Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-08-14 / 17. szám
A világon páratlan teljesítmény a „magyar vándor” — Magyar Zoltán A negyedik aranyérmet a magyar vízilabdacsapat érdemelte kL- Képünkön a Magyarország—Romáolimpiai bajnokunk a lovon nia mérkőzésen Sudár Attila (sapkáján 7. számmal) kapura lő A Kanadai Magyar Olimpiai Társaság díszvacsorája Magyarok vagyunk vatamenmyien — a jelenlevők lelkes tapsától kísérve több ízben is kifejezésre jutott ez a gondoláit a Chateau Champlain taronyszálló különtermében tartott díszvacsorán. A kisebb asztaloknál helyet foglaló, barátkozó ismeretlenek mindennek tanúbizonyságát is adták. A Kanadai Magyar Olimpiai Társaság díszvacsorája, a magyar emigráció történetének emlékezetes, jelentős eseménye volt. Az elnökségben dr. Beckl Sándor államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Bariba János hazánk ottawai nagykövete mellett helyet foglalt Jacques- Yvan Morin, a tartományi hivatalos ellenzék, Québeci párt vezére, Harold M. Wright, a Kanadai Olimpiai Bizottság elnöke, Trudeau miniszterelnök képviseletében Marcel Prűd’ Homme szövetségi képviselő, Robert Bourassa tartományi miniszterelnök és Joe Clark, a hivatalos ellenzék és a haladó konzervatív párt vezére képviseletében egy-egy képviselő, s ott volt dr. Selye János, a montreali egyetem kísérleti orvostudományi intézetének az igazgatója, dr. Szabó Dénes, a montreali egyetem nemzetközi összehasonlító kriminológiai intézet igazgatója, Max Gros- Louis, a Huron indián nemzet főnöke és Roger Lemelin, a La Presse elnöke és szerkesztője. — Az elmúlt évben született meg a találkozó létrehozásának gondolata — mondta Véghely Tibor, az olimpiai .társaság elnöke, a vacsora fő szervezője. — Tudtuk, hogy az ittélők körében milyen nagy érdeklődés nyilvánul meg a versenyek, a hazulról érkezett sportolók iránt, s arra gondoltunk, hogy jobb, szebb lenne, ha nem különkülön, .hanem együtt, egy asztalhoz ülve fogadnánk, lát. nánk vendégül a magyar olimpiai csapatot. A nemes cél nehezen jutott el a megvalósulásig A Csokonai Kör kezdeményezésére megalakult a Kanadai Magyar Olimpiai Társaság és több hónapos szervező munka következett. Az olimpiai bajnokokkal, a fiatalabb és idősebb sportolókkal való közvetlen találkozás, barátkazás lehetősége nemcsak Montrealból, hanem más városokból, sőt még az Egyesült Államokból is mágnesként vonzotta az érdeklődőket, úgy .hogy a végén kevés volt a férőhely, a négyszáz meghívónak a többszöröse is elfogyott volna. Az asztaloknál jóleső érzéssel hallottuk, hogy a versenyek élményeinek felelevenítése mellett még arról is vitatkoznak, hol lehet ma otthon a legízletesebb töltöttkáposztát, vagy halászlét kapni, mi tetszett a szülővárosukban és mi nem, mert csaknem valamennyien jártak már idehaza. S nem osak ők maguk ragaszkodnak szülőföldjükhöz, hanem gyermekeik is igyekeznek elsősorban a magyar nyelven keresztül az óhaza iránti tiszteletre, szeretetne nevelni. — Szeretnék minden magyart, minden jelenlevőt keblemre ölelni ... Szeretettel köszöntelek benneteket, drága .magyar testvéreim!... — mondotta a többi között meghatottam, elérzékenyül ve dr. Selye János, a montreali egyetem világhírű magyar professzora, aki nagyszerű tudományos eredményeivel járult hozzá Magyarország népszerűségének növeléséhez, tekintélyének elmélyítéséhez Kanadában. Ebben a nemes küldetésben társai is akadtak szép számmal a Kanadában élő magyarok között. Dr. Beckl Sándor, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki köszönetét mondott a meghívásért, a magyar versenyzők nevében a lelkes buzdításért, azokról a Kanadában élő magyar származású sportvezetőkről, szakemberekről is megemlékezett, akik az olimpia rendezésében, szervezésében, lebonyolításában résztvettek, hozzájárultak az olimpia sikeres megrendezéséhez. Bartha János, hazánk nagykövete elmondta: nagy sikernek, nagy eredménynek tartja ezt a találkozót. Büszkén emlékeztetett arra, hogy Kanadában csak a magyarság volt képes ilyen találkozó megszervezésére, s tudott igazán jó kapcsolatot kialakítani a hazulról érkezett versenyzőkkel. A jelenlevők csak azt sajnálták, .hogy a sportolókat hamar elszólította a kötelesség, a látványos műsor után lassan búcsúztak. A délután összejött társaság ugyanis csak éjfél után oszlott szét. Sokan talán már a következő, ehhez hasonló rendezvény gondolatával foglalkoztak, a Kanadai Magyar Olimpiai Társaság ugyanis most már más keretek között, más rendezvények előkészítésén fáradozva folytatja munkáját. Ez csak a .kezdet volt. Mindenképpen sikeres kezdet, amelyről Véghely Tibor elnöki köszöntőjének egyik részletét Idézzük búcsúzóul: „Ti .kanadai magyarok, akiknek fáradhatatlan munkája lehetővé tette rat a nagyszerű találkozót, lépjetek fel az emelvényre, erőfeszítésetek meghozta gyümölcsét! Számomra ez volt a legszebb magyar győzelem ...” V. D. Dr. Selye János professzor (jobbról) és dr. Beckl Sándor a vacsorán Vidám a hangulat az ünnepi összejövetelen Almást László felvételei A kötött fogása birkózás (62 kg) döntőjében Réczi (felül) küzd a lengyel Kazimierz ellen. Réczi bronzérmes lett Sztanity Zoltán a kajak egyesben, 500 méteres távon a dobogó második fokára került MTI — Külföldi képszolgálat
