Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-01-17 / 2. szám

I q l. (mrmrnm NEMZETKÖZI TERVEK — NEMZETI CÉLOKÉRT Hazánk alapító tagja a tíz szocialista or­szág együttműködését szervező Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Behoza­talunk 57 százaléka a KGST országaiból származik kivitelünk 67 százaléka oda irányul. E tekintélyes áruforgalom jelen­tőségét egy további adat méginkább ér­zékelteti: más európai kis országokhoz hasonlóan, nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százalékát a külkereskedelemből nyer­jük. Mit adunk el a KGST-országoknak és mit veszünk tőlük? Véget nem érő fel­sorolás helyett csupán azt említjük meg, ami számunkra alapvető fontosságú: gaz­daságunk növekvő nyersanyag- és ener­giaigényét túlnyomórészt KGST-partnere­­ink szállításaiból fedezzük. A Szovjet­unióból szerezzük be az importált kőolaj, földgáz, villamosenergia s az ércek mintegy négyötödét. Előnyös ez azért, mert mind­ehhez olcsóbban jutunk hozzá, mint más piacokon, és előnyös azért is, mert ipari késztermékekkel fizethetünk. Az 1960-as években a fejlődés egyre több mozzanata sürgette, hogy a KGST-tagor­­szágok kereskedelmi kapcsolataik bőví­tése mellett előbbrelépjenek a termelési együttműködésben. Ezt megkívánta a tech­nikai fejlődés, különösen néhány akkortájt fellendülő iparág, például az elektronika, a számítógépgyártás. Számolni kellett azzal, hogy a KGST-országokban a munkaerőtar­talékok ekkorra már kimerülőben voltak, ezért a nemzetközi munkamegosztásnak úgy kellett továbbfejlődnie, hogy jobban elősegítse a tagországokban a hatékonyabb termelést. Az elmúlt év nyarán, a KGST budapesti ülésszakán már az úgynevezett Komplex Program alapján fogalmazták meg a követ­kező öt év tennivalóit. A Komplex Prog­ram előírja a népgazdasági tervek sokol­dalú egyeztetését, feladatul tűzi ki, hogy a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokra dol­gozzanak ki prognózisokat a fejlődés irá­nyáról, és 15—20 éves távoli terveket. Mindez lehetőséget nyújt a termelési együttműködés gyorsabb kibontakozta­tására. Hogyan segíti elő a Komplex Program hazánk fejlődését ? Magyarország különösen sokat nyer az egyesített energiarendszerrel, amely a tag­országok közös beruházásában valósul meg. Most épül a hazánkat is érintő orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos távvezeték. Pár éve részt veszünk a szo­cialista országok egységes számítógép rend­szerének gyártásában, fejlesztésében; új technika, új műszaki kultúra izmosodik hazánkban. Többek között autóbusz­­gyártásunk, gyógyszeriparunk, élelmiszer­­ipari gyártásunk, orvosiműszer-iparunk a KGST-országok jelentős megrendelései ré­vén válhatott világszerte elismert iparággá, s most gyors fejlődésükkel számol a komp­lex program is. De mit jelent a KGST-partnerek együtt­működése a termelés mindennapjaiban? — erre kerestünk választ két budapesti nagy­üzemben. Ki-ki a hagyományok szerint Az Élelmiszeripari Gépgyárban Török István szaktanácsadó egy nemrégiben le­zajlott KGST-tanácskozás eredményéről tá­jékoztat. — A múlt év végén írtuk alá Szófiában az élelmiszeripari gépek gyártásának sokol­dalú gyártmányszakosítási megállapodását. Az egyezmény jelentős előrelépés az eddigi kétoldalú megállapodásokhoz képest; re­mélhetően meggyorsítja az iparágunkban még előforduló felesleges párhuzamosságok felszámolását. Most első lépésként olyan gépek szakosításában egyeztünk meg, ame­lyeknek egy-egy országban már hagyomá­nyai vannak, de tervezzük további géptí­pusok bevonását is. — A nagy teljesítményű konzervipari gyártósorokat például Magyarországon már régen gyártják. Különösen zöldborsó- és uborkafeldolgozó gépeinkre lehetünk büsz­kék. Gyárunk egyik gépsora óránként nyolc tonna borsószem feldolgozására képes. Ez Európa-rekord. Természetesen mi szako­sodtunk ezekre a gépekre, így nagyobb megrendelésekre számíthatunk. Specialitá­saink közé tartoznak a sajtgyártó gépek is. 1968 óta mintegy száz sajtgyárat szereltünk fel a Szovjetunióban. Ilyen tekintélyes szál­lításoknak persze híre megy, részben en­nek köszönhetjük, hogy ma már vevőink közé tartozik a szakma egyik vezető cége, a svéd Alfa Laval is. — Élelmiszeripari gépgyártásunkat part­nereink azzal is elismerték, hogy Magyar­­országnak ajánlották fel: legyen a konzerv­ipari géprendszerek közös fejlesztésének fő egyeztetője, összehangolója. Ez annyit jelent, hogy a legtöbb témában hozzánk futnak be a különböző fejlesztési elképze­lések, és a véleményezés, az egyeztetés el­sősorban a mi dolgunk. Nemzetközi vállalat A Medicor művek egyike a világ tíz leg­nagyobb orvosi műszert exportáló cégének, ötven országba szállít, a világ huszonegy helyén tart fent állandó képviseletet, a KGST-országőkon kívül például Kanadá­ban, a Német Szövetségi Köztársaságban. Angliában, Franciaországban, Peruban. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályá­nak vezetőjét, Kiss Imrét kértem meg: be­széljen az üzem KGST-kapcsolatainak ed­digi alakulásáról, s a távlati elképzelések­ről. — Gyártmányaink nyolcvan százaléka kerül külföldre, s ennek is háromnegyede a szocialista országokba. A KGST megalaku­lása után egy ideig csupán egyszerű áru­cserét bonyolítottunk le a rokon cégekkel. Sok orvosi műszert itt is, ott is gyártottak, gazdaságtalan, kis szériákban. Ezért a ki­alakult gyártási hagyományok alapján két­oldalú, majd sokoldalú szakosítási egyez­ményeket kötöttünk. Így vált lehetővé, hogy gyárunk ma már optimális széria­­nagyságban készít például műtőasztalokat, inkubátorokat, — A KGST Gépipari Állandó Bizottsá­gának orvosi műszer szekciójában hozzá­­kezdtünk egy hosszútávú együttműködési terv kidolgozásához, amelynek lényege: a fejlesztési elképzelések sokoldalú egyezte­tése. Ez a röntgenberendezések esetében például vagy huszonöt intézmény kutatási kapcsolatainak megszervezését igényli. Egyik sokat ígérő elképzelésünk szerint egy-egy ország egy-egy részegység gyártá­sára vállalkozna, ezeket szállítaná partne­reinek, cserébe a többi részegységért. Min­den együttműködő cég a késztermék össze­szerelését is végezné. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a fajta együttműködés a gyártmány-szakosításnál gazdaságosabb, és magasabb műszaki színvonal elérését teszi lehetővé. — További sikeres üzletkötéseket várunk nemzetközi közös vállalatunktól, a Medu­­niontól. A Meduniont négy KGST-partne­­rünkkel összefogva azért alapítottuk, hogy vállalkozhassunk kórházak teljes felszere­lésére. Ugyanis külön-külön egyikünk sem gyárt annyiféle műszert, ami egy ilyesfajta megrendelés teljesítéséhez elegendő. A Me­­dunion révén mi több inkubátort, műtőasz­talt, röntgenberendezést, de például Cseh­szlovákia is több fogászati műszert adhat el. — Hazánk a világ 136 országával keres­kedik, a fejlett tőkés országokkal mintegy tízszeres értékben, mint a KGST megalaku­lásakor. A szocialista gazdasági munka­­megosztás, mert meggyorsítja műszaki ha­ladásunkat, továbbra is elősegíti sok irányú gazdasági kapcsolataink fejlődését. Ma­gyarország példája is igazolja az 1974. évi budapesti Közgazdász Világkongresszus egyik felszólalójának szavait: „Létezik egy világméretű munkamegosztás is, amely­­szükségessé és lehetővé teszi a két rendszer közötti együttműködés fejlesztését.” Balázs István Zöldbabbal vagy borsóval tölti meg az üvegeket ez a nagy teljesítményű gép. Tavaly húsz töltőgépvonalat szállított az Élelmiszeripari Gépgyár a Szovjetunióba MTI — Fehér József felvétele Sajtkádak exportra. A többezerliteres berendezéseket a Szovjet­unióba, a Német Demokratikus Köztársaságba. Törökországba és Irakba szállítják MTI felv. Ez a berendezés óránként háromezer kiló uborkát dolgoz fel MTI—Csikós Gábor felvétele A KGST székháza Moszkva *»•" MTI felv. Átlátszó anyagból készült műtőasztal, amely átengedi a röntgensugarakat MTI—Tormai Andor felvétele Ma már a KGST-országokon kívül a Kö­zel- és Távol-Keletre, Ausztráliába. Déi- Amerikába és az Amerikai Egyesült Ál­lamokba is eljutnak a Medicor röntgen­gépei MTI—Fehér József felvétele Utolsó simítások szállítás előtt az inkubátorokon MTI—Bisztray Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents