Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-10-23 / 22. szám

fo L«ew 1 Kürthy Hanna rajza FALUSI ASSZONYOK A mezőgazdaságban a nők képezik a leg­megbízhatóbb munkaerőtömeget a falvak­ban, hiszen családi, szakmai okokból leg­kevésbé ők vándorolnak el. Az aktív tsz-tagok 35,6 százaléka nő, s a rendszeresen dolgozó családtagok — tehát akik nem tagjai a szövetkezetnek, de részt vesznek a közös munkában — 69,9 százalé­ka ugyancsak közülük kerül ki. Lényegében valamennyien dolgoznak a háztájiban, amely ugyancsak az ország ellátását szol­gálja. Néhány hete a Magyar Nők Országos Ta­nácsa és a TOT — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — egész napos értekez­letet rendezett a tsz-ekben működő szocia­lista brigádok vezetői számára (a szövet­kezetekben 1500 női brigád dolgozik, 25 000 taggal, ezenkívül a vegyes brigádok 30—40 százaléka nő). Néhány rendkívül izgalmas kérdésre irányították a figyelmet a falusi asszonyok életével kapcsolatban. BURKOLT ÉS NYÍLT ELLENÁLLÁS Hogyan élnek a mai falusi asszonyok? Felszabadultan, önálló személyiségük ki­bontakozóban, de még mindig hordják ma­gukban a réginek egy kis maradékát is. Még nagyobb azonban annak a terhe, amit bizonyos előítéletek miatt a környezetük részéről kell elviselniük. Talán nem érdemes már arról beszélni, hogy a falusi asszonyok ugyanúgy öltöz­ködnek és használati eszközeik is azonosak a városiakéval. Természetesnek kell ven­nünk, hiszen többségük dolgozó ember, aki életét a mai kor követelményei szerint igyekszik formálni. Az előítéletek jelentkeznek burkolt for­mában, irigységben és családi „szégyenben” is. Az, hogy az országban összesen még mindig csak hét tsz-elnöknő van, nem le­het véletlen. 1462 termelőszövetkezetben nyilván sokkal több jól képzett, vezetésre alkalmas nőt lehetne találni — ha keres­nének. A szövetkezeti mozgalom egyik jeles fér­fi vezetőjével beszélgettem e kérdésről, aki maga is azon véleményen van, hogy némely férfiak egymás eredményeire kevésbé fél­tékenyek, mint a nőkére. S ugyanez a hely­zet a családban is. A falusi ember még több előítélettel él, mint a városi. Ha az asszony netán többre viszi, a férfi restelli társai előtt. Jártam olyan szövetkezetben, ahol asszony volt az elnök, a férfi gépko­csivezető. Sokszor tettek rá csípős megjegy­zéseket, mondván, hogy otthon is ez a hely­zet? Ilyen esetekből aztán szinte egyenesen következik, hogy a „családfő” legalább ott­hon megköveteli, hogy kiszolgálják. A nő­tanács országos ülésén a parlamentben mondották el legutóbb, hogy az egyik fa­lusi közéleti személyiség — rendkívül talp­raesett asszony — arra kérte a testületi ülés tagjait, hogy 12-kor függesszék fel a megbeszélést, „mert haza kell mennie fér­­jeurának kitálalni.” A HÁTRÁNYOKAT LE KELL KÜZDENI óriási hátrányokat kell leküzdeni ahhoz, hogy otthon és a munkahelyen megkapják a segítséget képességeik kibontakoztatásá­hoz. Ha most arra utalok, hogy a nehéz kézi munka általában az asszonyokra vár, akkor nem túlzók. Erre a