Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-17 / 15. szám
A szécsényi új 600 vagonos gabonatároló már fogadja az idei termést , MTI — Koppány György felvétele A gyulai Várszínház ősbemutatóval, Keresztury Dezső „Nehéz méltóság” című drámájával nyitotta meg idei nyári évadját. A Zrínyi Miklósról írt történelmi művet Marton Endre rendezte. Képünkön a Zrínyit alakító Sinkovits Imre (balról) és Kálmán György MTI — Ilovszky Béla felvétele Az 1915 előtt készített öreg autók versenyét az Istanbul és San Francisco közötti távon rendezték meg. Az autómatuzsálemek hazánkon is áthaladtak MTI — Danis Barnabás felvétele A Láng Gépgyárban a Tiszai Hőerőmű megrendelésére szerelik a 215 megawattos óriásturbinát MTI — Bara István felvétele Fogadás az Egyesült Államok megalakulásának 200. évfordulóján Robert C. Mudd, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 200. évfordulója alkalmából fogadást adott. A fogadáson részt vett dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szálai Béla külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet számos más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 200. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Gerald Ford elnököt. a egyhazak életéből A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége nyilatkozatot fogadott el a közelgő népfrontkongresszussal kapcsolatban. „Felkérjük lelkészeinket, felügyelőinket, gondnokainkat, minden egyháztagunkat, hogy szívvellélekkel, a jó ügy iránti teljes meggyőződéssel segítsék és támogassák országunk közös ügyét" — hangzik egyebek között a nyilatkozat. * A magyarországi szabad egyházak tanácsa tagegyházainak vezetői határozatban foglaltak állást a Hazafias Népfront VI. kongresszusának programtervezete mellett. „Gyülekezeteink hívei érdeklődéssel és várakozással tekintenek a kongresszus elé. A maguk helyén a gyárakban és a mezőgazdaságban vagy a szellemi munka különböző területein együtt élnek és tevékenykednek más vallásos és nemvallásos emberekkel, bibliai meggyőződésük alapján közösséget vállalnak az ideológiai különbözőség ellenére is minden becsületes és jó szándékú emberrel annak a célnak érdekében, amelyet a Hazafias Népfront eddig is képviselt” — hangoztatja a nyilatkozat. * Június 24-én hagyományos ünnepélyességgel kilenc új doktort avatott a Hittudományi Akadémia tanári kafa. Az ünnepségen megjelent dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek is. RUGALMAS ÁRPOLITIKA A július 4-i napilapok közölték a hús árának felemeléséről szóló közleményt. E bejelentésnek csupán az időpontja volt újdonságértékű, tartalmáról tudott az egész ország, hiszen már évekkel ezelőtt bejelentették. A közvélemény a legfelsőbb és legilletékesebb fórumoktól kapott mindig tájékoztatást a húsügyről; hallhattunk erről az ötödik ötéves tervről tárgyaló országgyűlési beszámolóban, 1975 decemberében; néhány napja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter is beszélt az áremelés szükségességéről a parlament nyári ülésszakán, a költségvetési zárszámadást előterjesztve. De ez most már csak az előzmény, a lényeg viszont mégiscsak az, hogy tegnap reggeltől a háziasszony drágábban veheti meg az üzletben a húslevesbe valót. Azonnal el kell mondani: ez nem örömteli tény, ám elkerülhetett en. Gazdasági szükségszerűség, külső-belső gazdasági körülmények sorából adódó következmény. Annak a következménye, ami körülöttünk és velünk is történt az elmúlt esztendőkben. Jól ismert, hogy többszörösére drágultak