk, mintha virágot hozna vagy kosarat tartana a kezében. Az állatokat (ha ilyent is készítünk) rövid vagy hosszú lábakra állítjuk, kurta vagy hosszú farkat illesztünk hozzá. Jellemző a fül formája és állása. Fület legkönnyebben pici filcből vagy bőrből ragaszthatunk neki. Tanítsuk meg a gyermekeket a színes falevél felhasználására. Az esős időben gyűjtött levelek nyirkosak, vizesek, hamar pöndörödnek. Meleg vasalóval szárítsuk meg, vagy újságpapír közé téve préseljük le. Mire lehet jó egy őszi falevél? Például arra, hogy felvegyük. Megnézzük a színét és az alakját. Körülrajzoljuk az alakját az ujjunkkal vagy mintának használjuk a levelet. Alakíthatunk belőlük képet úgy is, hogy a levelek megtartják természetes formájukat, de tetszés szerinti mintát is szabhatunk belőlük. Amikor képet állítunk össze, gondoljunk arra, hogy a levél erezete, szára kiemelkedik a lapos felületű képből, vonalai szembetűnnek, ezért olyan tárgyakat alakítsunk belőlük, amelyeket megrajzolt a természet. Zsúpfedelű ház tetejét alakítsuk egy tőbe futó (tenyeresen erezett) levélből, faházikót párhuzamos erezetűből. Bármilyen képet készítünk, tartsuk szem előtt a célt. Azért foglalkoztunk a sárguló, a hervadó levelekkel, hogy beszéljünk róluk. Azért alakítunk képet, hogy elmondhassuk és elmondassuk a gondolatainkat az őszről, az öltözködésről, és még sok mindenről, amit a gyermek képessége szerint megtanulhat. Helyezzük a kép középpontjába a gyermek alakját, de legyen cselekvő részese a beszélgetésnek is. Hogyan hangsúlyozzuk a mondóké kát? Ha együtt lépegetünk a kicsi gyermekkel, apró lábacskáját még biztatni is kell, hogy lépjen egyet, vagy ha jobbra-balra döntögetjük a térdünkön ülő kicsit a járás ritmusa, a mozgás ütemessége szabja meg a versike mondását is. Nem értelemszerűen mondjuk a szavakat, verseket, hanem egy szótagot hangsúlyosan, egyet, hangsúlytalanul ejtünk, függetlenül attól, hogy a hangsúlyos szótag szó elején van-e, vagy éppen a közepén. Lássunk egy példát: Hova tegyem a sap-kát, Hogy meg-leljem reg-gel? Járás közben egy lépésre egy hangsúlyos (esetleg még egy-két hangsúlytalan) szótag esik. A járás meggyorításával sürgetjük a szöveg mondását, a beszéd tempóját, lassítással visszafogjuk a versmondás ritmusát. • Megjelent a MAGYAR SZAVAK VILÁGA című könyv második kiadása, ára US $ 4,— A 259 oldal terjedelmű kötött mű minden második oldalát színes kép díszíti, ezek segítségével könnyebben TANÍTHAT, TANULHAT Bárki könnyen megtanulhatja a magyar nyelv szabályait a kis történetek, népdalok és versek segítségével. A kiadvány sok-sok példát, feladatot tartartalmaz, feltárja a MAGYAR SZAVAK VILÁGÁT! A kötet megrendelhető bármely magyar könyvkereskedőnél, vagy közvetlenül az alábbi címen: KULTÚRA 1389 Budapest 62 P. O. Box 149 TANULJUNK MAGYARUL! MAGYAR SZAVAK VILÁGA A Szülőföldünk hullámsávjai KIKOPÁSÁN: Délben 12 órakor 16 m (17 715 kHz), 19 m (15160 kHz), 25 m (11910 kHz), 51 m (9535 kHz). 41 m (7155 kHz), 48 m (6150 kHz). Délután 17 órakor, este 20,00 és 22,00 órakor 19 m (15 160 kHz), 25 m (11910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m 7200 kHz), 49 m (6110 kHz). Ausztráliában és Oj-zélandon: 13 m (21525 kHz), 16 km (17 715 kHz), 19 km (15160 kHz), 25 m (11 910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7155 kHz). ÉSZAK-AMERIKÁBAN: 19 m (15 220 kHz), 25 m (11910 kHz), 30 m (9833 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7215 kHz), 50 m (6000 kHz). dél-Amerikában : 16 m (17 715 kHz). 19 m (15 415 kHz). 25 m (11910 kHz), 30 m (9833 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7200 kHz). Az esetleges műsorváltozásért hallgatóink elnézését kérjük. VILÁGÓRA TÁBLÁZAT Megkönnyítendő hallgatóinknak a tájékozódást műsoraink időpontjait Illetően, az alábbiakban közöljük hazai időbeosztásunk átszámítását néhány Jelentősebb tengerentúli zónára. Ha BUDAPESTEN akkor — RIO DE JANEIRÖBAN NEW YORKBAN MEXIKÓVÁROSBAN DENVERBEN SAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN HONOLULUBAN WELLINGTONBAN SYDNEYBEN ADELAIDE-BEN 12.00 óra van. 08.00 06.00 05.00 04.00 03.00 02.00 01.00 23.00 21.00 20.30 óra van A fenti táblázat alapján könnyen kiszámíthatják valamennyi műsorunk kezdési időpontját, ha az általunk BUDAPESTI IDŐ SZERINT MEGADOTT időpontokat átszámítják a lakóhelyükre érvényes időzónára, íme néhány példa: Hazai idő szerint 00.30-kor kezdődő adásunkat RIO DE JANEIRÖBAN Itthon 04.30-kor kezdődik Észak-Amerikának NEW YORKBAN DENVERBEN SAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN Honismereti műsorunk Eszak-Amerikának gárzásra. Ezek szerint Önöknek NEW YORKBAN DENVERBEN SAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN kell bekapcsolniuk készüléküket. Mindennap — hazai idő szerint — 11.00 órakor Indul Ausztráliának és Oj-Zélandnak szóló műsorunk. Ezt Önök ADELAIDE-BEN 19.30-kor SYDNEYBEN 20.00-kor WELLINGTONBAN 22.00-kor hallhatják. Felhívjuk figyelmüket, hogy táblázatunk nem veszi figyelembe A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK SZOKÁSOS NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSAIT Reméljük, táblázatunkkal segítséget nyújtottunk az adásidőkben való eligazodáshoz. Jó vételt kívánunk! 20.30- kor hallhatják, szóló H. adásunk ezt . 22.30-kor 20.30- kor 19.30- kor 18.30- kor haUhatják. 02.30- kor kerül su-20.30- kor 18.30- kor 17.30- kor 16.30- kor HONFITÁRSAINKAT keressük TÓTH TIBOR (született Kismajsán 1940. május 11-én, anyja neve Nyerges Erzsébet) I960 szeptemberétől él külföldön. Utolsó ismert elme Kanada (Montreal) volt. 1971. június 21-én irt utoljára édesanyjának. Azóta nem adott hírt magáról. PUSZTAY FUZAK LÁSZLÓ (született Verhnyedvinszk-ban 1920. március 14-én, anyja neve Sztrailova Katalin) 1944-ben az USA-ban, Milwaukee (Wisconsin) városban telepedett le. Keresi Dombóvárról testvére, aki 1950 óta nem tud fivéréről. JANOSY GYULA volt nagyváradi rendőrfőkapitányt és feleségét, született PAJZER ELLA-t keresi Jankóné Kovács Terézia az USA-ból. GÖNDÖR ERZSÉBET (valószínűleg Budapesten született 1916—26 között) gyermekgondozónőt, aki 1947—48-ban a Budapest n„ Tárogató út 2—1. sz. alatt levő intézetben dolgozott — keresi régi gondozottja. Letzter Júlia Angliából. FILIPAS S2IOON1A (született Almásegresen 1897-ben, anyja neve Bulzán Erzsébet) Aradon élt, s innen vándorolt ki Amerikába 1919-ben dr. GAZA Géza orvos társaságában. Filipás Szidóniát és esetleges leszármazottait keresi Budapestről unoka-TÖTH TIBOR húga, Hegyi Irén. LADJÄN! SZKY JÓZSEF (kb. 40—45 éves) 1956 óta él külföldön. Kanadában telepedett le (HAMILTON, Ont.). Nős, két leánygyermeke van. Kb. 6—7 évvel ezelőtt írt utoljára. Keresik: édesanyja és testvérei Magyarországról, valamint édesanyja keresztlánya, Djanic Zsuzsanna a Német Szövetségi Köztársaságból. KÖNYVES TÓTH IMRE (született Hencidán 1932. november 7-én, anyja neve Oldal Irma) 19Ct-ban az Egyesült Államokba (CORNWALL HEIGHTS Pa.) távozott. Keresi SZENTENDRÉ-ről nagybátyja, akinek a keresett öt éve írt utoljára. SZATMÁRI GABOR -* és feleségét — akinek keresztneve Klára — keresi Nagy József Franciaországból.- A keresettek 1959— 60-ban Kanadából átköltöztek az USA-ba (New York). Nagy József kéri, hogy azonnal jelentkezzenek, mert a felesége meghalt. Tengerentúlon élő barátait keresi PÁSTHY FERENC Svédországból. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. elme: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE H—1985 BUDAPEST. Kérjük, vágja ki, és küldje el címünkre! MEGRENDELÉS Megrendelem Önöknél a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................. egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz az MVSZ 232—90 171— 2246 számú számlájára. Kelt: ............................................................... ClM: ............................................................... NÉV: ............................................................... □ Az előfizetési díjat ............. egyidejűleg csekken küldöm. aláírás 14