jelenségre a TOT most egy vizsgálat során külön figyelmez­tetően felhívta a szövetkezetek figyelmét. Különösen a nagy, egyesült szövetkezetek­ben szorultak háttérbe a modern munka­­területekről a nők. Ez pedig magával hoz­za: nem is tartanak igényt arra, hogy az asszonyok tanuljanak. Ennek ellenére — bár eleinte a nők ma­guk is tartózkodtak a tanulástól — már tö­megesen vesznek részt, különösen a szocia­lista brigádok tagjai, a szakmunkásképzés­ben. A räkamazi termelőszövetkezet szocia­lista brigádjának vezetője elmondotta, hogy még nőtársai is gúnyos megjegyzést tettek: talán nem tudja majd a burgonyát kiszed­ni, ha nem végzi el a szakmunkásképzőt? Talpraesett, 40 körüli asszony, azt mondta erre: „A burgonyát fel tudom szedni, de lesznek majd olyan burgonyafajták és gé­pek, amelyekkel könnyebben dolgozhatnék, ha értek hozzájuk. Ha nem tanulok, ne­kem csak a neheze marad.” Ez az asszony kivívta, hogy húsz másik nő vele járjon szakmunkásképzésre, sőt tíz férfi is velük tartott. Autót szerzett a tsz vezetőségétől, amely bevitte őket az isko­lába. És még így is nagyon nehéz volt, mert sem munkaidő-kedvezményt nem kaptak, sem a ház körül nem végezte el helyettük más a feladatukat. Ez a példa is azt mutatja, hogy még ha sokszor zsörtölődnek, vagy fáradtak is, lel­kesedésük igen nagy és tiszteletre méltó. Lendvai Vera (A cikk megjelent a Népszava 1976. szep­tember 25-i számában.) ü PETŐFI SÁNDOR Befordultam a konyhára... Befordultam a konyhára, Rágyújtottam a pipára... Azaz rágyújtottam volna, Hogyha már nem égett volna. A pipám javában égett, Nem is mentem én a végett! Azért mentem mert megláttam, Hogy odabenn szép leány van. Tüzet rakott eszemadta, Lobogott is, amint rakta; Jaj de hát még szeme párja, Annak volt ám nagy a lángja! Én beléptem, ő rámnézett, Aligha meg nem igézett! Égő pipám kialudott, Alvó szívem meggyulladott. RECEPTEK KAPORLEVES. Hozzávalók: egy jó evőkanálra való vá­gott zöld kapor, 2 deka zsír, 2 deka liszt, 1—2 deci tej, 1 deci tejföl, 1 tojássárga, só. — A zsírból és a lisztből vi­lágos rántást készítünk, beletesszük a kaprot, de ezzel már nem pirítjuk, hanem azonnal feleresztjük. Miután felfőtt, 10 percig csendesen főzzük, 1—2 deci tejjel kiegészítjük és tejföllel elkevert tojássárgára tálaljuk. Pirított zsemlekoc­kát adunk hozzá. CSŐBEN SÜLT KELV1RÁG. Hozzávalók: 1 kiló karfiol, 5 deka vaj, 2 deka liszt, 1 deci tejfel, egy kis só, egy tojás sárgája, 2 deci tej és 3 deka reszeltsajt. — A karfiolt le­főzzük sós vízben, s hogy szép fehér maradjon, egy mok­­ka-kanálnyi szódabikarbónát teszünk a főző vízbe. Ha megpuhult lecsorgatjuk róla a vizet és kivajazott, tűzálló tálra rakjuk, s a következő mártással öntjük le: 2 deka vajat 2 deka liszttel felhevítünk, feleresztjük 2 deci tejjel, egy kissé megsózzuk és mézsűrűre forraljuk állandó keve­rés közben. Ha tűzről levettük, beletesszük a tejfölt és egy tojás sárgáját s jól összekeverjük. A mártást ráöntjük a karfiolra és meghintjük a reszelt sajttal, majd forró sü­tőben világos pirosra sütjük. BÉLSZÍN SZELET EK STEFÁN1A-MÖDRA. Hozzávalók: 8—10 napos bélszínből 12—14 dekás szeleteket vágunk, BÉLYEGSAROK H ÍIíHBéC tÜIiDÖ'rTKÖY/ÖYÜIié^e • 19«76 • Két nemzetközi bélyegkiállítás tiszteletére adott ki a Magyar Posta bélyegkisívet. Az egyik kiállítás nemrég zajlott le Koppenhágában, a má­sik, októberben — Milánóban. A tervező: Czig­­lényi Ádám grafikusművész. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) X. Küldöttközgyűlése alkalmából gótikus szoborfejeket ábrázoló blokkot jelente­tett meg a Magyar Posta, Vertei József grafikus­­művész keretrajzával. Az értékes leletek a Bu­davári palotában 1974-ben feltárt szoborfejek közül valók. KOPPENHÁGA I §a « X K $ 250 - +lfi BUDHVÁHI tíÓÍIHUÍ tfWí! w Ha eljön az ősz... A magyar konfekcióipar az évszakok, tavasz-nyár, ősz-tél közeledtére rendsze­resen bemutatót rendez a divat újdonságaiból. Ezúttal a „FÉR” — Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, — a Gelliért Szálló külön­termében tartotta meg di­vatbemutatóját, amelyen főleg az őszi-téli kabátok, köpenyek. szőrmebundák nyerték el a meghívott di­vatszakemberek tetszését. A kabátok szabásvonalá­nál az egyenes ingvonalú kabát — könnyű szövetből — éppúgy divatos, mint a redingot, vagy trencskó, te­­veszőrgyapjúból, vagy tweed szövetből. Különle­ges modellek a győri Gra­boplast gyár esőköpeny melyet kicsit ellapítunk és megsózunk s egy éjszakán át a következő páclében áztatjuk: 6 deka olajban 6 deka mustárt, 1 evőkanálnyi metélöhagymát, 15—20 szem ap­róra vágott kapribogyót, 1 kis fej reszelt vöröshagymát és 6 deka szardellát áttörünk egy kis törött borssal, szere­csendióval összekeverjük. Ebbe a bélszinszeleteket bele­mártogatjuk, majd az egésszel leöntjük. — A pecsenyesü­tőt vastagon kivajazzuk és 3 deka olajat öntünk bele. Az­tán belerakjuk a szeleteket, majd 5 deka zsírt felhevítünk, s a szeletekre öntjük és forró sütőben rozsdavörösre és puhára sütjük mindkét oldalán. Ezután kivesszük a léből a szeleteket és mártást készítünk a következőképpen: 2 ei'őkanálnyi paradicsomot, 1 kávéskanálnyi lisztet meg­pirítunk a lében és feleresztjük 1 deci tejföllel, 2 deci vö­rösborral és 1 evőkanálnyi zöldpetrezselymet teszünk bele. Beforraljuk és leszűrve a kész szeletekre öntjük. Burgo­nyapürével, vajas morzsával vagy leöntött kelbimbóval tá­laljuk. HVSZÁRFÁNK. Hozzávalók: 7 deka vaj, 3 és fél deka cukor, 1 tojás sárgája és 9 deka liszt. — A lisztet a vajjal és cukorral összemorzsoljuk. Ceruzavastagságúra elnyújt­juk és kiszaggatjuk egy közepes nagyságú pogácsaszagga­tóval. Aztán megkenjük tojásfehérjével, és vágott dióval vagy mogyoróval meghintjük, majd közepesen meleg sü­tőben kisütjük. Ha kisült, tehetünk minden fánk tetejére egy darabka kemény gyümölcssajtot vagy lekvárt. Cukor­ral meghintve tálaljuk. RIGMUS anyagából tervezett kabát­jai, ezeket gyakran műszőr­me, valódi szőrme béléssel „téliesítiik”. Véglegesen beérkezett és nagyon divatos a hosszú pelerin, amely remeikül öl­töztet, vagy