az anyagok, energiahordozók, amelyekkel például a húst is megtermeljük. Hazánk nyitott gazdaságú ország, ami azt jelenti, hogy elsőrendű érdekünk a határokon át folytatott kereskedés, de ebből az is következik, nem zárhatjuk ki tőlünk a határsorompóval a világban zajló inflációt sem. Számolnunk kell tehát a tartós importáremelkedésekkel, ami növeli termelési költségeinket. Némi képet alkothatunk arról, milyen mértékű volt a drágulás az elmúlt esztendőkben, ha tudjuk, hogy 1970—1974 között a költségvetésből folyósított fogyasztói ártámogatás 77 százalékkal emelkedett. Jó néhány fogyasztási cikk így kerülhetett kevesebbe az üzletekben, mint amennyiért a gyárban, a földeken előállították. A mirelitáruk ártámogatása mintegy 35—40, a halféléké 100—110 százalékos; a hús — árváltozás előtti — helyzetképe pedig ez: a fogyasztó egy kiló sertéshúshoz átlag 18 forint 30, a marhahúshoz pedig 26 forint támogatást kapott. Megjegyezhetjük, hogy bár ez tegnaptól csökkent, de a hús fogyasztói árát így is 20 százalékkal támogatja az állam. Okkal kérdezhetnénk: miért nem jó ez így, miért nem támogatja az állami költségvetés a korábbi mértékben a húsárakat? A kérdés így nem egészen pontos. Helyesebb fordítva fogalmazni: miért elkerülhetetlen közelíteni a hús fogyasztói árát a termelési és benne az importköltségekhez? Nyilvánvaló, hogy a személyi jövedelmek és a közpénzek, a költségvetési kiadások forrása azonos: a megtermelt nemzeti jövedelem. Végül is nincs külön kassza itt és ott, a kiadások és a bevételek nemzeti méretekben összeadódnak. Minél nagyobb a költségvetés pénzszükséglete ilyen támogatási célokra, annál kisebb rész juthat a társadalom más igényeinek kielégítésére. A költségvetés kiadásai — a dolgozók összességének kiadásai! Magától értetődik tehát: a túlzott költségvetési ártámogatások oda vezetnek, hogy a magánfogyasztás költségeit — szintén aránytalan mértékben — nem maga a fogyasztó, hanem a társadalom fizeti. Ne feledjük, a jövedelemelosztásnak nincs más forrása, mint a nemzeti jövedelem — nem fogyaszthatunk tartósan, hosszú távon, csupán átmenetileg többet, mint amennyit megtermeltünk. Ha tehát az ártámogatások a nemzeti jövedelemnek indokolatlanul nagy hányadát fölemésztenék, akkor kevesebb jutna béremelésre, bölcsődeépítésre, a lakásprogramra, a társadalmi-támogatási célokra is, amelyek a szocialista elosztás természetes elemei, s amelyeket nem csökkenteni, hanem — az emberekről való gondoskodás jegyében — kiterjeszteni akarunk. Fontos tárgyilagosan mérlegelnünk több más tényezőt is. Azt például, hogy boltjainkban, vendéglőinkben nemcsak állampolgáraink vásárolnak húst — tehát nemcsak azok, akik a hozzáadott állami támogatást is kitermelték. Az idén már tízmillió turista jön az országba, akiket természetesen örömmel, vendégszeretettel fogadunk. Ám aligha észszerű, ha ez addig terjed, hogy húsfogyasztásukat is kilónként 18,30-cal vagy 26 forinttal dotáljuk. A másik elgondolkodtató tény; a korábbi húsár arra ösztönzött, hogy a hústermelők önfogyasztása is a bolti pultokhoz terelődjön át, hogy azok is a — magasan támogatott — húskészletekből vásároljanak, akik a jelenlegi ár ismeretében a húst inkább önmaguknak előállítják. Végeredményben az egész társadalomnak és a társadalom minden tagjának érdeke fűződik ahhoz, hogy az árak mind jobban akalmazkodjanak a reális gazdasági folyamatokhoz. Az árak viszonylagos stabilitására változatlanul törekszünk, de ebben a mondatban a „stabilitás” és a „viszonylagos” fogalmaknak egyaránt hangsúlyos a jelentésük. Ügy értendő ez, hogy a stabilitás az árváltozásokat évente meghatározott, tervszerű keretek között tartja, de — ezen belül — lehetséges és szükséges mozgás. Másrészt: az áremelkedést sohasem önmagában, hanem a jövedelmekhez — azok tervszerű emelkedéséhez — igazítva kell vizsgálnunk. így tehát, ha az árak megmerevedése feszültségekhez vezet a gazdálkodásban, ha torzítja a fogyasztás-termelés összhangját, akkor nem éri meg ragaszkodni hozzájuk. A szocialista gazdálkodás elsőrendű célja, hogy tervszerűen emelkedjen az életszínvonal. Ha ehhez az árak és ártámogatások változtatására van szükség — akkor így is. Július negyedikén végrehajtottuk az ötödik ötéves terv egyik sürgőssé vált részfeladatát: árrendszerünket úgy igazítottuk, hogy jobban érzékeltesse a kialakult árviszonyokat, a társadalmi ráfordításokat. Teljesítettük az ehhez rendelt másik feladatot is, azt, hogy e fontos közszükségleti cikk árának emelését ellensúlyozzuk: 8,5 millió állampolgár 6,3 milliárd forintnyi összegben, havi 60 forintos juttatást kap. MATKÖ ISTVÁN (Megjelent a Magyar Hírlap 1976. július 6-i számában.) KRÓNIKA Fürdőruha-divat — 1976 MTI — Bara István felvétele Üj magyar—angol vegyes vállalat létesült Central European Fruit Ltd. néven. Az rről szóló alapító okmányokat a Hungarofruct Külkere edelmi Vállalat és angol partnere, a Superior Intemati iái Ltd. képviselői írták alá Budapesten. Az új vegyes vállalat székhelye az angol fővárosban lesz. Elsődleges feladata a Magyarországon termett friss zöldség és gyümölcs importálása Angliába, s egyúttal az elosztó tevékenység ellátása. * Az ENSZ környezetvédelmi és az UNESCO oktatási programja keretében múlt év végén és az év elején öt országban — Argentínában, Ghánában, Elefántcsontparton, Indonéziában és Marokkóban — tartottak tanfolyamokat környezetvédelmi szakemberek képzésére és az oktatók továbbképzésére. E munka első tapasztalatait Budapesten összegezték azon az ötnapos nemzetközi konferecián, amelyet az ENSZ felkérésére az Országos Környezetvédelmi Tanács rendezett. Londonban aláírták azt a megállapodást, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank 150 millió USA-dollár összegű, öt évre szóló pénzkölcsönt vesz fel egy északamerikai és nyugat-európai pénzintézetekből álló bankcsoporttól. A kölcsönműveletet a Bankers Trust International Limited pénzintézet szervezte, és a hitelnyújtásban további 26 bank vesz részt. Az Egyetemes Eszperantó Szövetség (UEA) a görög fővárosban, Athénben rendezi meg a 61, Eszperantó Világkongresszust, amelyet a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó Flóra, az eszperantó világszövetség legfőbb irányító szervének, az UEA elnökségének a tagja szervez. * A Magyar Kereskedelmi Kamara sajtófőosztályának vendégeként egy hétig hazánkban tartózkodott dr. Otto Schulmeister, a „Die Presse” című bécsi napilap főszerkesztője. Dr. Schulmeistert fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. * A Magyar Rádió „Rapszódia magyar módra” című műsora kapta a zsűri egyhangú szavazata alapján a monte carlói Jean Antoine Triump Varieté nemzetközi rádióműsor-fesztiválon az Arany Kupa díjat. A fesztiválon egyébként tizenkilenc ország rádióállomásai versengtek, és ez volt az első eset, hogy a bírálók egyhangúan döntöttek az első díj odaítélésekor. ♦ Mészáros Márta „Örökbefogadás” című filmjét a New York-i Museum of Modern Art nagytermében sikerrel mutatta be a Film Society of Lincoln Center.
