Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-08-14 / 17. szám

Takács Mária, a Magyar Televízió egyik népszerű bemondónője MTI — Keleti Éva felvétele J~ÚtAjyrb - @~étAcyr\s A tévé az élen Köztudomású, hogy a Központi Statisz­tikai Hivatalban nem csupán a gazdasági, népesedési, társadalmi folyamatokat, ha­nem azok kölcsönhatását is alaposan vizsgálják. A gyűjtött adatokat, elemzése­ket a társadalomtudomány, a társadalmi tervezés és a politika is felhasználja, de a hivatalban és intézetben önálló tudomá­nyos kutatás is folyik. Ilyen kutatási terü­let a többi között a társadalmi szolgáltatás statisztikájának az elemzése. — Mit értünk társadalmi szolgáltatáson? A választ Barta Barnabás, a KSH tár­sadalmi szolgáltatások statisztikai főosz­tályának vezetője adja meg. — A lakás- és kommunális, az egészség­­ügyi és szociális ellátást, az oktatási és kulturális szolgáltatásokat, amelyek a jöve­delemmel együtt a ikülönböző osztályok és rétegek életszínvonalát és életmódját meg­határozzák. Hazánk az egy főre jutó nem­zeti jövedelemben az országok rangsorában középen helyezkedik el, jó néhány társa­dalmi szolgáltatásban viszont az élen jár. — Miként alakulnak például a kulturá­lis szolgáltatások? — Erre a többi között egy 8600 családra kiterjedő reprezentatív felmérésünk adott választ: A lényeg: a tévé gyökeresen átala­kította a művelődési szokásokat. A lakos­ság több mint fele csak az otthon ás élvez­hető kultúrával él. A tíz esztendővel ezelőtti állapotokhoz képest csupán a rá­dióhallgatók 88 százalékos aránya változat­lan, az olvasókié viszont csökkent. A tízévesnél idősebb népesség 84 százaléka tévénéző. Talán azért zsugorodott közöttük jelentős mértékben a színház- és moziláto­­gatók aránya. „Zéró kultúrával” csak há­rom százalékuk — jobbára az öregek elégednek meg. A felvétel körébe vontak háromnegyede hetente többször nézte a tévét, és kétharmada naponta hallgatott rádiót. Adataink szerint a lakosság mint­egy fele kizárólag a tömegkommunikációs eszközökhöz fordul kultúráért. Könyvet jobbára a szellemi foglalkozásúak, a mun­kások és az eltartottak — a tanulóikkal együtt — olvasnak. Többféle kulturális szolgáltatással elsősorban a szellemi dolgo­zók egy rétege él. A szakmunkások kultu­rális szükséglete azonban nagymértékben meghaladja a fizikai dolgozók átlagának igényeit, a munkásosztályhoz tartozó ter­melésirányítóké pedig a szellemi foglalkoz­­tatásúakét. — Házon kívül leginkább még a szellemi dolgozók élvezik a kultúrát, s ők olvasnak a legtöbbet — bár a munkásosztály már felzárkózóban van — és a tömegkommuni­kációs eszközök használatában már most is alig különböznek a munkásoktól. A szövet­kezeti parasztság kulturális érdeklődését azonban nagyrészt a tévé elégíti iki. — Ha a foglalkozási csoportokat nézzük, úgy a vezetők és a diplomások élnek a legtöbb kulturális szolgáltatással, és a me­zőgazdasági fizikai dolgozók a legkeveseb­bel. Nemcsak az igényeik szerényebbek, hanem falun a legkisebb a választék. Ez a könyvtárakra is vonatkozik. A vidéki vá­rosok