Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-31 / 16. szám
9 Az Anyanyelvi Konferenciák eddigi történetében egyetlen központi gondolat fűzte össze a különféle bizottságok tevékenységét, a hozzászólók törekvését — az anyanyelv megtartó erejének gondolata. Az a felismerés, amely szerint az idegenben élő magyarság eltérő körülményei között a legfontosabb közös, összetartó szál a magyar nyelv. Magyarul kell tudni — pontosabban : magyarul is kell tudni — ahhoz, hogy egyetlen oldalát használjuk fel. Vizuális úton kell tehát elérhetővé tenni a magyar nyelvet: ehhez csupán a nyomtatott betűt, a képeket, esetleg a kottákat tudjuk felhasználni. Le kell mondanunk a visszakérdezésről is: csupán a fiatalok önkéntes tevékenységére építhetünk. Mégis, úgy vélem, ez a kétéves tanfolyam alkalmas lesz rá, hogy megtanítsa a ma még magyarul semmit vagy alig tudóknak anyanyelvűnk alap-szókin-Szende Aladár népünk és kultúránk története, kiemelkedő alkotásai eljussanak a második vagy harmadik generációhoz. A magyar nyelv megtanulása tehát — és ebben (mindenki egyetért — nem csupán új, hasznosítható ismereteket jelent: sokkal többet. Kaput jelent, amelyen át a régi és mai Magyarország története, kultúrája, nemzeti sajátosságai, egyszóval: a magyar nép elérhető. Ezt a kaput szeretné a Magyar Hírek szerkesztősége és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége kinyitni mindenki számára, aki érdeklődik Magyarország iránt. Ősszel nyelvtanfolyamot indít lapunk. Nyelvtanfolyamot, amelyhez nem kell más, csupán szándék, lelkesedés és egy kis szorgalom. — Elsősorban a gyerekek és fiatalok számára indítjuk sorozatunkat — tájékoztat Szende Aladár, a nyelvtanfolyam vezetője —, hiszen ők azok, akiknél a legfontosabb kérdés a magyar szó ismerete. Természetesen nem azt akarjuk, hogy a gyerekek beilleszkedését szülőhazájuk nyelvi közegébe megzavarjuk. Inkább szerves kétnyelvűségről lehetne beszélni. Az a célunk, hogy olyan módon és szinten adjuk a második nyelvet, a magyart a tanulni akarók kezébe, amellyel megvalósulhat az Anyanyelvi Konferencia alapeszméje: a nyelv megőrzése. — Hogyan épül fel a nyelvtanfolyam ? — Két esztendőn keresztül folytatásról folytatásra közli a Magyar Hírek a tanfolyam anyagát. Eszközeink különlegesek: egy képeslap csét, nyelvtani szerkezetét, főbb fordulatait. Elsősorban azt a készséget szeretnénk kifejleszteni, amit rossz szóval nyelvérzéknek neveznek: a készséget a nyelv megértésére, használatára, a nyelvismeret állandó bővítésére. — Hogyan oszlik meg a négy félév anyaga? — Az első félévben a legkisebbek számára közöljük az egyes leckéket. A korosztály, amelynek készülnek az egyes folytatások, a 2—6 életév, az iskola előtti kor. Természetesen idősebbek is bekapcsolódhatnak a munkába, a kormegjelölés inkább azt jelenti: az anyagot úgy szerkesztettük meg, hogy azt egy néhány esztendős kisgyerek is — szó szerint játszva — megérthesse és megtanulhassa. A következő félév a 6—10 éveseké. Ebben a részben már elkezdhetjük az olvasás tanítását is. A második esztendő két korosztálya a 10—14; illetve a 14—18 éveseké. Ügy tervezzük, hogy a második esztendő végére a tanulók önállóan tudjanak ími-olvasni; könnyebb irodalmi szövegeket, novellákat, verseket biztonságosan megértsenek; a köznapi életben helyesen, magyarosan tudják kifejezni magukat. Az első év anyagát Frittmann Lászlóné írja. ö nagy tapasztalatokat szerzett már a kicsik nyelvoktatásában: nyári táborokban, tankönyvek írásakor maga is alkotva, tanítva tanult. Ez a vállalkozás mégis újdonságot jelent. — A feladat nagyon különleges — mondja Frittmann Lászlómé. — Apró gyerekek számára kell iskolát írni: kicsik számára, akik nemhogy olvasni nem tudnak, de a mindennapi élet elemi fogaknaival is éppenihogy ismerkednek. Egyetlen megoldás kínálkozik számunkra. A család, az édesanyák segítsége. Ezért minden lecke két részből áll majd. Az első rész a tulajdonképpeni tananyag, a második rész pedig módszertani útmutató: hogyan is kell megtanítani mindezt. — Mennyit képes megtanulni egy kisgyerek? — Nagyon sokat. Meglepően sokat. De vigyázni kell, hogy életkori sajátosságainak megfelelően tanítsunk. Nem szabad például egy anyaggal öt percnél tovább foglalkozni. Egy-egy vers, mondóka, dal megtanítása úgyis játék közben történhet, és játék az egyes szavak: kéz, láb, fej, testrészek, tárgyak, mozdulatok magyar nevének megtanulása is. Ezért választottuk a címnek : Játsszunk magyarul! Valóban játék legyen — úgy a leghasznosabb. — Mit fog tudni a kisgyerek, amikor „felsőbb osztályba mehet”? — Tudni fog néhány tucat gyermekdalt, mondókét, verset. Tudni fogja, mit jelentenek az azokban szereplő szavak, fogaiknak. Tudni fogja a környezetében levő tárgyak és a testrészek nevét, az egyszerűbb mozgások megnevezését. Lényegében véve tehát tudni fogja az életkorának megfelelő alapszókincset — magyarul. A sorozat vége: a befejező félév. A 14—18 évesek számára Ginter Károly, a sárospataki anyanyelvi tanfolyam egyik vezetője írja a tanulnivalókat. — Az egyik nehézség épp>en az — mondja Ginter Károly —, hogy a gyerekek kiskorukban megtanulnak magyarul egy bizonyos fokig, de 6—10 évesen bekerülnek egy idegen nyelvű közegbe, számukra ez az első nyelv, és ez a közeg háttérbe szorítja a magyart. Legfontosabb feladatunk éppen az, hogy második nyelvként megtartassuk anyanyelvűnket. — Milyen eszközökkel éri el ezt a tanfolyam? — Kamaszokról, gondolkodó, 'értékelő emberekről lévén szó, a hangsúlyt a felhasználásra helyezzük. Nem csupán nyelvet adunk a fiatalember kezébe, hanem irodalmi szemelvényeket, történelmi olvasmányokat, a magyar kultúra alapvető elemeit. Arra próbáljuk ráébreszteni a tanulókat, bogy nem öncélú a magyar nyelv tanulása; hogy segítségével Ginter Károly elérhet egy ország kultúrájához, népéhez. — Mit tud majd az „eminens” diák a tanfolyam végén? — Körülbelül elérd az átlagos magyar érettségi szintet (azokra az országokra gondolok, ahol magyarból lehet érettségizni). önállóan kép>es lesz a köznapi társalgáson túl megbirkózni magyar irodalmi szövegekkel, újságcikkekkel, egyszerűbb versekkel. Szótár segítségével nehéz szövegeket is le tud fordítani. Használni tudja tehát második nyelvét. — S ha valaki tovább akar tanulni? — Talán korai még erről beszélni. Mostani könyveink közül a „Hogy mondjuk helyesen?” 13. leckéje lehet a folytatás kiindulópxmtja. De jobb, ha erre majd két év múlva térünk vi ssza ... Ősszel elkezdődik tehát a „Játsszunk magyarul”. Nem szórakozást, de munkát kínál. És eredményt: a magyar nyelvet. Jó munkát! Sós Péter János Frittmann Lászlóné (balról) az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége által rendezett nyári balatoni tábor fiatal lakói között. A háttérben Imre Samu (szemüveggel) és Lőrincze Lajos professzorok Novotta Ferenc felvételei • JLmm « ■ , J iSr X j j J1X .sßf 10 $ Wfy \ 4t > 1 < l 1 4 4 i \% l
