Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-07-17 / 15. szám

iitAxyrv-QttAoro NÉPESEDÉSÜNK A házasodási kedv rendületlen — hiszünk a házasságkötő ter­mek forgalma és a népmozgalmi adatok láttán. A házasodási kedv meg­csappant — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal „Főbb népesedési folyamatok a IV. ötéves tervidőszak­ban” című kiadványa. Igaz, hogy 1971 és 1975 között évente átlag 100 ezer, és 1975-ben 104 ezer eskövőt tartottak, de ez jobbára annak köszönhető, hogy több fiú és lány érte el a nősülési, il­letőleg férjhezmenési kort, mint az előző öt esztendőben. A házasulok ismét fiatalodtak, külö­nösen azok, akik először járultak az anyakönywezető elé. Húsz éven alul nősült a férfiak 8 százaléka és ment férjhez a nők egyharmada. Ez bizo­nyítja, hogy nem időszerű még — amit a családjogi törvény társadalmi vitá­jában oly sokan javasoltak — a ma­gasabb házasodási életkor előírása. Több az egybekelés á 20—24 esztendős korosztályban is, de 25 éven felül kü­lönösen 30—49 éves kora között keve­sebb férfi nősül, mint az előző öt év­ben. Talán azért, mert az újraháza­­sodás ebben az időszakban — különö­sen az elváltak sorában — nem volt olyan sietős, mint azelőtt. Másodszor, jobban megfontolják? Egyre több a válás. 1961—1965 között 1000 élő házasságra hét, 66—70-ig nyolc, 71—=75-ig ki­lenc „halott frigy” jutott. Nő és férfi, majd minden életkorban, több vált el, mint régebben — a 35—39 esztendős férfiak kivételével, akik kitartóbbnak bizonyultak, mint ugyanez a korcso­port a 60-as évek végén. A legtöbb fölbomlott házasság rövid életű volt. A válások aránya leginkább a két pó­luson nőtt, ahol az együttélés öt esz­tendőnél hosszabb ideig tartott. A mérleg nem örvendetes. Az előző évekhez képest gyorsabban szűntek meg, mint keletkeztek a házasságok. Az elmúlt öt esztendőben átlagosan csaknem százezer házasságot kötöttek évente, és mintegy 85 ezernek vetett véget a bíróság vagy a halál. A házas­ságból kimaradók aránya tovább zsu­gorodik, 1975-ben a férfiak négy, a nők öt százaléka vállalta a magányt. Mind a házasságkötésekben, mind a válásokban elérjük a világszínvonalat. A harmadikról jó ideig mint váló­okról beszéltek. Mostanában gyerek lett belőle. Megszülik-e a nők a harmadikat? — ez itt a kér­dés. Az elmúlt ötéves időszak a termé­kenység szempontjából két részre osztható. Az első három a szerény nö­vekedésé, 1974—1975. pedig a rekor­doké volt. Elértük, majd meghaladtuk a 18 ezrelékes születési arányt. A tető­zés megcáfolta a prognózisokat, mert magasabban és hamarabb következett be, mint jelezték. Ennek következté­ben az apadás is a vártnál nagyobb le­het és előbb köszönthet be — hacsak népesedéspolitikai eszközökkel nem vesszük elejét. 1974-ben 33 százalékkal számosabb második, és szintén egy­­harmadával több harmadik gyerek jött a világra, mint 1973-ban. 1975-ben a másodszülöttek növekedése 44 — a harmadszülötteké pedig 40 százalékos volt. 1974—1975 gyermektöbblete 1973- hoz képest 60 százalékban a második, 20 százalékban az első és 16 százalék­ban a harmadik gyerekből adódott. Ma már a fiatalok a két gyereket nem sokallják, a három azonban nem a „norma” még. Az átlagcsalád négy ta­gú. S ha a háromgyerekesek aránya nőtt is, a népesebb családoké csökkent. . Miként többen kötöttek fiatalon há­zasságot az elmúlt öt év átlagában, akként