inkább eltakar, mivelhogy praktikusan több rétegű pulóvert, kötött ka­bátot ölthetünik alája. Az első számú képen bemutat­juk a sötétkék lódenposz­­tóból készült pelerin t, — a mustársárga-zöldcsíkos, újszerűén kívül viselt hosz­­szú kötött sállal. A második képen látható dohányszínű irhakabát — azonos színű rókaprém gal­lérral és megkötős övvel — szinte már konzervatívnak tűnik, — ám sokan viselik szívesen — mert nemcsak változatlanul elegáns — de főleg: a legzordabb téli idő­ben is — kellemesen me­leg. P. J. MTI — Bara István felvételei VÍZSZINTES: I. Hollós Korvin Lajos „Rigmus” c. verséből idé­zőnk (az első sor, zárt betűk: Y, N). 11. Tavasszal nyíló, Illatos fehér virágú cserje. Díszfának is ültetik. 12. Szaglóérzék. 15. Iro­dalmi művek alkotásával foglalkozó nő. IS. M. U. 18. Dalos, nó­­tás. IS. Hegycsoport Tokod és Dorog között. 20. Népies, énekel­hető szöveges dallam. 22. Elcsen. 23. É. G. Y. 24. Tág. 25. A vers­idézet harmadik sora (zárt betűk: I, E). 27. Tiltó szó. 28. A hé­lium vegyjele. 29. A máshollét Igazolása. 3«. Gyógyital (fordítva). 31. Bíborpiros, ibolyára emlékeztető kerti növény. 34. Ókori ró­mai hármasfogat. 36. A régi „cs” betű. 37. ív alakban hajló. 39. Az imént említett ok miatt. 41. Betűket ró a papírra. 43. Elnás­pángol. 45. Névtelen (Irásmű, szerző). 47. Peruban használatos pénzegység. 49. Függés, csüngés. 50. Operaházunk építőjének név­jele. 51. BM. 53. Személyes névmás. 54. ... Lanka (Ceylon mai neve). 55. Az őskor és a középkor közé eső szakasz. 56. Véletle­nül hullatja. 58. A vérkeringés központi szerve. 59. Nagyon ki­tűnő (két szó). 61. Növény része. 62. Gazdasági eszköz (névelővel). 63. Város Franciaországban. 65. A korábbihoz képest valamennyi­vel nővel. 67. Európa Kupa. FÜGGŐLEGES: 1. A versldézet második sora (zárt betűk: K, S). 2. Csoportosan jelentkező, tömegben előforduló. 3. Lengyel pénz­egység. 4. Táplálkozna. 5. G. I. O. 6. E. C. 7. Verne egyik kapi­tánya. 8. A hidrogén és a kén vegyjele. 8. Annak a tulajdona. 10. ünnepi hangulatú bőséges evés-ivás. 13. Kitalált történet. 14. Az emberi test alakja. 17. Hivatkozott. 20. Gyarapodik. 21. Amely személyre. 24. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: S, M). 26. A Baleárokhoz tartozó Pltyuzok legnagyobb szigete. 28. Szívvel lélekkel ragaszkodik hozzá. 32. Te és ő. 33. Kellő mértékben nem adja meg, arai járna. 35. Ledőlt épület (névelővel). 38. Cseleked­jél 40. T. N. 42. Rossz állapotban levő. 44. Véletlenül ráhullat. 46. Csészék, bögrék. 48. Lemázolja. 52. Malájt eredetű ütőhangszer. 53. Személyes névmás. 54. A gazda ... hizlalja a jószágot. 57. Mesterségesen hizlalja (kacsát, libát). 58. Simán vág. 60. Az oxi­gén és a rénium vegyjele. 62. Életkor, kor angolul. 64. Sima egy­nemű betűi. 65. Elektronvolt, röv. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán tatás céljából közöljük. A 21. számban megjelent keresztrejtvény megfejtése szépség, szerelem / Költői tárgyam ott lelem. szórakoz­­: Ahol a

Next

/
Thumbnails
Contents