Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-05-22 / 11. szám
Az 1870. évi X. törvénycikk mondta ki először: szükséges egy második Duna-híd építése is.” Heves vita lángolt fel körülötte, hogy hol épüljön fel. A Közmunka Tanács úgy döndött: a pesti Nagykörutat kösse össze a híd a budai Körúttal. Nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyre 43 pályamű futott be. A kor legjelesebb angol, francia, német, osztrák hídépítő mérnökei vettek részt a pályázaton. Egy magyar — Feketeházy János — is volt közöttük. A döntőbizottság Ernest Gouin francia mérnök tervét vásárolta meg. A híd kivitelezésével is francia vállalatot: a Societé de Construction des Battignoles-t bízta meg. A híd szobrait Thabard párizsi szobrászművész készítette el. A hidat száz évvel ezelőtt — 1876 április 30-án — avatta fel Ráth Károly polgármester. „A Margit-híd” — mondta többek közt —, melyet sokan fölösleges luxusnak vélnek, a gyártelepek, a nagykereskedők mázsás, rakott szekereit fogja hordozni, nem luxus, hanem az ipar és kereskedelem útja lesz!” I engem, az jó!” FÖLDES ANDORRAL goristák kézikönyve" című kötetének, amely eddig a német, olasz, angol, magyar kiadás mellett összesen tizenkét nyelven jelent meg. A lényegretörés elvét követi maga is. Ez mutatkozott meg világosan játékán, amikor előző este előadta Mozart Esz-dúr zongoraversenyét. Erről szeretnék vele beszélni, ő azonban a karmestert, Erdélyi Miklóst és a zenekart dicséri, kiváltképp a klarinétost meg a fagottost. — Tudom-e, kérdi, hogy Mozart ezt a művét fafúvósokra és zongorára írta, tehát a két fúvós-szólista feladata a pianistáéval egyenrangú? Felesége megjegyzi: „Ez jellemző rá, az örökös szerénység." Felesége sorolja, hogy milyen kitüntetéseket kapott legutóbb: A Német Szövetségi Köztársaságban Beethoven interpretálásáért a Nagy érdemrendet, amelyet eddig két zeneművész kapott meg a világon: Yehudi Menuhin és Földes Andor; Franciországban Debussy-előadásaiért Párizs város ezüstérmét, Bartók zongoraműveinek lemezrejátszásáért pedig az Aranylemez-díjat. De Földes Andor szívesebben beszél találkozásairól: Nehrutól és a japán trónörököstől Henry Moore-ig, Einsteintől, Beckettig és Dürrenmattig. Az ember amíg hallgatja, hajlik rá, hogy ebben a kiegyensúlyozottságban, derűben valamiféle rejtőzködést gyanítson. Ügy véltem, a kedélyes anekdotázás csupán felszín, mögötte nagyon is kemény, elmélyült munka rejtőzik, hiszen csakis ily módon: egész lényét egy-egy műbe sűrítő, szigorú munkával valósítható meg az összes Bartók zongoradarab előadása, vagy az öt Beethoven zongoraverseny megszólaltatása. És mégsem „rejtőzködés", mégsem valami belső titok elfedése, ez a külső derű. Mindkettő: a szigorú művész és a kedélyes férfi — egy és ugyanaz. A zene kettős arca, tűnődésre és szomorúságra — örömre, és ujjongásra késztető ereje is egy. Nincs itt semmiféle ellentmondás, ahogy Földes Andor magyarsága és „világpolgársága" kérdésében sincs. — Svájcban lakunk, s évenként nyolc hónapon át utazunk, New Yorktól Rómáig, Helsinkitől Kaliforniáig. De magyarnak érezzük és valljuk magunkat. Egymás közt csak magyarul beszélünk. Itt születtem, itt tanultam a Zeneakadémián. Ez egyik titka, hogy így zongorázom. Nemcsak az magyar, aki Magyarországon él, hanem akiben benne él Magyarország: Petőfi, Arany, Ady, Bartók és Kodály. Soós Magda A második világháborúban 1944. november 4-én a német fasiszták felrobbantották a hidat A felszabadulás után épített ideiglenes ponton-híd. a „Manci-bíd” 1948. augusztus 1-én nyitották meg az új Margit-hidat. Magyar mérnökök tervei alapján a Ganz-MÁVAG hidászai építették újjá. Lent: a Margit-híd madártávlatból. — MTI — Horling Róbert és Járay Rudolf felv. Ff-i 'S k \ Iwlt T" *'tp&V
