Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-07-17 / 15. szám

1975-ben hunyt el Angliában Bossányi Ervin magyar képzőművész. Sokoldalú tevékenységéről tanúskodnak gyönyörűen festett színes templom-ablakai, a világ számos fővárosának terein fellelhető szobrai, faliszőnyegei, kerámiái, olaj- és tempera festményei. Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, majd Párizsban, Londonban, Rómában folytatta tanulmányait. Lübeckben telepedett le, majd Hamburgban élt. Élete utolsó éveit Londonban töltötte.

BOSSÁNYI ERVIN

1

él í^l 1

I

Fi * Ml 1■

j 1

ij

----i

Üvegablak (Dél-Afrikai Köz- Rózsa (A lübecki Bohn-múzeum) Domborműrészlet (London)

társaság Natal, Balgowan)

a Párizsi Magyar Egyletről

kor Párizsban tevékenykedő Telekiékkel, nem tudjuk. A kapcsolat nem lehetett erős, mert Teleki László, Szarvady Frigyes, majd Irányi Dániel és a többiek nem nagyon beszélnek róla. A szabadságharc nagy nemzeti ügyéhez képest a párizsi iparosok szakmai csoportosulása alighanem „kis ügynek” tetszett a magyar politikusok szemében ... E vezetők különben csakhamar hazátlan menekültekké váltak, az egyletet meg a diadalra jutott bonapartizmus betiltotta, s csak 1864-ben kapott újra működési engedélyt. Az újjáalakítás erőfeszítéseinek érdeme javarészt azé a Horn Edéé, aki izraelita tábori lelkész volt a szabadságharcban, Világos után emigrált, 1860-ban belépett Garibaldi légiójába (később német nyelvű műveket szentelt Rákóczinak és Kossuthnak, 1875-ben pedig itthon kereskedelmi államtitkár lett). A korszak történetének megismerését akadályozza, hogy a nehéz években az okmányokat átadták egy Legrand nevű magyarbarát franciának, aki egy házkutatás alkalmával a tűzre vetette őket. Tény, hogy 1864. augusztus 18-án, Dr. Vásárhelyi Ferenc elnökletével, újraalakult az egylet, majd a porosz—francia háború idején kis időre megint beszüntette működését, de 1872 januárjában újra megindult az élet. Sajnos, nem tudjuk, hogy mi volt a helyzet a kommün alatt, amikor sok ismert magyar, mint Frankel és Győrök, meg több kevésbé ismert, mint Oroszy, Hegyi és mások, részt vett a forradalomban.

Sokat tudunk viszont a 80-as évektől kezdve, a magyar—francia barátság „aranykorának” idejéből, amikor olyan nagy nevek fémjelzik az egylet tevékenységét, mint Zichy Mihály (ő lett az elnök, illetve az alelnök Munkácsy

oldalán), Bertha Sándor, Arányi Miksa, s akinek olyanok segítettek, mint Türr tábornok és nemeskéri Kiss ezredes. Sokat tett az egyletért a kalandos életű Gruby Dávid, a kiváló orvos is.

Nagyon érdekes az az éppenséggel nem történészszemmel írt, hanem nagyon is lírai hangú beszámoló, amelyet Szomory Dezső tollából olvashatunk A párizsi regény remek lapjain, öt Salamon Ödön újságíró vitte el — 1890 táján — a társaságba („micsoda drága finom Egylet”! — írta), a Szent Lajos szigetére. Szomory pompás érzékletességgel írja le a „sötét kapualjat”, a „kispolgári siralmasságot”, a ,,menhely szerű magányosságot”, amelyet ez a „száz éves párizsi bérház” lehelt. „Alig egypár drága honfitársunk ült a nagyszobában ... komoly munkásifjak és iparoslegények”. Salamon azért vitte oda a királypárti katonaszökevényt, hogy felolvassa egyik novelláját, de ő nem tudta, mit kezdjen hallgatóságával, hiszen „drága proli-testvéreink, keményre franciásodva, nem XIV. Lajosért csodálták, nagyon helyesen, ezt a latin világot, ezt a lázas Párizst, mámoros élete zsivajával ... Nagy többsége az egyletbelieknek nem adott volna egy Jules Guesde-et, vagy egy Jaurést nemhogy száz osztrák— magyar főhercegért, de a legragyogóbb költőért sem ezen az égvilágon”. Mint írja, egymással szemben ott függött a falon Ferenc József és Kossuth képe. Nem tudom, hogy az évtized múlva visszaemlékező Szomory nem tévesen tette-e a székhelyet Szent Lajos-szigetére, mert Tábori Kornél adatgazdag Párizs magyarjai-ban (1912) azt mondja: „Sok földit látni még a Hőtel de Vilié... táján (rue Vieille du Temple, 44)” — ez ugyan nem messze van a szép szigettől, de már a jobb part.

Egyidőben az egylet olyan radikális hangokat pengetett, hogy Bécs reakciós ellenegyesületet alapított. Később, miután az első világháború alatt feloszlatott félévszázados egylet 1929-ben újraalakult, s megnyílt a Magyar Ház, Apponyi Albert mondta az ünnepi beszédet. Ettől kezdve a Horthykorszakban az Egylet, az állítólagos apolitizmus örve alatt, tulajdonképpen a magyar emigráció döntő többségét alkotó szocialista és kommunista munkások ellen dolgozott.

1945 óta a virágzó egylet ismét a régi alapítók és dicső elődök nyomdokain halad. 1975. november 30-án díszközgyűlésen emlékezett meg örökös elnökéről, Zichy Mihályról. Betegsegélyező, egészségügyi, gazdasági, kulturális és társadalmi tevékenysége méltó a százötven esztendővel ezelőtt Párizsban dolgozó, a magyar—francia barátság elmélyítésén 'buzgólkodó és a szabadság lángját élesztgető elődökhöz.

Bajomi Lázár Endre

5