Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-06-19 / 13. szám
MAGAS SZINTŰ LÁTOGATÁS AZ USA-BAN ÉS KANADÁBAN Interjú Nagy János külügyminiszter-helyettessel A Magyar Hírek május 22-én megjelent 11-es számában rövid tudósítást közöltünk arról, hogy dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes vezetésével magyar küldöttség járt az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai földrész e két nagy országában él a Nyugaton letelepedett magyarság többsége. A Magyar Hírek olvasóitól sok kérdés érkezett a tárgyalások részleteire vonatkozóan. Ezért a szerkesztőség interjút készített Nagy János külügyminiszter-helyettessel, a magyar küldöttség tagjával. — Mi volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes USA-heli és kanadai látogatásának célja? — A látogatásra Elliot Richardson amerikai kereskedelmi miniszter és a kanadai kormány meghívására került sor. Miniszterelnök-helyettesünk útja viszonzása és folytatása volt azoknak a találkozásoknak, amelyek már korábban lezajlottak. A látogatás lehetőséget adott a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink áttekintésére, az eszmecsere folytatására, a mindkét országgal fennálló, folyamatosan javuló kapcsolatokban meglevő lehetőségek jobb kihasználására, de arra is, hogy kölcsönösen elmondjuk véleményünket a legfontosabb világpolitikai kérdésekről. — Milyen fogadtatásban részesült miniszterelnök-helyettesünk és milyen volt az általa folytatott megbeszélések légköre? — Dr. Szekér Gyula mindkét országban szívélyes fogadtatásban részesült. Ezt tükrözi, hogy miniszterelnök-helyettesünket fogadta Ford elnök, találkozott Trudeau miniszterelnökkel és mindkét ország kormányának és törvényhozásának több tagjával. Mind az amerikai, mind a kanadai vendéglátók gazdag, figyelmes programmal várták delegációnkat. Meggyőződésem, hogy a jó légkörű találkozások és megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, kapcsolataink további javításához. — Az USA-ban tárgyalásokat folytattak Elliot Richardson kereskedelmi miniszterrel, valamint jelentős amerikai bankok és vállalatok képviselőivel. Számíthatunk-e arra, hogy gazdasági kapcsolóinkban biztosítják a Magyar Népköztársaság számára a legnagyobb kedvezmény elvét? — Reméljük, hogy belátható időn belül megváltozik az USA kereskedelmi törvénye által előidézett helyzet, s elhárulnak az akadályok a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös biztosítása elől. A Magyar Népköztársaság kormánya törekszik az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatok bővítésére, amerikai és magyar iparvállalatok kooperációs kapcsolatainak szélesítésére. Mind az Egyesült Államok kormánya, mind az amerikai vállalatok részéről hasonló törekvést tapasztaltunk. — Milyenek a kétoldalú magyar—kanadai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei a Donald Jamieson kereskedelmi és iparügyi miniszterrel történt megbeszélés fényében? — Dr. Szekér Gyula és Donald Jamieson kölcsönösen megállapította, hogy az elmúlt évek örvendetes fejlődése ellenére még sok a kiaknázatlan lehetőség a gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén. Ennek egyik fő oka, hogy nem eléggé ismerjük egymás lehetőségeit, piacait. Egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy ezen a területen mindkét félnek sokat kell tennie. — Mit jelentett a két nagy észak-amerikai állam vezetőivel történt megbeszéléssorozat a jelenlegi világhelyzetben? — Természetesen, ebből a szempontból is jelentősége van annak, hogy ilyen szintű érintkezésre került sor országaink között, hiszen ez beleillik az enyhülés folyamatába, a békés egymás mellett élés politikájába, megfelel a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemének. Ügy gondolom, hogy dr. Szekér Gyula amerikai és kanadai látogatása ebből a szempontból is eredményes volt és elérte célját. Sz. M. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Jacques Chirac miniszterelnök meghívására június 13-án hivatalos látogatásra Franciaországba utazott A kormány elnökének búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent többek között Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. Képünkön Nagy János külügyminiszter-helyettestől búcsúzik Lázár György A HAZAFIAS NÉPFRONT KÖZJOGI SZEREPE A Hazafias Népfront kongresszusának közeledtével egyre nő a népfrontbizottságok politikai aktivitása. Elkészült öt vitaanyag. Érdemes felsorolni címüket: „A Hazafias Népfront közjogi tevékenysége”; „A szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatásáért”; „Gazdaságunk erősítésével a nép jólétéért”; „Feladataink a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésében”; „A Népfront művelődéspolitikai munkásságának feladatai”. A küldöttek ezekhez a vitaanyagokhoz szólnak majd hozzá. Nézzük meg közelebbről az első témát. A népfront közjogi funkciója a munkásosztálynak a parasztsággal és a társadalom más rétegeivel szövetségben gyakorolt politikai hatalmából ered. „Népi hatalmunk annál erősebb, minél nagyobb támogatást kap a tömegektől... minél több állampolgár válik részesévé a hatalom gyakorlásának, a közügyek intézésének.” A Hazafias Népfront közjogi tevékenységének fontos területe a választások előkészítése és megszervezése. A Népfront közreműködésének az országos és helyi választásokban már nagy hagyománya van. A mozgalom fejlődését a választások népfrontjellegének erősödése mellett a választópolgárok részvételének emelkedése jellemzi. A lakosság választásról választásra növekvő mértékben kapcsolódik be a jelöltek személyének eldöntésébe, a választások politikai előkészítésébe és lebonyolításába. A jelölési jogot ma az állampolgárok a jelölőgyűléseken gyakorolják. A választópolgároknak a jelölt személyével kapcsolatos érdekeltségét növelte a tanácstagi és országgyűlési választókerületek, illetve körzetek kialakítása. Az országgyűlési képviselők munkáját is támogatják a népfrontbizottságok. Az országgyűlés ügyrendje előírja, hogy a képviselő köteles választókerülete problémáinak megoldását a köz érdeke szerint elősegíteni, a választókkal szoros kapcsolatot tartani, javaslataikkal, panaszaikkal gondosan foglalkozni. A képviselők rendszeresen beszámolnak működésűkről választóiknak. A népfrontbizottságok a képviselőkkel és a helyi szervekkel összehangolva segítik és szervezik a képviselői beszámolók megtartását és alkalmat teremtenek arra, hogy a választópolgárok különböző fórumokon kérdéseket és közérdekű javaslatokat tehessenek képviselőjüknek. Alkotmányos helyzetük szerint a népfront országos szervei együttműködnek a Magyar Népköztársaság központi szerveivel. Az általános választások eredményeiről a népfront megbízásából működő Országos Választási Elnökség beszámol az országgyűlésnek. Alkotmányos gyakorlat, hogy az országgyűlés tisztségviselőit, az Elnöki Tanács tagjait és az országgyűlési bizottságokat az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatára választja meg az országgyűlés. Gyakorlattá vált, hogy a képviselők választókerületi munkájáról, a megyei képviselőcsoportok működéséről, a népfrontbizottságok közreműködésének tapasztalatairól a Hazafias Népfront Országos Elnöksége tájékoztatja az országgyűlés elnökét. Az országgyűlés érdemi munkáját segíti a törvényalkotás demokratizmusának szélesedése. A lakosságot érintő, közérdeklődést keltő törvénytervezetek társadalmi vitái elősegítik, hogy a vitában részt vevő képviselők megismerjék a lakosság észrevételeit és javaslatait. Ez megfelel annak a politikai feladatnak, hogy erősíteni kell a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát és elfogadásuk előtt szélesebb körben kell megvitatni a tervezeteket. Az állampolgároknak mind nagyobb része vesz részt közvetlenül is az állami munkában, a közügy ék intézésében. Az állampolgárok tapasztalatokat szereznek és véleményt alkotnak a jogszabályokról és a joggyakorlatokról. A társadalmi viták az állampolgárok részére lehetőséget adnak véleményük elmondására, ami hozzájárul a jogtudat fejlődéséhez, segíti a jogszabályok megvalósulását, a rendelkezések önkéntes betartását. A tanácsok és a Hazafias Népfront-bizottságok negyedszázados együttműködése az elmúlt négy évben kiszélesedett, tervszerűbbé és tartalmasabbá vált. Az együttműködéshez jó feltételt teremtett az alkotmány, a választójogi törvény és a tanácstörvény, ezek növelték a mozgalom közjogi szerepét és felelősségét. A népfrontmozgalom feladata, hogy sokoldalúan támogassa a tanácsok munkáját, szervezze a lakóhely demokratikus közéletét, a lakosság közreműködését. Az együttműködés során beváltak azok az új módszerek, amelyek a lakosság szélesebb körű bevonására voltak hivatottak (falugyűlések, lakóbizottságok, körzeti bizottságok stb.). Mindez azt igazolja, hogy az államélet fejlesztése mellett a népfront és a tanácsok kapcsolata széleskörűen bontakoztatja ki a szocialista demokratizmust. A Népfront közjogi, alkotmányos tevékenysége igen széles körű. Gyakorlatilag átfogja a közjog egész területét, megteremti a kapcsolatot a képviseleti demokrácia intézményei és a közvetlen demokrácia fórumai között, s így a lakosságot egyre szélesebben vonja be a közéletbe, a hatalom tényleges gyakorlásába. Pethő Tibor =R J rmHR C ‘ nn=R ET pp 1 =RER =R RH =RHR =R RH i E*ER =R RE j r*ER RH ■■ Ff*ER =R RE ERER ER RE I• ■ ERER FR RE ERER R=> ERFR ER ER=R ER RE j FR Fh E» FR ER m ^IF ■■F* m R=> ? R=» 5F *5 ■n ■=> IM Ire rh re tp RE m re H RE R=l m! _IC! ■R RH RE : R3 _ ,*r r- f- r- P- r- •— ~r-r-r~ p- r If r\ r- - r- r- r- r » r|,r_rl.r_r‘ r- r- , . ,fUrr ' r- r' r- i- r- r '<( Ém , i Budapesten befejeződött az újpalotai lakótelep építése. MTI — Horváth Péter felvétele. Alsó kép: Művelődési központot avattak Siófokon. Az előtérben Varga Imre: Munkás című szobra. MTI — Király Krisztina felvétele 3
