Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-17 / 15. szám
Kánikulában nincs kellemesebb a hűvös vizű medencénél IRÁNY: r * ■ Pesten már egy hónapja 30 fokos meleg van. A strandok délelőtt tíz óráig megtelnek. A múlt század közepén Zsigmondy Vilmos javasolta, hogy építsenek fürdőt a Városligetben. 1866-ban Pest városától engedélyt is kért kút fúrására. A kutat tíz évig építették, 1878 januárjában lett kész. Ezután már hozzáláthattak a városligeti Nádor-szigeten az Artézi fürdő építéséhez, amely 1881-ben a mai Széchenyifürdő elődjeként elkészült. „ ... tekintve, hogy az Ártézifürdő a székesfőváros legsűrűbben lakott és a Dunától távol fekvő részeinek közelében van, a fürdőtelepen egy nyitott uszodának Hatalmas épülettömb a park fái között SZÉCHENYI! a létesítését nemcsak közegészségügyi, hanem pénzügyi szempontból is fontosnak tartjuk” — írja egy bizottsági jelentés 1902-ben. Tizenegy évvel később, 1913-ban elkészült Európa legnagyobb gyógyfürdője, amelyet 1927-ben uszodával bővítettek. A gyógyfürdőt Czigler Győző műegyetemi tanár, a strandot Francsek Imre építész tervezte. ♦ A Széchenyi Gyógyfürdő Budapest egyik legszebb fürdője. Hatalmas épülettömege magányosan áll a park fái között. Kupolái és változatos homlokzata jól illik a környező liget látképébe. Fő homlokzata és a bejárat délre néz. Az előtéren áthaladva nagy kupolacsarnok fogadja az érkezőt. A kupola boltozatát, valaKönyvkötő vándorlegény, hátán sűrű kötetekkel — ez a gyomai Kner család immár historikus értékű nyomdájának címere. Négy generáción keresztül emlékeztetett ez a jelvény, emlékeztetett arra a régi könyvkötő vándorra, aki a legtöbbet a Viharsarok környékén rótta a poros országutakat, cipelve könyveit, szerszámait, papírjait. El is nevezték az itt élő szlovákok Knyer-nék, Könyvesnek — s letelepedvén Röpke Lapok — a Kner hajdani reklámfüzete Lent: Egykori fénykép a nyomtatóműhelyről Gábor Viktor felvételei Gyomán, családja tovább örökölte a nevet. A hivatást is. A kezdetleges nyomtatóműhely gyorsan fejlődött. A fiú, Kner Izidor hamar rátalált néhány olyan nyomdacikkre, ami hiányzott eddig a csöndes békési életből — báli meghívókra, nyomtatványokra, hatósági előnyomott iratokra — s ezeket nagy műgonddal, finom ízléssel és jó üzleti érzékkel terjesztette a megyében. Az unoka, Imre, a könyvek, a kultúra szerelmese volt: a régi, hagyományos nyomtatványok mellett verseskötetek, fiatal írók művei jelentek meg Kner nyomtatásában, sokszor kiadásában is. Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Ady Endre köszönhette többek között alkotásainak formába öntését. A dédunoka ígéret maradt: a második világháború végén nem bírta elviselni szülei elhurcolását és meggyilkolását: öngyilkos lett. A nyomda azonban fennmaradt. Egyesült a nagy békéscsabai nyomdával. Most az a nagyüzem nyomtatja a csomagoló eszközöket, címkéket; a régi, a gyomai, pedig új gépekkel, modern technikával felszerelve, művészi kiállítású könyveket készít. Termékei sok-sok dijat nyertek már itthoni és külföldi könyvszépségversenyeken. A nyomda mellett ma múzeum áll. Az alapítókra, a négy Kner generációra emlékeznek a szépségszerető, kultúratisztelő látogatók. S. P. J. RÖPKE LAPOK i Uim«»«wH»i nrt uiié* m n>nfcöittw*i «Mw—— -----------liétfcdld*»« t*U«s«« ín*»«« ét bhiiMw-O»««. KNER IZIDOR KÖNYVNYOMDÁJA, CYOMA mint a dongaboltozatokat a főpárkány lezárásáig gazdag művészi üvegmozaikok díszítik. A kupolacsarnokból nyílik a férfi és női gőzfürdő bejárata, s innét vezet az út a kádfürdőkhöz és a pihenőhelyiségekbe. A strandfürdő bejárata a gyógyfürdő főbejáratával ellentétes oldalon, északon van. Reggel hat órakor, amikor a pénztár nyit, már hosszú sorokban várakoznak az emberek. Nyáron itt látni a legtöbb csinos, bronzszínű nőt, amint napozójegyért áll sorba. A kánikulában naponta nyolcezer vendég is megfordul a Széchenyi strandfürdő részében. A gyógyfürdő forgalma: hatezer ember. Alig ötven éve, hogy a hatalmas fürdőkomplexum építését befejezték, s a Fővárosi Fürdőigazgatóság munkatervében már szerepel a Széchenyi-fürdő újjáépítése. A rekonstrukció után olyan gyógyintézmény lesz a városligeti fürdő, ahol a különböző gyógyászati eljárásokra szoruló betegek egy helyen kapják meg a szükséges kezeléseket. A fürdőt szakaszosan építik újjá, tehát nem lesz szükség arra, hogy az egész fürdőt egyszerre bezárják. Nemcsak idén, hanem jövőre is jelszava lehet a napozni, fürödni vágyóknak: Irány a Széchenyi! ______________ Dutka Judit HAZAI NAPLÓ ÓBUDAVÁR A dm leírása után megállók egy percre, és arra kérem az olvasót, tegye ugyanezt. Fogadást ajánlok neki és magamnak: mit gondolnak, hol van Óbudavár? Mindenki azt mondaná, amit én is tettem néhány héttel ezelőtt: természetesen a főváros egy része, a Duna partján. Tévedés. Óbudavár a Balaton mentén van — ha nem is a partján — Zánkától nyolc kilométernyire. Szomszédai olyan szép nevű falvak, mint Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Szentantalfa és Tagyon, amire mindenki természetesen rávágja: nagyon. Óbudavár a Nevegy völgyében fekszik. Ez az ország egyik legrégibb települése. Szentantalfa például a középkorban egyáltalán nem volt olyan kegyes helység, mint a neve mutatná: a királyi farkasvadászok telepedtek le itt. Tagyonban még ma is látható két éles, vörös kő, az egyházi bíróság erre ültette a bűnösöket. Nem ülhettek éppen kényelmesen, de nem is a bőrük meg a csontjuk fájt nekik, hanem a becsületük, mert ez afféle szégyenkő volt. Újabban már nem megyek le úgy a Balatonra, hogy végig ne kocsizzam a Nevegy völgyén, vagy a vele párhuzamos dörgicsei völgyön. (Hazai naplóm figyelmes olvasói most bizonyára emlékezhetnek arra, hogy legutóbb Dörgicsén váltunk el, és adós maradtam a másik két dörgicsei templom képeivel, színeivel és az örök történelmi kútfőből fakadó ihletésével.) Amíg így egyik szavamat a másikba öltöm, faképnél hagytam Óbudavárt. Csak Zákonyi Balaton útikönyvét kell felütni és máris megtudja az ember, hogyan és miért kapta ez a balatonfelföldi falu, az ország egyik legkisebb községe szinte fennhéjázóan történelmi nevét. A középkorban az óbudai káptalannak volt itt vára és jobbágyfaluja, így lett Óbuda-vára. Amikor először láttam a térképen Óbudavárt, abban reménykedtem, hogy várromot, vagy más középkori emléket találok a faluban. Ehelyett másra leltem. Nem a háborús harcok műemlékére, hanem a békés munkáéra. Óbudaváron van az országnak, de mindenesetre választott szülőhelyemnek, a Balaton-felvidéknek egyetlen, ma is thűködő mosóháza. Kell-e magyaráznom, mit jelent ez a névhasználatban elveszett szó? Tudják-e, hogy még nem is olyan régen, az én gyermekkoromban minden magyar faluban a patak mellett kis faházban, kőpadra állva-ülve mosták, szappanozták, sulykolták, öblítették a ruhát a falusi asszonyok. A francia nyelvben mosóhajónak, „bateau lavoir”-nak nevezték az ilyen mosóhelyeket, és mindenki, aki századunk művészettörténetével foglalkozott tudja, hogy Piccasso egy ilyen „bateau lavoir”-ban bérelte első párizsi műtermét. Óbudavár nem vár ugyan, de maga a falu meredek dombocskára épült, és ennek tövében folyik egy kis patak, amelyet, mint minden második dunántúli csermelyt, Sédnek neveznek. A Séd fölé építették a múlt század közepe táján a mosóházat: akkora, mint egy régimódi falusi ház fele, cserép a teteje, kő a fala három oldalról, a negyedik nyitott, így folyik rajta keresztül a patak, amelyet az épület maga kissé meg is duzzaszt. A mosóházon két oldalt belül helyezték el a hosszú kőpadot, erre álltak az asszonyok, amikor mostak, e mellé, amikor a kövön sulykolták a ruhát. Nem is kőpad, hanem márvány, ki tudja, honnan vették, milyen régi épületből az anyagot hozzá. Nézzük a mosóházat, mérlegeljük, milyen derékfájással küszködve moshattak itt az asszonyok. Feleségem leveti cipőjét, bele is megy a vízbe, Keresztury Dezső rajzol, én fényképezek. Különösnek hat, de a kis épület arányaiban, a domb alján, védőén fölé hajló fák árnyékában nemcsak ritka furcsaság, de meghitten szép is. Ekkor történik meg az a véletlen, amelyért mindig áldom sorsomat. A meredek lejtőn meg-megcsúszva leereszkedik egy öregasszony. Jobb kezében sárga műanyag vödör, baljában olyan régi, szép sulykolófa, amelyért ma ezer forintokat is megadnak a német turisták. Jókedvűen köszön, azután mintha ott se lennénk, elhelyezkedik a mosóházban. Nem nehéz a munka? Nem fárasztó? Már a vízben van egy hosszú hálóing. „Nehéz is, fárasztó is.” Nem jobb a mosógép? „Van otthon a menyemnek, de tetszik tudni: az nem mossa ki igazán fehérre a ruhát. A magamét inkább lehozom ide.”
