Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-31 / 16. szám
Az elmúlt másfél, két évtizedben nagy változások játszódtak le a magyar mezőgazdaságban. A szántóföldi területnek 95 százalékát a termelőszövetkezetekbe tömörülő parasztság és az állami 'gazdaságok dolgozói gondozzák. Nagyüzemek alakultak, amelyeknek az átlagos területe ma már — miután több gazdaság az egyesülés mellett döntött — felül van a háromezer hektáron. S ezek a nagyüzemek kitűnő keretet adtak a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez, a tudomány, a műszaki haladás vívmányainak alkalmazásához. Egy-egy ország mezőgazdaságának, élelmiszertermelésének helyzetét, színvonalát sok tényező befolyásolja. A termelés gépesítésének, kemizálásának foka, a mezőgazdaságban dolgozók szakmai képzettsége, az egy főre jutó termelés nagysága, a területegységenkénti hozamok alakulása, a mezőgazdasági termékek élelmiszeripari feldolgozásának mértéke stb. Ebből is kitűnik, hogy nagyon nehéz más országokkal hiteltérdemlő összehasonlítást tenni. Tény azonban, hogy a magyar mezőgazdaság a termelés fejlesztésében, korszerűsítésében a legjobbakkal tart lépést. Ez a megállapítás mindenekelőtt az elmúlt másfél évtizedre vonatkozik. Tehát attól az időszaktól gyorsult meg a termelés üteme, amióta kialakultak a szocialista nagyüzemek. A világon a mezőgazdasági termelés — mint azt az ENSZ mezőgazdasági-élelmezésügyi szervezetének, a FAO-nak az adatai jelzik —, évente általában 2 százalékkal növekszik. A magyar mezőgazdaságban a termelés hosszabb távon 1935—1965 között évente átlagosan csak 0,6—0,7 százalékkal gyarapodott. 1961—1965 között évente átlagosain 1,2 százalékkal, az ezt követő öt évben 2,8 százalékkal. 1971—1975 között pedig az évi termelési átlag már több mint három százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaságban. Hosszan lehetne részletezni ennek az alapvető változásnak az okát. E helyett csak két rövid megállapítást: kialakultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, nagy tömegben kerültek a mezőgazdaságba a termelés fejlesztését szolgáló korszerű eszközök — köztük a gépek. Ma a magyar mezőgazdaság gépesítettségének foka eléri, egyik-másik területen meg is haladja a közepesen fejlett országok mezőgazdaságának gépesítettség! fokát, de még nem éri el a gazdaságilag fejlett országokét. Pár évtizede mezőgazdaságunkban a vonóerőnek még 6 százaléka volt gép, ma pedig jóval több mint 90 százaléka. A traktorok száma felül van a 65 ezren. De természetesen ez az adat — csakúgy mint másutt — Magyarországon sem fejezi ki a mezőgazdasági termelés gépesítettségi szintjét. A mezőgazdaság gépesítésének fogalma ma már azt jelenti, hogy egy-egy termék (búza, kukorica, cukorrépa, tojás, sertéshús, tej stb.) előállításának valamennyi folyamatát mechanizálják. Komplex géprendszerekről, gépsorokról beszélnek világszerte a mezőgazdasági üzemekben, a gyártó és tervező vállalatoknál. Ehhez az elvhez igazodva alakult a magyar mezőgazdaság gépesítése is, ami jelentősen hozzájárult a termelés fejlődéséhez: a gépekkel helyettesített munkanapok száma mezőgazdaságunkban 1952-ben 14,3 millió munkanap volt, 1965-ben 120,4 millió munkanap, 1975-ben pedig már meghaladta a 200 milliót. A termelés korszerűségére és gépesítettségi szintjére más tények is utalnak. A mezőgazdasági termelés költségeiben az élőmunka költségének rovására egyre nagyobb tétellel jelennek meg az anyagköltségek. Az anyagköltségen belül — ezeket mezőgazdasági és ipari eredetű anyagok adják — az ipari eredetű anyagok aránya 1960-ban Magyarországon 26 százalék volt, s 1980-ban várhatóan 65 százalék lesz. Az ipari eredetű anyagok között műtrágyák, különböző kemikáliák, berendezések, eszközök, gépek szerepelnek. A mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztésének forrásai az emberi hozzáértésben, szorgalomban keresendők, ezen kívül hallatlanul nagy a szerepük az új, nagyobb hozamra képes fajtáknak, a kemizálásnak és a gépesítésnek. Miután a vegyszereket is gépekkel juttatják a földekre, nem vitás: a gépesítésnek különösen' .nagy szerepe van. 1976—1980 között a magyar mezőgazdaságban tervezett beruházásoknak több mint a fele a gépesítést szolgálja. Ami a mezőgazdasági termelés egyes területeinek gépesítettségét illeti, mezőgazdaságunkban több mint egy évtizede is elmúlt már araiak, hogy a kalászos gabonatermesztésben gyakorlatilag minden munkafolyamatot gépesítettek. Tehát nemcsak szántást, vetést, vegyszeres gyomirtást, hanem az aratást, a szalmabetakarítást is. Jelenleg e területen a nagyobb teljesítményű gépek kerülnek előtérbe, amelyek fokozatosan felváltják a kisebb teljesítményűeket. A gabonabetakarításban a gépváltást megköveteli a hektáronkénti átlagtermések jelentős növekedése is. A két-három évtizeddel ezelőttinek kétszeresét, helyenként háromszorosát adják szemtermésben búzaföldjeink. A hozam immár minden évben meghaladja a hektáronkénti 30 mázsát, s megközelíti a negyvenet. Ez a helyzet új feladatok elé állítja a gépesítést. A kukoricát — amely több mint harminc százalékát foglalja el a magyarországi szántóknak — egykor a kapásnövények között sorolták fel a szakkönyvek. A kemizálás és a gépesítés révén ez a növény már nem kapásnövény: az új technológia szerint termesztése kézi munkaerőt nem igényel és gépesítése a kalászos gabonákéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a kukorica-adapterekkel felszerelt kombájnok segítségével betakarított, elcsépelt kukoricaszem a raktározás előtt nagy teljesítményű szárítókba kerül. Itt elveszti a vízfeleslegét, és alkalmassá válik a tárolásra. A cukorrépa-termesztésben mostanában megy végbe a fordulat. E fontos ipari növény teljes gépesítése még nem fejeződött ibe. A nagyüzemek zömében ma már a cukorrépa-termesztés minden munkafolyamata gépesített. Lehetne még sorolni a szántóföldi növényeket, hiszen a magyar mezőgazdaságban a szakosodás ellenére is változatos a termelés szerkezete. A napraforgó, a repce, a rizs, a különböző szálastakarmányak, mind-mind a gépi munka nyomán hoznak termést. A növénytermesztés gépesítésének aránylag elmaradott területe a zöldségnövényeké. Ebben az ágazatban világszerte most kezdődött a friss fogyasztású áru termesztésének a gépesítése. Konzervipari célokra sikeresebben termesztenek zöldségnövényeket gépek segítségével. Pontosabban: a zöldségnövény termesztésének egyik legmunkaigényesebb szakasza a szedés és betakarítás gépesítése mutat jócskán fehér föl. tokát. Ezek megszüntetéséért a magyar mezőgazdasági gépgyártás is sikeres lépéseket tett. A magyar zöldségbetakarító gépek jó eredménnyel dolgoznak, s mind pontosabbak, egyre megbízhatóbbak. A gépesítés fontos területe az állattenyésztés. Mindenekelőtt a nagy állattenyésztő telepeken — a tehenészetekben, a sertéshústermelésben — gyors a haladás. A magyar mezőgazdaságban haszonsított egyre nagyobb számú gép mintegy fele a hazai gépgyártóktól kerül ki. A gépek, eszközök, berendezéseknek nagyjából a felét importáljuk. A traktorok zöme külföldről, a Szovjetunióból jön Magyarországra. A hazai ipar egy nagyteljesítményű 200 lóerőn felüli traktort gyárt az amerikai Steiger céggel együttműködve. A gabonakombájnjaink többsége a Szovjetunióban készült. Dolgoznak azonban az NSZK- ban és az USA-ban gyártott kombájnok is mezőgazdaságunkban. A hazai gépgyártás mindenekelőtt munkagépeket, szárító berendezéseket, zöldségtermesztő gépeket gyárt. Ami a jövőt illeti: a gépesítésben mind nagyobb az igény a nagy teljesítményű berendezések, az úgynevezett önjáró célgépek, az olyan géprendszerek iránt, amelyeken belül az egyes gépek teljesítménye összhangban van. Valamikor — még nem is olyan régen — Magyarországon a keresőképes lakosságnak kereken a fele a mezőgazdaságban dolgozott. Jelenleg az aktív keresők közül már csak minden ötödik ember dolgozik a mezőgazdaságban. Az iparban, a szolgáltató ágazatokban egyre nő a foglalkoztatottak aránya. Ez a gazdasági fejlődéssel együttjáró folyamat csak a mezőgazdaság gyors ütemű gépesítése révén lehetséges. A mezőgazdaságnak Magyarországon jelentős a szerepe. Ezért is fordít a kormányzat ennek a népgazdasági ágazatnak a fejlesztésére oly nagy figyelmet. Szerepét csak akkor töltheti be mezőgazdaságunk, ha a gépesítés továbbra is lendületesen fejlődik. A jelek, a tervek azt mutatják: a mezőgazdaság gépesítése tovább gyorsul, s így egyre kevesebb ember mind nagyobb tömegű, egyre jobb minőségű élelmiszerrel, élelmiszeripari nyersanyaggal látja el a belső piacot és az exportot. Almási István A John Deere kukoricakombájn MTI — Koppány György felvétele Munkában a Rába-Steiger traktorok MTI — Balogh P. László felvétele SZK 5-ös és 6-os típusú szovjet kombájnok MTI — Karáth Imre felvétele Korszerű sertéstelep a szepetneki Egyetértés Termelőszövetkezetben MTI — Kozák Albert felvétele Zöldbab-betakarítás kombájnnal MTI — Bajkor József felvétele 1 I I t 7
