Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-06-05 / 12. szám

LÁZÁR GYÖRGY MINISZTERELNÖK AUSZTRIÁBAN

LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke DR. BRUNO KREISKY- nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására 1976. május 17—19. között hivatalos látogatást tett Ausztriában.

Lázár Györgyöt fogadta DR. RUDOLF KIRCHSCHLÄGER, az Osztrák Köztársaság szövetségi el• nöke. A Minisztertanács elnöke látogatást tett ANTON BENYÁnál, a parlament elnökénél és felkereste LEOPOLD BRATZ- ot, Bécs város polgármesterét. Miniszterelnökünk ezután meglátogatta az Egyesült Nerriesacél Művek kapfenbergi üzemét, valamint a nemzetközi igazgatási és konferenciaközpontot a bécsi Duna-parkban.

Ausztriai hivatalos látogatásának utolsó napján Lázár György sajtóértekezletet tartott, amelyen többek közt hangoztatta, hogy

bécsi tárgyalásai megfeleltek a várakozásoknak, s az út minden tekintetben hasznosnak bizonyult, az osztrák kancellárral folytatott megbeszélések nyílt és baráti légkörben folytak.

Miniszterelnökünk ausztriai látogatásáról kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között szoros kapcsolatok állanak fenn, amelyek a gazdaság, a kultúra és a tudományok területén az utóbbi években állandóan mélyültek. Mindehhez döntő mértékben járultak hozzá a legkülönbözőbb szintű kölcsönös látogatások, a gyakori és rendszeres személyes találkozók. A tárgyalásokon különös figyelmet szenteltek a két ország gazdasági, ipari és kereskedelmi

együttműködésének. A kormányfők megállapították, hogy a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatokat

szabályozó egyezmények kedvező hatást gyakoroltak az együttműködés fejlesztésére. A közös közlemény a továbbiakban megállapítja: a kormányfők egyetértettek abban, törekedni kell arra, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott fejlődése mindkét ország javát szolgálja. Ennek érdekében mindkét fél megvizsgálja, milyen további lépések lehetségesek a gazdasági kapcsolatok minden területén az együttműködés fokozására.

A két kormányfő nagy megelégedéssel állapította meg — folytatja a közös közlemény —, hogy országaink kulturális és tudományos kapcsolatai eredményesen fejlődtek. Megerősítették azon szándékukat, hogy e területen együttműködésüket tovább fejlesztik. Ennek érdekében Lázár György miniszterelnök ausztriai látogatása során aláírták a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kulturális és tudományos együttműködését szabályozó egyezményt. A felek üdvözölték a két ország állampolgárai közötti találkozásokat, amelyek a magyar—osztrák kapcsolatok fontos és szerves részét képezik. Abban is megállapodtak, hogy megvizsgálják egy idegenforgalmi megállapodás megkötésének lehetőségét.

A közös közlemény végül hangsúlyozza: a felek mindent elkövetnek, hogy az enyhülés tartós legyen. Mindkét ország a jövőben is síkraszáll minden európai ország együttműködéséért, tekintet nélkül azok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerére.

Lázár György miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta.

Bal oldali kép: a Collegium Hungaricum Becsben Novotta Ferenc felvétele

BUDAPEST ÚJ ÖTÉVES TERVE

A Fővárosi Tanács májusban tárgyalta meg és fogadta el Budapest fejlesztésének V. ötéves tervét.

Az elmúlt öt esztendő nagyarányú fejlődése révén mintegy 280 ezer fővárosi lakos költözött a korábbinál jobb, korszerűbb és egészségesebb lakásba. A tanács’ a negyedik ötéves tervben 40 milliárd forintot ■költött fejlesztésre, az ötödik ötéves tervben 71 milliárdot irányzott elő erre a célra, de ez az összeg más forrásokkal együtt 76 mdlliárdra nő.

Az új tervidőszakban is fő cél a lakásépítés, az ezzel összefüggő közművesítés és a közműhálózat felújítása. Lakásépítésre több mint 40 milliárd forintot fordítanak, ami 90 százalékkal több, mint amennyit az elmúlt ötéves tervben erre a célra költött a főváros. Ez az összeg 90—100 ezer lakás megépítésére elegendő. Befejeződik a lakótelepek építése Óbudán, Zuglóban, Újpalotán, Pesterzsébeten és más kisebb lakótelepeken, folytatják a lakásépítést Újpesten, Kispesten és Csepelen, új lakótelep építése kezdődik a régi Angyalföld területén. Tovább csökkentik az egyszobás lakások arányát. Előnyben részesítik a vállalatok által támogatott munlkáslakás építkezéseket A lakáselosztásnál megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkások, a sokgyermekes, családok lakáshelyzetének javítására. és arra, hogy a "fiatal házasoknak otthont teremtsenek.

A fővárosi lakóházak felújítására, karbantartására 16 milliárd forintot irányoztak elő, ami 68 százalékkal több, mint amennyit a negyedik ötéves tervben fordítottak hasonló célra. Külön szervezet — gyorsszolgálat — végzi el a sürgős javításokat.

Az új lakások közművesítésére 3,7 milliárd forintot költenek, a víztermelő kapacitás öt év alatt 17 százalékkal bővül, vízellátásba 93—94 ezer, a csatornahálózatba 90—91 ezer lakást kapcsolnak be. Nagyobb gondot fordítanak a szennyvíztisztításra, számottevően növelik a korszerű fűtésű lakások arányát. A szemétégetőmű megépítésére 2 milliárd forintot fordít a főváros. Újjáépítik a híres budapesti fürdőket, befejeződik a Gellért fürdő rekonstrukciója, elkezdik a Széchenyi korszerűsítését, és 1980-ig felépül a Paskál fürdő, négyezer látogató mártózhat meg négy medencéjében. Befejezik a városligeti park építését, és társadalmi segítséggel rendezik a hajógyári szigetet.

Tovább épül a metró, az idén forgalomba helyezik a Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszt, majd folyamatosan a Deák tér— Élmunkás tér és a Nagyvárad tér—Kőbánya—Kispest közötti vonalat is. A későbbiekben megépül majd a Budafok—Rákospalota közötti harmadik vonal is.

Egészségügyi és szociális ellátásra az ötödik ötéves tervben több mint két és félszer annyi pénz áll a főváros rendelkezésére, mint ezt megelőzően. Tíz százalékkal növekszik a kórházi ágyak száma, ami remélhetően csökkenti majd a zsúfoltságot.

A bölcsődei férőhelyek száma 70 százalékkal lesz több, a szociális otthoni férőhelyek száma 600-zal gyarapszik, és öt-hat nyugdíjasház építését is tervezik. Továbbra is fontos feladat az óvodai hálózat fejlesztése, mert az óvodás korú gyermekek létszáma a tervidőszak végére éléri a 88 ezret, ezért mintegy 14 ezer új óvodai férőhelyre lesz szüksége Budapestnek. A tanulólétszám is növekszik, 180 ezer általános iskolás korú tanulóra számítanak, tehát az előző tervidőszakhoz képest 34 ezerrel többre. Több mint ezer új tantermet kell építeni.

Fejlesztik a könyvtárhálózatot, új művelődési központokat építenek Kelenfölden és Újpesten, korszerűsítik a színházi épületeket, a Városligetben pedig .megépül a Fővárosi Ifjúsági Ház.

Tovább korszerűsítik és bővítik a kereskedelmi és szolgáltatási hálózatot: felépül az Örs vezér téri bevásárlóközpont, az újpalotai, a pesterzsébeti, a Váci utcai és a kőbányai áruház. Folytatják a fővárosi piacok korszerűsítését.

P. T.

Lázár György miniszterelnököt fogadta dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök

MTI — Papp Jenő felvételei

Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete ausztriai hivatalos látogatása során Kapfenbergben megtekintette az Egyesült Acélipari Rt. telepét.

EGYRE GAZDAGABBAK A MAGYAR—OSZTRÁK KAPCSOLATOK

Magyarország és Ausztria történetében okszerű volt az együttműködés, korunkban pedig egyenesen szükségszerű. Különböző politikai és társadalmi rendszerben élünk, de ez nem akadály, sőt például szolgálhat a békés egymás mellett élés gyakorlására. A kölcsönösen előnyös gazdasági szerződéseken kívül különösen kulturális tájainkon tágul egyre szélesebbre a látóhatár. „A jövőnk előttünk áll”, mondotta nemrég dr. Franz Fischer, az osztrák kancellári hivatal sajtófőnöke, aki a Magyar Tájékoztatási Hivatal meghívására látogatott Budapestre.

Kulturális kapcsolatainkat általában majdnem mindig kielégítőnek mondhattuk. Ebben különösen fontos szerepet töltött be a Collegium Hungaricum az osztrák fővárosban. Félévszázadé« sikeres múltra tekinthet már vissza. Általában tudósok és történészek álltak az élén. Olyanok, akik a magúk szakterületén is tartalmasán munkálkodtak a két ország kapcsolatainak fejlesztésén. Dr. Mádl Antal, a Magyar Kollégium előző igazgatója tüzetesen tanulmányozta az osztrák Márciust megelőző korszak líráját, könyvet is írt róla. Érdemei elismeréséként az > Osztrák Köztársaság Nagyezüst Díszjelvényével tüntették ki. Mint irodalomtörténész, tudományos vezetője a Nemzetközi Lenau-Társaságnak. Tavaly ősszel Pamlényi Ervin vette át tőle a Collegium Hungaricum vezetését. Pamlényi kutató és tudományos munkássága a két ország történeti vonatkozásait öleli fel, ama felismerésből kiindulva, hogy „Magyarország története a XVI. századtól a XX. századig Bécs nélkül nem írható meg”.

A szorosabb együttműködés országaink között különösen az elmúlt másfél évtizedben alakult ki, egyre intézményesebb formában, összhangban a kapcsolatok fejlődésével — ami Európában, de a világ több részén is tapasztalható. A népek az élet számos terén közelebb kerültek egymáshoz. A helsinki záróokmányok távlatában nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyar—osztrák kapcsolatok politikai és kulturális téren egyaránt talán meg is előzték egy kissé a helsinki záróokmányt.

Már a hatvanas évek elejétől kezdve kibontakoztak ugyanis az együttműködés fejlesztésének — mind a két fél szempontjából hasznos — lehetőségei. A Collegium Hungaricum tevékenysége keretében megállapodás jött létre a két ország tudományos akadémiái és műszaki egyetemei között. Hivatalos szinten 1969-ben parafáiták, majd 1972-ben ratifikálták a műszaki együtműködési egyezményt. 1974 óta évről évre aláírják a közösen kidolgozott munkatervet. A bécsi egyetemen Finnugor Intézet nyílt meg. Sor került ösztöndíjascserékre.

A művészetek világában hasonló a helyzet. Megemlíthető például, hogy a Vígszínház együttese többször vendégszerepeit az osztrák fővárosban. A bécsi Volkstheater két alkalommal is fellépett Budapesten. Tavaly a Madách Színház látogatott Salzburgba, az ottani Landestheater pedig hazánk fővárosába. A Volkstheater egyik munkatársa Nestroy-darabot rendezett Győrben, a Collegium Hungaricum pedig kiállítást Maulbertsch magyarországi alkotásaiból, a nagy osztrák festő születésének 250. évfordulója alkalmából.

Petőfi és József Attila születésének évfordulójáról nemcsak Budapesten, de Bécsben is megemlékeztek. Az osztrák újságok éppen ezekben a napokban írtak nagy elismeréssel a grazi Magyar Hét eseményeiről.

A zenei életben a legintenzívebb az együttműködés. Ez a klasszikusokra és az úgynevezett könnyebb műfajokra egyaránt vonatkozik. Alig van hét, hogy osztrák szerzők művei ne csendülnének fel Ma- * gyarországon és megfordítva. A két ország zenekarai, kórusai, táncegyüttesei és szólistái egyre gyakrabban vendégszerepeinek a magyar és az osztrák városokban. S miként Petőfit és József Attilát, Kodály Zoltánt is ünnepelték Bécsben, születésének évfordulóján, a burgenlandi városokban pedig előadásokat tartottak zeneoktatói módszeréről.

Mindez előzménye a magyar—osztrák kulturális és tudományos egyezménynek, amelyet nemrég látott el kézjegyével az Osztrák Köztársaság rendkívüli meghatalmazott nagykövete és a Kulturális .Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. Az egyezmény nemcsak összegezi a kapcsolatok terén eddig elért eredményeket, de jó alapot biztosít a további együttműködésre. Ismeretes azután, hogy megállapodás jött létre az Osztrák Kultúrintézet megnyitásáról, amely Budapesten olyasféle szerepet tölt be, mint a Collegium Hungaricum Bécsben. (Megnyitásának időpontja ma már csak az épület felépítésétől függ.) Közös kezdeményezésre felmerült a „Dunaklub” megalapításának terve, amely valamennyi ország — Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és a Szovjetunió — újságírói között teremtene szorosabb kapcsolatokat, munkájuk kölcsönös könnyebbítése érdekében. És még számos egyéb területre is kiterjeszthető az eddig is gyümölcsöző közös erőfeszítés kapcsolataink fejlesztésére és mind a két nép hasznára.

Vámos Imre (Megjelent a Magyar Nemzet 1976. május 13-i számában.)

3