Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-08-14 / 17. szám
Gabonasilóban az alföldi búza Mátyás Ferenc A puszta tanítója Pista, nem születtél grófnak, a tudásban mégis gróf vagy Odahagytad a furulyát, s elhoztad a puszták dalát nekünk. Dal tudósa attól lettél; mély kutakba tekintettél, s az a kút nem más, a lélek, világunkat abba nézed most is. Kisszálláson megszerettek, bajba voltál, fölkerestek, borral, kaláccsal kínáltak, s szállást szívükből csináltak neked. Most se vagy más, csak tanító, lelket jóra igazító. Nincs két lelked, csak egy van, abban csudálatos mag van s kinő. Kinőtt a cselédek között, s így vagy te köztünk is különb; szórod a magot így tovább, szépüljön velünk a világ újra. A villany Volt ünnej homály-e fűtötte, f százas ét a fagyos k Illyés Gyula Mozgó világ (részletek) I. Itt megyek hatvanévesen a régi pusztán, hol születtem. Nem várt, nem ismert, nem köszöntött senki sem még most sem akként, ami lettem. Csak akként most is, ami voltam. Bár megropogtattak, hogy fuldokoltam juhász-rokoni karjaikban: „Megvan! Meg! Bevezették. Itt van!” IV. Megyek végig < azaz fölött az őszi s régi szűr; a hegyi hogy e mi vol s mi le (azaz „ működté— No, hol megtöpöröi Itt? Ott? / Megcsalt miket ap hogy kér A csepeli Kenyérgyárban az új búzából őrölt liszt A kenyér „bevágása” Meg! \