a szülő anyák 84 százaléka is harmincon aluli. A házasságok csak­nem felében az együttélés első esz­tendejében érkezett az első, és a má­sodikban a második gyerek. Az orvo­sok, a genetikusok két szülés között két esztendő pihenést javasolnak. Ta­lán azért nem vállalják ezt, mert az anya nem akar hosszabb ideig tá­vol maradni a munkahelyétől és a la­káshoz jutáshoz is nagyobb az esélyük, ha két gyereket tudnak „felmutatni”. A legtöbb szocialista országban az elmúlt öt évben nagyobb volt a gyer­mekáldás. A javuló életkörülmények a családpolitikai intézkedések, a létbiz­tonság jóvoltából. Több vizsgálat szerint a családter­vezés a mai fiatalok között már szokássá vált. Jobb volna, ha úgy fogalmaznánk: a családtervezés ABC-jét elsajátították. Mert jobbára csak a gyerekek számát határozzák meg és születésüket időzítik. S ez még nem olyan magas foka a tudatosság­nak, amelynek a párválasztást és a családalapítást is át kellene hatnia. A statisztika azonban csak ezt a tuda­tosságszintet mérheti, ők megszámol­ják, hogy hány gyereket szeretnének a fiatalok és később megállapítják, hogy átlagosan kevesebb születik, mint amennyire házasságuk elején gondol­tak. (És ellenőrizhetik, hogy a határ­időket megtartották.) Ha mostani ter­veiket nem teljesítik túl — figyelmez­tetnek az ismertetett kiadvány szer­zői —, aligha várható népesedési helyzetünk tartós javulása. Ennyit mondanak tehát a számok. De azt is mondják, ismételjük, hogy a fiatalok nagyobb arányban válnak el, mint a hatvanas években és öt évnél rövi­­debbre sikerült az összes felbontott házasságok 36 százaléka. Ezekhez az adatokhoz annyit fűzhet a belátás: egy bizonytalan házasságban az első gyere­ket nem volna szabad követnie a má­sodiknak sem. S a társadalom kíván­ta harmadikat, csak ép és szilárd csa­ládokban érdemes világra hozni. Ott akár a negyediket is. Kovács Judit (Részletek a Magyar Nemzet 1976. június 9. számában megjelent cikkből) RECEPTEK R1BISZKE-JAM. Hozzávalók: 1 kiló ribiszke, 55 deka cu­kor, 1 kiló ribiszkének letisztítjuk a szárát, megmossuk, a vizet lecsurgatjuk róla és a cukorral rétegesen cseréptálba rakjuk. Letakarjuk és másnapig hűvös helyen tartjuk. Az­után a tűzre tesszük és folytonos keverés mellett 20—30 percig főzzük, majd üvegekbe rakjuk, lekötözzük és gő­zöljük. ÁFONYA. Hozzávalók: 1 kiló áfonya, 60 deka cukor, fél citrom. — Jó érett áfonyát megtisztítva több vízben megmosva, szitán lecsurgatunk és üvegekbe rakjuk. Egy habüstben vagy edényben 4 deci vízzel, fél citrom tevé­vel felfőzzük a cukrot, melyet állandóan tisztítunk vízbe mártott tollal vagy ecsettel, majd forrón az áfonyára önt­jük. Lekötözzük és a forrástól számított 15 percig gőzöl­jük. A gőzölövízben hagyjuk kihűlni. EPER SZIRUPBAN. Hozzávalók: 5 kiló eper, 4 kiló por­cukor. — Válogassuk ki a szép nagyszemű, érett, de nem puha szemeket. Mossuk meg, és tegyük szitára. Ha lecsur­­gott, rakjuk tálra oly módon, hogy amilyen vastag egy sor eper, olyan vastag cukorréteget tegyünk rá, majd ismét eper és ismét cukor következik, míg tart a gyümölcsből. Lekötjük ruhával, és meleg helyen kb. 5 óra hosszat hagy­juk állni, hogy a cukor elolvadjon. Ezután a felolvadt cu­korszirupot leöntjük az eperről, felforraljuk és leforráz­zuk vele az epret. Ha kihűlt, újra felforraljuk a szirupot és ismét leforrázzuk az epret, s