a kultúra élvezésében a főváros és a községek között helyezkednek el. A buda­pestiek és a városiák a tömegkommuni­kációs eszközöket csaknem egyenlő mér­tékben veszik igénybe, ám a vidékiek kevesebb könyvet, folyóiratot olvasnak, moziba, hangversenyre is ritkábban járnak, nemcsak a fővárosiakhoz, hanem tíz év előtti „önmagukhoz” viszonyítva is. — Budapesten van ugyan a legtöbb tévénéző, de itt a képernyő mégsem hat olyan lenyűgözően, mint falun. A lakosság 92 százaléka rádióhallgató, 80 százaléka újság- és folyóirat-, és csaknem kétharma­da könyvolvasó. Átlag minden második budapesti lakos jár moziba, minden har­madik színházba, és minden ötödik hang­versenyre. —r Az életkor is meghatározza, hogy ki milyen kulturális szolgáltatással él. A fiatalok — a 15—29 éveseik — inkább el­járnak hazulról, színházba, moziba és máshová. A mozilátogatás és olvasás azon­ban a 10—14 évesek körében nagyobb arányú. A klubok, a szakkörök is jobbára a gyerekeket és a fiatalokat tömörítik. A 30—49 éveseket már inkább visszatartja az otthon. — A két nem között is van némi kü­lönbség a kultúra élvezésében, a nők kevesebb újságot, több regényt és folyó­iratot olvasnak, mint a férfiak. Gyakrab­ban járnák színházba és hangversenyre is. A férfiak inkább a mozikat és a művelő­dési házakat látogatják. — Mint kezdetben mondtam, a tévé az egész ország művelődési szokásait átala­kította. S ha miatta kevesebben járnak színházba és moziba, azt se feledjük, hogy szintén a tévé révén azok is megnéznek egy filmet vagy egy színdarabot, akik egyébként sohasem láthatnák. Más vizs­gálatok pedig azt mutatják, hogy a tévé érdeklődésfeikeltő szerepének tudható be a múzeumok, tárlatok és hangversenyek nagyobb látogatottsága. Kovács Judit (Részlet a Társadalmi rétegeződés és életmód című interjú sorozatból. Magyar Nemzet, 1976, június 25.) SaGETCSEPIIKONXV»* Kürthy Anna rajza ZELK ZOLTÁN Horgászok Ez is Mari, az is Mari, ül a parton a két Mari, és még ezer horgászok, a kezükben horgászbot, de csak a két lány fog halat, ezer horog üres marad — Jaj! Hamvad az ég, lemegy a nap, gurul, mint a piros kalap. Ezer horog, ezer harag, csuka, keszeg, mind úgy harap, fog a két lány annyi halat, a Dunában egy se marad — Jaj! Magyarországi ikonok Nemrég jelent meg a Szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum magyarországi, XVII. és XVIIII. századból származó ikon­jait ábrázoló bélyegsorozat, Varga Pál grafikusművész keretrajzával. GRABOa KON XVH«ESZTERGOM HON KV«. Receptek VEGYES SALÁTA. Hozzávalók: 1 kiló érett alma­­paradicsom, 1 nagy és fehér húsú zöldpaprika, 20 deka finom metéltre vágott főtt marhanyelv, 30 deka sós­ecetes vízben főtt, apró kockákra vágott tök, kevés só, 2 deci borecet és 4 evőkanál étolaj. — A tököt apró koc­kákra vágjuk, és sós-ecetes vízben puhára főzzük úgy, hogy a kockák egyben maradjanak. A zöldpaprikát meg­tisztítva, sütőlapra téve kicsit megfonnyosztjuk a sütő­ben, majd finom metéltre vágjuk. Egy tálban összeöntjük a borecetet és 2 deci vízzel, kevés sóval és cukorral, majd beleforgatjuk a tököt, melyet a tál közepére halmozunk, s e köré a felvágott paprikát, majd ezekre rakjuk a héjá­tól megtisztított, kimagozott, felszeletelt paradicsomot. Ráöntjük a lé felét, s végül a paradicsomra hintjük a fel­vágott marhanyelvet, s a maradék salátalevet, megszór­juk édespaprikával, nagyon finomra vágott vöröshagymá­val díszíthetjük. Ha kész, ráöntjük az étolajat is. FAGYASZTOTT PARADICSOMSALÁTA. Hozzávalók: fél liter paradicsomlé, só, ker>és cukor, 5 lap zselatin, 15 deka rizs, 1 deci borecet, 1 kávéskanál porcukor, 2 evő­kanál étolaj, 15 deka madársaláta. — A paradicsomot kissé megcukrozva és sózva 5 lap felolvasztott zselatinnal összekeverjük, formába tesszük és 4 óráig a jégen tart­juk. Ezután egy tál közepére borítjuk és köréje koszorú­ban a következőképpen elkészített rizst tesszük: 15 deka rizst puhára főzünk, leszűrjük, kihűtjük, és gyengén cuk­rozott, kissé sós borecetben állni hagyjuk. Ezután 2 evő­kanál étolajjal leöntjük, és madársalátával díszítjük. HŰS SALÁTA ALMÁBAN. Hozzávalók: 6 nagy alma, 5 deka marhanyelv, 5 deka sonka, 10 deka hidegsült, 2 deci tartármártás, 1 kovászos uoo/ka, 1 főtt keménytojás, 6 szardellagyűrű, kevés aszpik a díszítéshez, finom me­téltre vágott káposzta vagy fejessaláta, karikára vágott érett paradicsomok. — A marhanyelvet, sonkát, hideg­sültet, főtt tojást, uborkát apró kockákra vágjuk, kevés citromlével leöntjük, majd a tartármártás felével össze­keverjük. Az almákat citromos vízben egészben megpá­roljuk, majd ha már kihűlt, középen jól kivájjuk, s az üregbe töltjük a már elkevert anyagokat, leöntjük a ma­radék tartárral, s tetejükre 1—1 uborkaszeletet helye­zünk, s erre tesszük a szardellagyűrűt. Az almákat üveg­tálra rakjuk, aszpik kockákkal és paradicsomkarikákkal díszítjük. NYÁRI GYÜMÖLCSSALATA. Hozzávalók: Vt kiló szilva, »/« kiló őszi barack, */< kiló körte, 2 puha alma, 5 deka dió (mogyoró vagy mandula), 10 deka porcukor, cit­romhéj, 3 deci tejszín. — A lehűtött, megtisztított gyü­mölcsöket vékony szeletekre vágjuk, meghintjük reszelt citromhéjával, a cukor felével, a darált dióval, összeve­gyítjük a felvert tejszínhabbal, majd üvegtálra helyezve azonnal tálaljuk. 40, MAGYAR 2® I» EGY KIS HUMOR VÍZSZINTES: 1. A homoktengerből kidugja a kukac a fejét s közelében hasonló kukacot Iát, Így köszönti (lásd a rejtvényben), zárt betűk: Z, A, Y. 14. A kalciumkarbonát egyik ásványa. 15. Magas, sudár termetű. 16. A jód és a vanadium vegyjele. 17. Ha­zánkkal szomszédos nép (névelővel). 19. Melltfi. 20. Ütőhangszer. 22. Szintén. 23. T T T T. 25. Puha fémmel bevon. 26. Hosszan könyörög. 28. Föld alatti szárak. 30 Időmérő (fordítva). 31. Jö­­eszű. 32. Papírlapot eUenállóbb anyagra ragaszt. 34. R. N. 35. Ra­gadozómadár. 36. ... Taylor (filmsztár). 37. Megbosszul (meg ...). 39. Forró égöv. 41. Gyakori magyar családnév. 43. Részemre. 45. Tetőpontjára ... (fordítva). 46. Prózai művek alkotója. 47. A nemzet csalogányának névjele. 49. Enyves, csirizes. 51. Prága né­met neve. 52. Oda betűi, keverve. 54. Megkönnyez. 55. lró, elbe­szélő (Iván). 56. Lángolás. 58. T. I. L. 59. Saját magad. 60. Római 2. és 5. 61. Színvonalas. 63. Pásztorköltemény, Radnóti Miklós irt több ilyent. 66. A kalcium vegyjele/ 67. A szemétdomb ura (né­velővel). 69. Észak-amerikai, jórészt kiirtott indián csoportok és nyelvcsalád gyűjtőneve. A nadrágszoknyától az estélyi ruháig Minden korosztálynak, minden évszakban, reggel­től estig a kötött ruha a legdivatosabb. Ezt példázza mai rovatunk, amely a HÓDIKÖT (Hódmezővásár­helyi Kötöttárugyár) két különleges modelljét mu­tatja be. A nadrágszoknyától az estélyi ruháig — mondja a rovat címe —, jelezve, hogy ezen belül is minden ruha­féleség kötött változatban a legdivatosabb. Nézzük először a nadrág­­szoknyát. Piros fésűsgyap­jú fonalból kötötték, s hoz­zá piros-kendenszínű, afri­kai mintával díszített kü­lönleges pulóvert tervezett Sándor Eszter, a gyár ter­vezőművésze. Az összeállí­Nádor Ilona felvételei tásnak szép és egyben hasznos kiegészítője a hosszú, rojtos, kenderszínű kötött sál. A tervező szerint a mo­dell egyes darabjai más­más változatban is jól ki­használhatok, például: a nadrágszoknya ingblúzzal és kardigánnal vagy mel­lénnyel. A mintás pulóver pedig egyszerű kötött szok­nyával is mutatós és célsze­rű viselet. Minden változat csakis a fiataloknak való. De gyönyörű! — hangzott fel a divatbemutatón, ami­kor a manöken megjelent a színpompás vásárhelyi hímzéssel díszített hófehér, kötött nagyestélyi ruhában. Különleges a ruha újdi­­vatú tölcsér ujja, és a hím­zés díszmegoldása, amely a szoknya elejének felhasí­tott sarkát finoman hang­súlyozza/ Olvasóink — levélben is — gyakran kémek magya­ros ruhamodelleket. Nekik ajánljuk ezt a különlege­sen elegáns modellt, ame­lyet Fekete Jánosné ipar­művész tervezett, <f. b.) FÜGGŐLEGES: 1. Válasz a vízsz. 1. sz. alattira (zárt betűk: O, S, A, K). 2. Az egyik egyetemi fakultás. 3. A nátrium vegy­jele. 4. Régi török méltóság. 5. ... aláz (nagyon megaláz). 6. Eső is van ilyen. 1. ... föld (az alumíniumgyártás fontos alapanyaga.) 8. Állapot, helyzet. 9. Kötőszó. 10. P. Z. B. 11. A francia kártya egyik szine. 12. Női név. 13. Jellegzetes orrforma. 18. Elhallgattat. 21. Lopakodva bemegy. 24. Fog is lehet ilyen. 27. N. S. 28. Gyom. 29. Kiváló operaénekes (1906—1960). 32. Nehéz helyzetből kiment. 33. Z. O. M. 36. Ür tátong a közepén. 38. Papírra vetni. 40. Bí­rósági ügy. 42. Hagyomány. 44. ... Antoinette (francia királyné volt). 45. Csúcsíves stílus. 48. A gondolkodás törvényeinek tudo­mánya. 50. Kórus. 51. Régies köszönés. 53. Incselkedő, pajzán. 55. Megvédelmez. 57. Nem kevés ideig. 59. Öltözék az ókori Rómában. 62. A honfoglaló törzsfők egyike (fordítva). 64. L. L. K. 65. Anna spanyol változata. 68. S. F. 70. K. Gy. (ebbe a négyzetbe kettős betű kerül). BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. A 16. számban megjelent keresztrejtvény megfejtése: Lassan járj, tovább érsz. Árva a ház, nincs kacagás. Munka dicséri mes­terét. Az vesse rá az első követ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents