Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-08-28 / 18. szám
„HAZAFISÁGUNK ELŐRE TEKINT’ A hagyományokhoz híven az alkotmány napján országszerte nagygyűléseket tartottak. Ajkán ÓVARI MIKLÓS, az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Ebből-idézünk egy részletet. — Alkotmányunk ünnepe nem véletlenül esik egybe az államalapító István király ünnepével. Ez is kifejezi azt, hogy haladó hagyományaink jogos örökösei és egyben a leghűségesebb ápolói a dolgozó osztályok. Az ő munkájuk és harcuk tartotta fenn ezer éven át hazánkat. Ma, amikor hazánkban minden hatalom a dolgozók kezében van, természetes, hogy haladó hagyományaink ápolása hazafiságunk szerves része. Hagyományaink megbecsülésének szerves része a termelő-, alkotó munka megbecsülése is. A történelem alakítói mindig is a tömegek voltak, s történelmet alkottak nemcsak akkor, amikor hadba vonultak, hanem akkor is, amikor eszük és kezük munkájával a nemzet létének alapjait teremtették meg, vagy a kultúra, a tudomány művelésével járultak hozzá a magyar nép, az emberiség haladásának ügyéhez. Mai szocialista hazafiságunk nem a semmire épül, hanem mindarra, ami.múltunkban haladó, előremutató volt. Amikor ezeket a hagyományokat becsüljük, saját munkánk, harcaink eredményeit becsüljük meg. Hazafiságunk azonban elsősorban nem hátrafelé néz, hanem előre tekint. Hazaszeretetünk legfontosabb jellemzője az ország ma élő népének szeretete, e nép érdekeinek következetes képviselete és annak a társadalmi rendnek a szeretete, amelyet dolgozó népünk oly sok áldozat árán teremtett meg. A mi hazafiságunk tehát szülőföldünk szeretetén. haladó hagyományaink megbecsülésén és ápolásán túl tevékeny részvételt jelent a nemzet jövőjének formálásában, vagyis a szocializmus építésében. Aki igazán szereti hazáját, az nemcsak ünnepélyes szavakban mutatja ki szeretetét, hanem egyszerű, hétköznapi tettekben is. Hazafiságunk ezért nemcsak az ünnepnapok sajátja, hanem megszabja mindennapi gondolkodásunkat, tetteinket, átfogja egész életünket. A Rákóczi Termelőszövetkezet 450 hektáros cukorrépa-ültetvényén nagy teljesítményű öntözőberendezéssel biztosítják a csapadékot MTI — Kozák Albert felvétele Naponta több mint egy kilométer hosszú, 600 mm átmérőjű csövet gyártanak a Danái Vasműben a hazai földgázprogram megvalósításához MTI — Jászai Csaba felvétele Budapesten a Kábelgyárban készítik a Solton épülő rádió nagyadó kábeleit MTI — Bara István felvétele Bakfark Bálint, a magyar kultúra egyik nagy muzsikus egyénisége 400 évvel ezelőtt halt meg. A magyar zenetörténetnek első és hosszú ideig egyetlen európai rangú alakja volt. Művei nagy hatással voltak a lantmuzsika fejlődésére. Képünkön Bakfark Bálint látható egy korabeli metszeten Sikeresen befejeződött az aratás Az elmúlt hétre már csak nagyon kevés aratnivaló maradt, s a gazdaságok ezzel a munkával végeztek is. Így aztán az idén minden előzőnél hamarabb befejeződött a legnagyobb nyári munka, a gabonabetakarítás. A gazdaságok több mint egymillióhatszázezer hektárról aratták le a kalászosokat, ezen belül egymillió 326 ezer hektár búzát arattak, csépeltek. Egy-egy mezőgazdasági nagyüzemben általában 12—14 nap alatt takarították be a búzát. Természetesen országosan ennél tovább tartott az aratás, hiszen a későbbi érés miatt Borsod, Heves, Veszprém, Zala egyes vidékein akkor indulhattak el a gépek a búzában, amikor Szolnok, Hajdú, Békés mezőgazdasági nagyüzemeinek többsége már végzett is az aratással. A gyors munka — s hozzá lehet tenni, hogy a jó minőségű munka, a kis szemveszteség — fő oka a korábbinál több, nagyobb teljesítményű arató-cséplő gépben, a jó felkészülésben, a szervezettségben keresendő. Sokat segített az időjárás. Az aratás napjaiban — csakúgy, mint az aratást megelőző időszákban — száraz, meleg idő járta. Csak a betakarítás utolsó harmadában jöttek az aszályt megszüntető, rég várt esők. A gabonabetakarítás gépesítésében minden eddiginél nagyobb szerepet játszottak a szemestermény-szárítók. A termésnek nagyon jelentékeny hányada — kereken egymillió tonna gabona — került szárítóra. A másodvetés gyakorlatilag befejeződött. A jelentések szerint 115 ezer hektárról — a szokásosnak csaknem kétszereséről — lehet másodtermésre számítani. E területből mintegy 110 ezer hektár tömegtakarmányt, 5 ezer'hektár pedig várhatóan zöldségnövényeket ad. Öt év alatt kilencmilliárd forint alumíniumipari beruházásra A Minisztertanács a legutóbbi ülésén jóváhagyta az alumíniumipar korszerűsített központi fejlesztési programját, amely az 1976—80-as évekre vonatkozik. Ebben az időszakban az iparágban 9,2 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, ebből 4,2 milliárd forint állami nagyberuházás a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumíniumfeldolgozás fejlődését szolgálja. Tovább folytatják a Székesfehérvári Könynyűfémmű bővítését is. A beruházás és fejlesztés eredményeként a tervidőszak végére, 1980-ra a bauxittermelés meghaladja az évenkénti 3 millió tonnát. A hazai igények minél jobb kielégítésén kívül az alumíniumipar fejlesztése a népgazdaság devizamérlegének javítására is lehetőséget nyújt. A jóváhagyott központi fejlesztési program feladatként írja elő a nyers- és alapanyaggyártás, valamint a feldolgozás termékszerkezetének javítását az újabb lehetőségek feltárásával. A programból kiindulva a Minisztertanács felhívta a nehézipari minisztert, hogy dolgozza ki az alumíniumipar különböző ágazatainak összehangolt fejlesztését szolgáló javaslatot és a megvalósítás gazdasági, pénzügyi feltételeit. KRÓNIKA Biró József külkereskedelmi miniszter és Szerikuro Szaiki, Japán budapesti nagykövete kicserélte a két ország közötti kereskedelmi és hajózási egyezmény aláírt okmányait. A Magyar Népköztársaság kormánya első ízben kötött ilyen magas szintű egyezményt tőkés országgal. A megállapodás biztosítja a két ország gazdasági együttműködésében a legnagyobb kedvezményes elbánást és szabályozza a gazdasági. keresíkedelmi, valamint a konzuli kapcsolatok széles körét. A torinói Fiat cég meghosszabbította együttműködési szerződését az Egyesült Izzó Rt-vel. A magyar autólámpák, köztük a legkorszerűbb halogén lámpák néhány év alatt nagyon népszerűvé váltak. Az Egyesült Izzóban évente több mint ötmillió autólámpát gyártanak torinói megrendelésre. Az utóbbi időben a Fiat mellett más olasz cégek is rendszeresen vásárolnak magyar gyártmányú autólámpákat. * A III. Guido d’Arezzo nemzetközi kórusmű zeneszerzői versenyen a kíséret nélküli kórus mű komponálására meghirdetett pályázatot Pászti Miklós zeneszerző nyerte. A nemzetközi zsűri 42 zenemű közül ítélte oda a fődíjat Pászti Miklósnak. Szőnyi Erzsébet zeneszerző kompozíciója kitüntetéses dicséretet kapott. A bayreuthi Altes Friedhofban áll Liszt Ferenc síremléke, amelyen eddig csak a zeneszerző neve szerepelt. A néhány évvel ezelőtt újjáalakult Liszt Ferenc Társaság most magyar emléktáblát helyezett el a síron a zeneköltő halálának 90. évfordulója alkalmából. Rusicai fehér márványtáblára magyarul, és Keresztury Dezső fordításában németül az ismert Vörösmarty sorokat vésték rá: „Hirhedett zenésze a világnak / Bárhová juss, mindig hű rokon!” Székesfehérvár ad otthont augusztus 30. és szeptember 6. között az ókori tudományos kérdésekkel foglalkozó egyik legrangosabb tanácskozásnak, a Nemzetközi Limes Kongresszusnak, amelyre több mint 140 tudós érkezik hazánkba. A résztvevők hazánk római kori emlékeinek feltárását is megtekintik. A Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztő Egyesületek a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével közreadta az utóbbi 30 év könyvkiadásának részletes és sokoldalú mutatószámait: Tavaly 7700 mű, néhány kötet híján 74 millió példányban jelent meg. Egy lakosra majdnem 7 könyv jut évente. Ennél magasabb számokkal csak a skandináv államok, Svájc, Hollandia és az NSZK dicsekedhet. Hazánkban az elmúlt 30 év során megjelent szépirodalmi kiadványoknak a zöme közvetítette az olvasókhoz a világirodalom alkotásait. Az egyházak életéből A Béke és Barátság érdemrenddel tüntették ki Horváth Richárdot, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkárát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Richárdnak a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszonyért, valamint a papi békemozgalomban kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül adományozta a díjat. * Dr. Bartha Tibor, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke részt vett az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának augusztusi ülésén. BÚCSÚZUNK Elhunyt ERDEY-GRŰZ TIBOR, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Tudományos pályafutását 1924-ben a budapesti tudományegyetem III. kémiai intézetében gyakornokként kezdte, ahol tanársegéd lett. 1932-ben adjunktussá léptették elő, 1934-ben magántanárrá habilitálták, 1941-ben pedig rendkívüli tanári címet kapott. 1943-ban az Akadémia levelező tagjává választották. A felszabadulást követően mint egyetemi tanár működött. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1950—1953-ban és 1956—57-ben az Akadémia főtitkára volt. 1952—1956-ig felsőoktatási, illetve oktatási miniszter, 1964-ben az Akadémia ismét főtitkárává választotta, s ezt a funkeiót elnökké választásáig, 1970-ig látta el. Elnöke volt 1961—1964-ig a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsnak. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként pedig fáradhatatlan szervezője, vezető egyénisége hazánk tudományos életének. • Elhunyt HOLLÓ LÁSZLÓ Kossuth-díjas festőművész, kiváló és érdemes művész, Debrecen díszpolgára. 1887-ben született Kiskunfélegyházán. Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult rajzóink 1914 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal Debrecenben élt. Itt érlelte egyetemes érvényű művészetté drámai látásmódját, európai távlatokat nyitva az úgynevezett alföldi festészetnek, önarcképei, virágcsendéletei, életképei, történelmi jelenetei — a magyar festészet nagy értéke.