ezt kétszer-háromszor megismételjük, hogy a szirup jó sűrűre főjön. Akkor üvegekbe rakjuk, lekötjük és néhány percig gőzöljük. BIRSALMASAJT. Hozzávalók: 5 kiló birsalma, 3 kiló cu­kor. Az érett, sárga birsalmákat héjával együtt feldarabol­juk, s rézüstben puhára főzzük. Ezután szitára öntjük, le­csurgatjuk. A levét edényben fogjuk fel. A megfőtt birs­almát áttörjük szitán. Az így nyert anyagot lemérjük: minden kilóhoz 60 deka cukrot veszünk. A lecsurgatott léből hozzáöntünk egy kicsit és törésig főzzük. A törést úgy állapítjuk meg, hogy a főzőkanál nyelét a cukorba mártjuk és hideg vízben lehűtjük. Akkor megnézzük, hogy a rátapadt cukor törik-e. Ha igen, akkor a szitán át­tört anyagot hozzáöntjük s folytonos keverés között addig főzzük, míg a megkeményedett cukorcsomók szét nem fő­nek. Vizezett formába töltjük, és ha kihűlt, kiborítjuk, hó­lyagpapírba csomagolva tároljuk. Tehetünk bele dió- vagy hámozott mandulaszemeket. ZÖLD MANDULA. Hozzávalók: 5 kiló zöld mandula, 2 és fél kiló cukor, 2 citrom és 2 liter víz. — A zöld man­dula félig érett legyen és a magja puha. Áztassunk hamut tiszta vízben, s ha a hamu leülepedett, hamulúgot nye­rünk. A mandulákat e hamulúgba tesszük, hogy a szőr le­váljon róla, azután többször áztatjuk vízben, majd egy napra ecetes vízbe állítjuk. Másnap citromos vízben pu­hára főzzük és újra kiáztatjuk, leszűrjük, sűrű szirupban megfőzzük. Ha ez megtörtént, lekötjük és néhány percig gőzöljük. Hímzett blúz Tavasszal és nyáron a di­­vatrovatók és a divatlapok kimeríthetetlen témája a blúz. Különösen az idei di­vatban, amikor a blúz el­söprő sikert aratott. A klasszikus ingblúzon kívül — amely megtartja a férfi­ing jellemző tulajdonsága­it — a blúz szinte minden változatban szerepel. A romantikus blúz példá­ul, az elején szinte mindig sállal, szegőzéssel, hímzés­sel, zsabóval, fodros nyak­­megoldással és kézelővel díszített. A blúz nagy sikerének egyik titka, hogy a mos­ható kartontól a tiszta se­lyemig mindenféle anyag­ból divatos. Minden alka­lomra akad más és más változat. Budapesten főleg az ingblúz kedvelt. Kockás, virágos, pettyes, vagy egy­színű, vidám színfoltja a tavaszi—nyári divatnak. Nadrághoz, szoknyához egyaránt viselik. Nemrégiben egy kis há­zibemutatón, a Budapest Finomkötöttárugyárban jár­tunk, ott fényképeztük a képen látható, laza kötésű, pamutkeverésű anyagból készült modelleket. A tervező Miticzky Mária elmondotta, hogy a hím­zett kis blúzok nemcsak külföldön, hanem idehaza is nagyon kedveltek. Egy­­egy kollekcióhoz körülbelül két-háromezer darabot ké­szítenek. S most bemutatjuk a ké­pen látható három modellt: Az első vaníliasárga, teiles szabású, hímzett és pikó­­zott nagy, rátett zsebekkel díszítve. A második: „ma­gyaros” blúz puffos újjal, gumizott, fodros derékmeg­oldással. Díszítése smokko­lás és színpompás, kézi matyóhímzés. A nyaknál keskeny, színes sodrott zsi­nór fogja össze. A harma­dik modell „romantikus”. Ujjatlan, teljesen sima, fe­hér. A kivágását keretező, duplafodros megkötős 6ál matyóhímzéssel és piros slingeléssel díszített. A bemutató után a hím­zett blúzok máris megjelen­tek a kirakatokban. (f. b.) Bálint Endre rajza VIDOR MIKLÓS Mese Lombsuhogó erdőn három szarvas. Agancsukon gyertya lobog. Mind oly délceg, lassan lépnek, szép, fiatal vándorok. „Három királyfiak voltunk egyszer, ha ránk lőnéd nyilad, nem menekszel!” Végesincs mezőkön három kisnyúl. Hószín szőrük naptól ra­gyog. Oly szelídek, csöndben ülnek, bámulják a pázsitot. „Három királylányok voltunk régen, ne bánts minket, szánj meg, kérünk szépen!” Sugaras felhők közt három fecske hasítja a tágas eget. Magasan száll a szabadság, elejteni nem lehet. „Sose voltunk mások, három fecskék, de miénk a teljes végtelenség!” (Megjelent a Sárkányok alkonya című kötetben, Móra Ferenc Könyvkiadó) MELLÉNY KISLÁNYOKNAK Hozzávalók (6 évesek­nek): 5 deka sárga, 5 de­ka drapp, 5 deka sötétbar­na, középvastag fonal, 4- es horgolótű. MINTA: 2 sor egyráhaj­­tásos pálca, 1 sor rövidpál­ca ismétlődik. A színeket a kép szerint válogatjuk. A darabokat a szabás­rajz szerint horgoljuk meg, majd összeállítjuk. A széle­ket 2 sor drapp rövidpál­cával szegjük. Rövidpál­cákkal behorgolt láncszem­sorra 2 db 20 cm hosszú zsinórt készítünk, ezeket mellmagasságban az elejére varrjuk, és masnira kötve zárjuk a mellénykét. BERDA JÓZSEF VÍZSZINTES: 1. Tíz éve halt meg Berda József, József Attila­­dljas költő. Egyik négysoros versét Idézzük (az első sor, zárt betűk: A, S). 10. ...mars! 13. Szegéllyel látja el. 14. Szignáltat. 16. M. É. 17. Fiatal nőstényszarvas. 19. A levegőbe lendülni. 20. A harang része. 22. . . .-burgum (tréfás fenyegetés a mesében). 25. Beszélve kifejez. 26. Virágtartó. 28. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: B, S, Z). 30. Ábrázolás lehet ilyen. 32. ...-fo­rog. 33. A gyümölcs nedve (névelővel). 34. S. L. 35. A tantál vegyjele. 36. A sakkjátékban a ló ugrási formája. 38. Bodri-lak. 39. .. .Abdel Nasszer. 41. Hogy milyen nagyszámú! 42. E. C. 44. Egyik televizió-közvetítő állomásunk. 46. Az argon vegyjele. 47. P. Z. 48. Borotválkozáshoz használt „só”. 50. Fegyvert elsütő. 51. I“ A „János vitéz” zeneszerzője (Pongrác). 55. Pancsa ... (a békés együttélést biztosító őt elv indiai elnevezése). 56. Hibás végtag. 57. Felfogás, vélemény. 60. Bibliai bárkatulajdonos. 61. Arra a helyre taszít. 63. Tolsztoj keresztneve. 65. Holland autók jelzése. 66. Zenés szórakozás. 68. Csavarás. 70. Indítéka. FÜGGŐLEGES: 1. Az arzén vegyjele. 2. Némely embernek a két füle. 3. Kiejtett betű. 4. Ü. L. U. 5. Mázolja. 6. Az állatok „ruhája”. 7. Lekvár (fordítva). 8. Képző, -ve párja. 9. Az urán és a lutecium vegyjele. 10. Növény és női név. 11. Földet érő (repülőgép). 12. Egykori betegsegélyző. 15. Regények alkotói. 16. A versidézet második sora (zárt betűk: Z, E). 18. Kiváló osztrák elbeszélő (188(1—1942). 21. Színművész (Lajos). 23. Az alaphang­sor 5. és 1. tagja. 24. Haladásellenes. 27. Roham. 29. Édesvízi hal. 31. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: M, N). 36. Virgonc. 37. Nem fajtatiszta kutyus. 40. Autóközlekedési vállalat (röv.). 43. Pörlekedik. 45. Puska tölteléke. 46. Két azonos névelő. 47. Lengyel nemzeti tánc. 49. Spanyol város, híres a bora. 52. Vas­pálya. 53. Díszruha. 54. Kettősbetű. 58. A zseblámpa tölteléke. 59. Kugli. 61. Védelmező. 62. Kő — táviratban. 64. Ütlegel. 67. Mis­ter, röv. 68. Te és ő. 69. R. S. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. A 14. számban közölt keresztrejtvény megfejtése: Apám! Így szólt a kis bálna: / hadd mehessek el a bálba. / Nem mehetsz el fiam, Péter, I nem vagy még egy kilométer. Nádor Ilona felvételei.

Next

/
Thumbnails
Contents