Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-17 / 15. szám
VÍZ!... VÍZ!...j VÍZS...I A Tiszavölgyi Társulat 130 éve, 1846. március 25-én vitatta meg Vásárhelyi Pálnak „A Tisza folyó általános szabályozása” című tervét, amely a társulat választmányának ülésén hatalmas vihart keltett. A vita során — terve védelmezése közben — Vásárhelyi Pál szívszélhűdést kapott és meghalt. milliárd forintba került. Kiépítése még folyik, s előreláthatólag 1980-ban fejeződik be. Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja! Látom-e, zöldkoszorús róna, virányaidat? Eljön-e a délibáb tündérpalotáival álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Ó siket és vak föld. De ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót. (Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére) Magyarország időjárása szeszélyes, s ez nemegyszer bizonytalanná teszi a mezőgazdaság terméshozamát. Kormányunk különféle intézkedésekkel gondoskodik a mezőgazdasági termelés egyenletes színvonaláról. Erről beszélgettünk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Géczy Károly miniszteri tanácsossal. — Mekkora ma az öntözött terület nagysága? — Körülbelül 300 000 hektár. Ha kiépül a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna, valamint a Hortobágy—Berettyó Főcsatorna az öntözőfürtökkel, akikor a jelenlegi öntözött terület további 330 000 hektárral gyarapszik. — Már 1945 előtt is kísérleteztek az öntözéses gazdálkodás bevezetésével. Ahol be tudták szerezni a drága berendezéseket, ott meglepően jó eredményeket érték el. — Mikor rakták le a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás alapjait? — Az ötvenes években, amikor meghonosítottuk a rizstermesztést. Magyarország legmélyebben fekvő részein — a Tisza völgyében és a Körösök mentén — „gravitációs módszer” segítségével fogtunk hozzá Karcag és Szarvas térségében, 48 000 hektárnyi területen. Később a gépi esőztető módszerre tértünk át. Szakembereink ellátogattak a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, Ausztráliába, az NSZK-ba. Franciaországba, ahol már magas színvonalú öntözéses gazdálkodás folyt. Külföldi szakembereket hívtunk meg tapasztalatcserére, és külföldi öntözőberendezéseket vásároltunk. A csőrendszereket „magyar ezüst”ből, alumíniumból készítettük, és az önjáró berendezésekbe magyar motorokat építettünk be. Szekszárdon felépült a MEZŐGÉP Gyár, amely különféle öntöztetőberendezések gyártására szakosodott. Ma már több Géczy Károly mint 5 000 ilyen berendezés működik országszerte. Ezekkel a gépekkel egy hektár terület egyévi öntözése kb. 5—6 000 forintba, egy köbméter víz eljuttatása (a földekre) csupán néhány fillérbe kerül. — Az első lépcsőben — 1966-tól 1973-ig — felépült a Tiszalöki Víztározó és Erőmű, valamint elkészült a Keleti Főcsatorna. Utána megkezdődött a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna építése. A fenti beruházások összege megközelíti a 18 milliárd forintot. — 1973-ban a második szakaszban átadtuk a Kiskörei Tiszai Vízlépcsőt, amely 5 évig épült, és 3,5 Novotta Ferenc felvétele — Hazánkban hol vannak olyan gazdaságok, ahol öntözéses módszerrel dolgoznak? — Többségük az Alföldön van, ahol jól fel tudjuk használni a Tisza és a Körösök holtágainak vízkészleteit. Ám csökuták segítségével is jelentős mennyiséget használunk fel a Kisalföldön, az országnak csapadékban talán legszegényebb vidékén. Szépen fejlődik az öntözéses gazdálkodás a Balaton térségében. Itt elsősorban zöldségféléket, szőlőt és gyümölcsöt termesztünk. — A víztárolók és csatornarendszerek kiépítése — a termőföldek öntözésén kívül — megjavítja a városok (például Debrecen) iparivíz- és ivóvízellátását, és új üdülőövezetek is kialakulnak. Gondoljunk csak arra, hogy a Kiskörei Víztározó vízfelülete négyszer nagyobb, mint a Velenceitóé! A Hortobágyon 3 000 hektárnyi területen halastavakat létesítettünk, ahol rengeteg kacsát, libát, sőt újabban vadkacsát is tenyésztenek. A tiszai víztározók, a hortobágyi halastógazdaságok és a főcsatornák állandóan párolgó vízfelülete máris jótékonyan befolyásolja a Hortobágy mikroklímáját. A két víztározó megépítése óta a Tisza egész évben, csaknem teljes hosszában hajózhatóvá vált, és az országos energiahálózatba kapcsolt két vízierőmű energiagondjainkon is enyhít. — Milyen terméshozamnövekedéssel jár az öntözéses gazdálkodás bevezetése? — Csak egyetlen példa: a Nádudvari Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 182 487 hektáron gazdálkodik. 1975- ben 122 377 hektáron termesztettek kukoricát, kihasználva az öntözés nyújtotta lehetőségeket. Hektáronként 64,5 mázsás kukorica átlagtermést takarítottak be, amely 10—15 mázsával haladja meg az ország kukoricatermő területeinek átlagát! — Milyen szerepe van népgazdasági szempontból ennek a beruházásnak? — A Kiskörei Víztározó és a hozzá tartozó csatornarendszerek teljes kiépülése után 15 000 hektáron nagyhozamú holland burgonyafajták betelepítésével megoldjuk az ország burgonyaellátását. Üjabb 10 000 hektárral növekszik a jelenlegi rizstermő terület. A gabonaföldek öntözésével pedik hektáronként 7—9 mázsa terméshozamtöbblettel számolhatunk. A Hajdúság, a Jászság, a Nagykunság és a Körös-vidék termőterületeinek megjavításával a nagy elődök merész álma valósul meg. Hunyady József Légifelvétel Tiszalök felett MTI — Járay Rudolf felvétele Öntözik a termelőszövetkezet kertészetében kiültetett paradicsompalántákat MTI — Balassa Ferenc felvétele A Hajdúság, a Tisza-völgy és a Kőrösök vidékének öntözött területe Munkában az öntözőhajó MTI — Tóth Béla felvétele URH-rádióval irányítják az öntözést a Kisalföldön MTI — Matusz Károly felvétele
