Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-08-28 / 18. szám

tanfolyamai Is Ebéd előtti versenyfutás a fonyódligeti táborban. így jobb étvággyal esznek a gyerekek és a csendes pihenő is jólesik MAGYARSÁGTUDAT Ez a kép nagyon jól sikerült. Somogyi Gyuri ugyanis (bal­oldalt) azt mondta, hogy csak úgy engedi lefényképezni magát, ha „csúnya pofát” vághat! S itt nem is olyan csúnya, ugye? Mellette ül Richard Nelson, aki mező­­berényi tájszólásban ejti a magyar szavakat. Ott lakik a nagymamája és a legkedvesebb barátnője, Tóth Erika. Minden évben hazalátogat hozzájuk Kaliforniából Megvan tehát az eszköz, a tanme­­— és megvan a nyelvi környezet, den magyar fiatal, aki beszélget a toni, sárospataki tanfolyamon részt j külföldiekkel, kissé — akaratlanul - önkéntes nyelvtanárrá válik. Az ő nkájukat” kiegészíti, rendszerezi, egy­­>e foglalja a pedagógusok tudása, aga a nyelvtanulás — önmagában — ; kevés volna. A nyelv nem létezik a vet éltető nép, a nyelvre épült kultúra :üL A tanfolyamok egyik nagy fölis­­ése, hogy földrajzot, történelmet, mű­etet, népművészetet — összefoglaló 'al: magyarságismeretet — is kell ok- i az eredményes nyelvtanulás érdeké- A „végvár” szót lehetetlen megérteni r és Mohács nélkül, a török uralom arete nélkül — de csak a török hódolt­­ismeretében érthetjük meg Balassit és íyit, a reformációt és ellenreformációt. Balassi, Mohács, ‘Eger, Gárdonyi és öli is hozzá tartozik a magyar nyelvhez, vak at megtanulhatunk, de ezek még i állnak össze nyelvvé. Ahhoz a nép : kultúrája, történelme, sorsa. tanfolyamok évről évre növekvő lét­­na azt bizonyítja, hogy egyre többen lértik a kezdeményezők jó szándékát, Anyanyelvi Konferenciák alapeszméit, ersze az a kisdiák, aki nyáron egy-két :e leruccan a Balatonra, még nem esz­éért megy a táborba. Szórakozni, játsza­­ikar, barátokat szerezni, fürdeni, napoz- S közben — „mellékesen-’ — némi Ívtudást szerezni. S ez az első „igazi” Ikozása a magyar nyelvvel, Magyaror­szággal, jól sikerül. Ez az élmény számára később is nagyon fontos marad. Az a szó, hogy „magyar”, szülei, nagyszülei hazája, többé nem elvont fogalom a szemében, hanem tapintható és érzékelhető valóság. Biztos, hogy ez a kisdiák, ha csak teheti, újra eljön a Balatonra, és igyekszik majd még többet megtanulni. Eljön Sárospatak­ra is később, megismerkedik majd a ma­gyarság történetével. És talán, felnőttko­rában eljön Debrecenbe is, hogy megtanul­hassa azokat a módszereket, amelyekkel már ő taníthat másokat, az utána követ­kezőket magyarra. Ennyi, „csupán” ennyi, a balatoni, sá­rospataki, debreceni anyanyelvi tanfolya­mok értelme: és célja. Természetesen mindez nem megy a csa­lád segítsége nélkül. Az édesanya és édesapa segítsége, biztatása, akarata mind­ebben döntő szerepet játszik. Bátran mond­hatjuk, hogy a magyar nyelv megtanulása sohasem egyéni, hanem családi ügy. A ma­gyarnak nemzedékeken keresztül is meg­maradó, a magyar származás tudatát meg­tartó családok ügye. A dentális, alveodentális vagy palatális T között néhány milliméter a távolság. Los Angeles és Sárospatak között sok ezer kilométer. Mégis, mindannyian tud­juk, azt a néhány millimétert nehezebb le­győzni. Munka kell hozzá, akarat, szorga­lom, kitartás. De az eredmény, a sok ezer kilométeren is átsugárzó eredmény már fölmérhetetlen értékű egy kis nép számára. Azt úgy hívják, hogy magyarságtudat. Sós Péter János A fonyódligeti táborban a fiúk legkedvesebb szórakozása a horgászás. A szerencsés horgászok zsák­mányát a konyhán megsütötték és vacsorára feltálalták. A taps és az ünneplés nem maradt el akkor sem, ha éppen nem két kilós harcsát fogtak ki! Az oldalakat összeállította: Dutka Judit és Vörös Tamás A felvételeket készítette: Gábor Viktor és Novotta Ferenc Három a kislány Amerikából. Baloldalt, fehér trikóban ül Jeanette Schick, aki nagyon szép kiejtéssel mesélte el, hogy reggelire kakaót kaptak kaláccsal és vajjal. A két kisebb kislány, Gerlinde és Nicole Schmer mindent megértettek magyarul, de beszélni még keveset tudtak. Nevetni annál inkább! Néhány percig a parton. Ezt az időt is csak a fotózás kedvéért töltötték itt a lányok, mert minden pillanatot sajnáltak, amit nem a Balatonban töltöttek. Kérésünkre eléne­keltek három magyar népdalt, elmondtak két mondókát és futottak vissza a vízbe. Igaz, még be is mutatkoztak: Gángoly Izabella (ő három évi diákoskodás után negyed­­szerre már mint nevelő jött a burgenlandi gyerekekkel), Derkovits Irene, Osvald Judit, Wogatai Margit, Szabó Anita, Pathy Gabi

Next

/
Thumbnails
Contents