Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-07-31 / 16. szám

N. Púja Frigyes meghívására Renaat van Elsiande, a Belga Királyság külügyminisztere 1976. július 8—10. között hiva­talos látogatást tett hazánkban MTI — Szebellédy Géza felvétele A Kőolajipari Gépgyár új terméke a földgáz-előkészítő sor, amely alkalmas próbatermelések ellenőrzésére MTI — Bara István felvétele TÁRGYILAGOSAN A TÖRTÉNELEMRŐL Az ókor és középkor kiemelkedő irodalmi alkotásai még nem jelentették egyértelműen a világirodalom léte­zését, csak jóval később, Goethe korában alakultak ki egységes világirodalom létrejöttének és további folyama­tának a feltételei. Éppen Így a világtörténelem sem egyes történelmi események összessége, hanem együttes tovább­­hatása azoknak a nagy fordulópontoknak, amelyek az egyetemes emberi fejlődés irányába terelik a népek és egyének életét. Az emberiség egyik ilyen fordulópontja az Amerikai Egyesült Államok függetlenné válása, amely­nek szerte a világon most ünnepelték a kétszázéves év­fordulóját. Hazánkban is megemlékeztek az évfordulóról, hiszen 1776: újkori történelmünk egy nagy államának a szüle­tési éve, s egyben kezdete a gyarmati rendszerek felbom­lásának és — az 1789-es francia forradalommal együtt — a polgárosodás, a polgári jogok kivívásának. Mindezek a nagy történelmi sorsfordulók készítették elő a 20. század, azaz napjaink életére döntően ható eseményt, az 1917-es oroszországi forradalmat, amely véglegessé tette a világ­­történelem egyetemessé válását. Valamennyi országos napilapunk felelevenítette a 200 évvel ezelőtti eseményeket. A Népszabadság Villám és olajág címen ötrészes cikksorozatban — az amerikai cí­mersasra utalva a címmel — a jelent és múltat kísérelte meg összefűzni. A Népszabadság egy másik írása magát a Függetlenségi Nyilatkozatot ismertette, amely az Ang­liától való elszakadás mellett megfogalmazta az ember természetes jogait is, s kijelentette: „Magától értetődő­nek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert Teremtője elidegenít­hetetlen jogokkal ruházta fel, s ezek közé tartozik a jog az életre és szabadságra, valamint a boldogságra való tö­rekvés.” A Magyar Nemzet cikke a Függetlenségi Nyilatkozat magyarországi hatásáról írt: a korabeli német és francia nyelvű újságok részletesen tájékoztatták a magyarországi olvasókat. Bölöni Farkas Sándor 1834-ben Kolozsvárott megjelent könyve, az Utazás Észak-Amerikában, közölte a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét is. Táncsics Mihály szerint az amerikai alkotmány — másokkal összevetve — „inkább megközelíti a józan ész követeléseit”. Kossuth 1849. április 14-<i debreceni nyilatkozatának is „legna­gyobb gyakorlati mintaképe” az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat lehetett. Hetilapjaink, folyóirataink is megemlékeztek az évfor­dulóról. Közös vonásuk ezeknek a cikkeknek, hogy nem­csak a múltat tárgyalják, hanem a jelen Amerikáját is bemutatják. A történelmet folyamatában vizsgálják, hi­szen ha igaz az a tétel, hogy a jelent csak a múlt isme­rete alapján lehet megértenünk, éppen úgy — ha nem még inkább — érvényes az a megállapítás, hogy csak a jelen józan és tárgyilagos elemzése tárja fel a múlt szö­vevényében a jelenig vezető és a jelent megteremtő ten­denciákat. Az ünnepi megemlékezés tárgyilagossággal ötvöződött, mert éppen a történelem az az emberi alkotói terület, ahol múlt és jelen tárgyilagos vizsgálata teremti meg a jövő biztonságát és boldogságát. Mint ahogyan Szuhay- Havas Ervin írta cikksorozata végén: „Csak azt lehet kí­vánni ... hogy a címer olajága valóban a béke jelképe legyen, a marokra fogott villámok pedig az emberi érte­lem uralma alá -hajtott természeti erőkre és annak a ci­vilizációnak a sikereire emlékeztessenek, amelyeket az Egyesült Államok e kétszáz év alatt elért.” A. A. Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének nyári tanfolyamai és nyelvi táborai Az Anyanyelvi Konferencia Véd­nökségének rendezésében a Debre­ceni Tanítóképző Intézetben meg­nyílt a hagyományos pedagógus to­vábbképző tanfolyam, amelyre Ang­liából, Ausztriából, Hollandiából, Ka­nadából, Svédországból és az Egye­sült Államokból jöttek a magyar nyelv oktatásával foglalkozó külföldi tanárok. Dr. Szabó Zoltánnak, a Ma­gyarok Világszövetsége főtitkárának bevezetőjét követően az első előadást dr. Lőrincze Lajos tartotta nyelvmű­velésünk időszerű kérdéseiről. Az Országos Béketa­nács a nemzetközi és a magyar Ibékemozgalom célkitűzéseinek megvaló­sítása érdekében végzett A debreceni program keretében előadások hangzanak el az anyanyelv szerepéről, a nyelvfejlődés jellegze­tességeiről, a nyelvoktatás kérdései­ről. A továbbképző tanfolyam részt­vevői felkeresik a Sárospatakon és a Balaton mellett szervezett nyelvmű­velő táborokat is. Az Anyanyelvi Konferencia Véd­nöksége és a sárospataki városi ta­nács közös rendezésében megnyílt az ősi iskolavárosban a már hagyomá­nyos „Nyári Kollégium”. A lakói, a nyugat-európai országokban, — Ang-AZ EGYHAZAK ÉLETÉBŐL liában, Franciaországban, Hollandiá­ban, az NSZK-ban és Svédországban — élő magyar családok gyermekei magyarul tanulnak; kezdő-, közép- és haladó fokon. Külön tantárgyként foglalkoznak a „magyarságismeret­tel”. Ennek keretében megismerked­nek hazánk földrajzával, történelmé­vel, néprajzi és műemléki értékei­vel, valamint a magyar képző- és ze­neművészettel. A fiatalok ellátogatnak a termé­szeti és történeti értékekben gazdag zempléni tájakra is. Frigyes, a methodista egyház szuperintendense és Baranyi Tamás evan­gélikus lelkész. eredményes elismeréseként emléklap­pal tüntette ki a magy ar baptista egyház lapjá­nak, a Békehímöknek és a Magyar Izraeliták Or­szágos Képviselete lapjá­nak, az Oj Életnek a szerkesztőségét. Emlék­lapot kapott még Hecker munkájuk KRÓNIKA A nagy -bri tanniai Llangollen városban rendezett nem­zetközi kórusverseny fődíját Veszprém vegyeskara nyerte. A Zámbó István karnagy vezette kórus az utóbbi évek­ben kiemelkedő eredményeket ért el az olaszországi arez­­zói, goriziai, később a bulgáriai várnai nemzetközi ver­senyen. * Budapesten 82 éves korában elhunyt dr. Balogh István címzetes apát, a felszabadulás utáni évek ismert közéleti személyisége. A népszerű nevén Balogh páterként emlegetett pap-poli­tikus a felszabadulás előtt szeged-alsóvárosi plébános volt, a felszabadulás után a Kisgazdapárt helyi vezetője, majd országos főtitkára lett. Amikor 1944 decemberében a Deb­recenben székelő ideiglenes nemzeti kormány első ülésén elhatározta, hogy — az ideiglenes nemzetgyűléstől kapott megbízásának megfelelően — fegyverszünetet kér a szö­vetséges hatalmaktól és hadat üzen Németországnak, a fegyverszüneti tárgyalásokra Moszkvába utazó küldöttség­nek mint miniszterelnökségi államtitkár tagja volt. 1949-ig országgyűlési képviselő volt; ekkor visszavonult a politi­kai életből és a budapesti belvárosi Szent Mihály-temp­­lom papjaként tevékenykedett. Nevét mint olyan közéleti személyiségét őrizzük meg, aki a felszabadulást követő években megértette a történelmi változás szükségességét, és ezután is mindig egyetértő figyelemmel kísérte a szo­cialista Magyarország építését. * Az Olga tájfun áldozatainak megsegítésére a Magyar Vöröskereszt 500 ezer forint értékű gyógyszerszállítmányt továbbított a Fülöp-szigetekre a Vöröskeresztnek. Negyven Vas megyei iskolás utazott a stájerországi Turnersee melletti gyermektáborba, s négy hetet töltenek ott. Július elejéitől ugyancsak 40 osztrák gyermeket látott vendégül Vas megye. A fiatalok két-két hetet töltöttek a zánkai gyermekvárosban és az őrség festői vidékén levő apátistvánfalvi úttörőtáborban. * , ■ Huszonnyolc év után látogatóba Budapestre érkezett feleségével dr. Sárosi György, a Ferencváros egykori vá­logatott labdarúgója. * Augusztusban sók magyar művészt látnak vendégül a külföldi pódiumok. Gáti István operaénekes a salzburgi ünnepi játékokon, Schiff András zongoraművész pedig az Edinburghi Fesztiválon lép a közönség elé. A francia­­országi festival Estival de Paris rendezvényein a 31 tagú Söhola Hungarica vendégszerepel. Ausztus 25-én Kovács Dénes hegedűművész Portugáliában, Perényi Miklós gor­donkaművész Svájcban öregbíti a magyar vonósok hírét. A hó végén Virág Endre orgonaművész Olaszországban vendégszerepei. Az iparjogvédelem, a licenckereskedelem jogszabályait és magyarországi gyakorlatát tanulmányozta Budapesten az Egyesült Államok szabadalmi szakértőinek küldöttsége L. Parkernek, a washingtoni kereskedelmi minisztérium magasrangú tisztviselőjének vezetésével. Két magyar vállalat, a MEDIMPEX és a MOM nyerte el az idén a Föníciai Kereskedelmi Díjat (Phoenicia Trade Trophy), amelyet a máltai kormány adományoz évről évre külföldi és belföldi cégeknek. Idén összesen 14 vál­lalat kapta meg a díjat. A díjakat A. Marno máltai köz­­társasági elnök nyújtotta át a kitüntetett vállalatok kép­viselőinek. A MALÉV 24 külföldi partnerének van Budapesten kép­viselete, közülük 20 külföldi légitársaság tart fenn városi irodát. A legújabb, az Osztrák Légiforgalmi Társaság, az Austrian Airlines Irodája a Régiposta utcában nyílt meg. Az Osztrák Légiforgalmi társaságnak 15 évig volt a Ferihegyi repülőtéren kirendeltsége, amelyet az utóbbi években — amióta forgalmuk erőteljesen fejlődött — már „kinőttek”. Az új városi iroda légiforgalmi utazási irodaként működik, információs és helyfoglaló szolgálatot lát el. Jövőre bevezetik az önálló jegyeladást és a szá­mítógépes helyfoglalást. A Karagöz című mesejátékot nagy sikerrel mutatta be két alkalommal az istanbuli nemzetközi fesztiválon a Thália Színház társulata. Kocsis István „Tárlat az utcán” című drámáját Gyön­gyösi Gábor rendezésében bemutatta a Szatmári Állami Magyar Színház. Vincent van Gogh alakítója Boér Ferenc, Paul Gauguin-t Czinto6 József elevenítette meg. A Hortobágyi Nemzeti Parkban kilátót építettek a kilenc­­lyukú híd mellett, ahonnan a turisták belátják a paszta nagy részét MTI — Balogh P. László felvétele Dunapataj szomszédságában levő Szelidi-tó, Dél-Alföld egyik kedvelt üdülőközpontja MTI — Fényes Tamás felvétele A magyar elektronikai ipar — mint már annyiszor — most is képviselteti magát az olimpáin. A müncheni talál­kozó óta eltelt négy év alatt a Villamos Berendezés és Készülék Művekben -továbbfejlesztették a súlyemelő ered­ményjelző szerkezetét és ezt a modernizált típust alkal­mazzák Montrealban. • A magyar—török kulturális kapcsolatok két évre szóló munkatervét írta alá Rosta Endre, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke és Vahap Asiroglu, a török kül­ügyminisztérium kulturális főigazgatója. A jövőben már nemcsak tanulmányutakat és tapasztalatcseréket szervez­nek, hanem történész vegyes bizottságot is létrehoznak, felújítják Kossuth Lajos kütahyai lakóházát, filmheteket és kiállításokat rendeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents