Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-01-31 / 3. szám
Száz éve hunyt el Deák Ferenc, liberális politikus, jogtudós. Söjtöri szülőházát az évfordulóra helyreállították. Az egyemeletes barokk udvarházban művelődési házat és könyvtárat rendeztek be. A műemléképületben Deák-emlékeket is elhelyeznek. Ugyancsak helyreállították a kehidal temetőkápolnát, amelynek sírboltjában a Deák-család nyugszik. Képünkön: Deák Ferenc Székely Bertalan festményén DEÁK FERENC: „Valamennyien egyetértünk abban, hogy szent kötelességünk haladék nélkül az ország összes erejét a kor igényeinek és a hazánk szükségeinek megfelelő belső átalakításra fordítani.” (Idézet az 1867-es kiegyezésről mondott beszédből, 1869. május 20-án.) * KOSSUTH LAJOS LEVELE DEÁK FERENC HALÁLAKOR — HELFY IGNÁCNAK (részlet) Az ő jellemének szeplőtlen tisztaságához a gyanúnak még csak árnyéka sem férhetett. Az ész és jellem összhangzata teszen embert naggyá. S a nagyság imponál. Az emberek imígy okoskodtak: Deák, az önzetlen hazafi, csak jót akarhat a hazának, annak hát jónak kell lenni, amit ő nagy eszével jónak lát — és mentek utána. Nagy ésszel csak nagyot lehet tévedni. Deákon is megesett ez az emberi, s tévedéseinek következései irtózatosak. De erkölcsi nagysága oszolhatlan nimbusszal veszi körül emlékezetét; mert az ő önzetlen becsületességébe vetett nemzeti bizodalmát ő nemcsak mindig megérdemelte, hanem diadala után is igazolta. A kölni Német—Magyar Társaság 1975. december 12-én tartotta meg évzáró ünnepségét. A találkozó védnökei voltak: Hamburger László, a Magyar Népköztársaság nagykövete, Hans-Jürgen Wischnewski, az NSZK államminisztere és John van Nes Ziegler, Köln város főpolgármestere. Képünkön Egon Arthur Schmidt, a kölni NMT elnöke, Hans-Jürgen Wischnewski, az NSZK államminisztere, Hasso Wolf, az ünnepség során kitüntetett NSZK-beli újságíró és Hamburger László, Népköztársaságunk nagykövete. A Kölni Német—Magyar Társaság évzáró ünnepségén Egon Arthur Schmidt, a kölni NMT elnöke átnyújtotta az NMT legmagasabb kitüntetését, az „Arany Toll”-at Hasso Wolfnak, a Westdeutscher Rundfunk riporterének, aki az elmúlt év folyamán a legtöbbet tett műsoraival a német és a magyar nép közti barátság elmélyítésének érdekében. Képünkön Egon Arthur Schmidt elnök, Horst Siefen elnökhelyettes, Hasso Wolf és Vas Tamás elnökhelyettes Thomas Rimpel felvételei Magyar—NSZK gazdasági vegyesbizottsági tárgyalások Bonnban A Nyugat-Berlin-i Magyar Kolónia karácsonyi ünnepsége A Nyugat-Berlini Magyar Kolóniában 1975. december 13-án tartották meg a szokásos karácsonyi ünnepséget, amelynek során Raab Ottó elnök méltatta a karácsony békés jellegét. A nagyszámú ünneplő közönség előtt a Télapó átadta az MVSZ ajándékcsomagjait a Kolónia gyermekeinek. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel az élén magyar küldöttség tárgyalt Bonnban a Hans Friderichs szövetségi gazdaságügyi miniszter vezette NSZK küldöttséggel, a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok eddigi alakulásáról és fejlesztésük lehetőségeiről. Egyetértettek abban, hogy Magyarország és az NSZK kereskedelmi kapcsolatainak harmonikusan, az eddiginél kiegyenlítettebben kell fejlődniük. Ennek feltétele, hogy mindkét fél, kivált Magyarország szállításai növekedjenek. Mivel Magyarország hátrányára passzívum mutatkozik, küldöttségünk szükségesnek tartotta az NSZK-ban még érvényes mennyiségi korlátozások felszámolását. A tárgyalások jegyzőkönyv aláírásával fejeződtek be. Bíró József megbeszéléseket folytatott Érti földművelésügyi miniszterrel is. Az Oktatási Minisztérium és az UNESCO felügyelete alatt Országos Oktatástechnikai Központ létesült Veszprémben. Az intézet feladata: a pedagógusok felkészítése a legmodernebb oktatástechnikai eszközök használatára, valamint új eszközök tervezése, gyártása MTI — Rózsás Sándor felvétele Debrecenben a mézeskalácskészítés legismertebb mestere Kerékgyártó Sándor volt. A műhely és a bolt berendezését a mester elhunyta után a debreceni Déry Múzeum vette meg. özv. Kerékgyártó Sándorné a régi üzletben MTI — Balogh P. László felvétele A MAGYAR—OSZTRÁK SZAKSZERVEZETI KAPCSOLATOKRÓL A Népszava című lap munkatársa interjút készített Alfred Stöerrel, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) vezető titkárával. Az ausztriai szakszervezeti vezető hazánk és nyugati szomszédunk szakszervezeti kapcsolatairól többek között a következőket mondotta: „Kapcsolataink eredményesen, sokoldalúan fejlődnek, mind szélesebb körre terjednek ki, s nem egy esetben a tapasztalatcserén túl az együttműködés lehetőségeit is felismerjük, és a gyakorlatban valósítjuk meg a lehetséges területeken ... Rendszeresen informáljuk egymást soron levő legfontosabb feladatainkról, kikérjük egymás véleményét olyan kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a másik fél feltehetően már nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik ... Teljes az egyetértés közöttünk abban, hogy mindent meg kell tennünk külön és közösen a dolgozó emberek védelmében, a munkásérdekek képviseletében. Együtt kell síkraszállnunk a béke megőrzéséért, mert meggyőződésem, hogy a dolgozó emberek érdekeinek képviselete szempontjából ez a legfontosabb: a béke, a nyugodt, biztonságos, félelem nélküli élet megteremtése.” Móra Ferenc-emléktábla és hétezer kötetes magyar nyelvű könyvtár Burgenlandban A Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület szervezésében 1975. november 28-án dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára jelenlétében ünnepélyesen leplezték le Felsőlövőn (Oberschützenben) a gimnázium előcsarnokában a MÖRA FERENC emléktáblát, amelyet a szegedi Tanárképző Főiskola hallgatói adományoztak abból az alkalomból, hogy Móra Ferenc az oberschützeni gimnáziumban kezdte kilencven évvel ezelőtt tanári pályafutását. A nagyszámú meghívott és a gimnázium tanulói előtt dr. Galambos Iréneus t tanár méltatta Móra Ferenc munkásságát, jelentőségét és nyitotta meg a Móra-kiállítást. Ugyancsak a BMKE szervezésében avatták fel Alsóőrött (Unterwarton) 1975. december 19-én a hétezer kötetes magyar könyvtárat. THEODOR KÉRY tartományi főnök mondott magyar és német nyelven beszédet, hangsúlyozta, hogy a könyvtárnak jelentős szerepe van a két ország kulturális kapcsolatainak erősítésében. Az ünnepélyes könyvtáravatáson jelen volt Dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára és Lelkes Lajosné, az MVSZ főmunkatársa. A magyar könyvtár felavatásával egyidejűleg Unterwarton Móra Ferenc- és Petőfi-kiállítás nyílt meg. Móra Ferenc-emléktábla az oberschützeni gimnáziumban. Lent: Móra Ferenc-kiállítás Oberschützenben. Dr. Galambos Iréneus tanár Új magyar nagykövet Belgiumban Vince József, hazánk újonnan kinevezett belgiumi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét Baudouin belga uralkodónak. Artur Schneider Budapesten Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár, fogadta Artur Schneider New York-i rabbit, az egyházak közötti együttműködés amerikai alapítványának elnökét, aki látogatást tett a Magyar Izraeliták Országos Képviselete vezetőinél; a fogadáson jelen volt dr. Seifert Géza, a képviselet elnöke is. Rákóczi-kan tata Nagy sikerű bemutató színhelye volt a Zeneakadémia január 15-én. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsorában egyebek között felcsendült Lendvay Kamilló Pro Libertate című kantátája, amelyet a szerző II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából írt. A kantáta szövegét Kőháti Zsolt állította össze korabeli dokumentumokból. Meghalt Hámos György Hámos György Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, kritikus, a Filmvilág főszerkesztője 66. életévében hosszú betegség után elhunyt. Születésnap Milloss Aurél, magyar származású koreográfus január 10-én töltötte be hetvenedik életévét. Születésnapjára koreográfiáiból összeállított műsort mutatott be a bécsi Staatsoper. Letartóztatták a pannonhalmi műkincs-rablókat 1975. december 16-án nagyértékű műkincsek tűntek el a pannonhalmi várból. A Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság nyomozói bravúros nyomozással leplezték le a bűnügyet. A műkincsek egy részét a tettesek Hegyeshalmon keresztül gépkocsin akarták külföldre csempészni, a többit pedig egy hegyi rejtekhelyen hagyták. A rendőrség az eset kapcsán két holland és három magyar állampolgárt vett őrizetbe. Helyreigazítás Lapunk 2. számában a Rovásírásos emlékeink című cikkben a negyedik bekezdés utolsó mondata helyesen így kezdődik: A naptár megfejtésével... Sebestyén Gyula könyvének megjelenési éve: 1915.
