Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-05-22 / 11. szám
Ívételei Gertrudis (Pásztor Erzsi) és Ottó (Pogány György) itona József bánja Pécsett. Az átigazító A címszerepben Holl István : Illyés Gyula na megírta. A színpadi dráma azonban minden előadáson közös munkával újraéled és a hangsúlyok minden korban mások. I 1 Tiborc (Győri Emil) Bánkkal (Holl István) — Milyen jellegű Illyés Gyula átigazító munkája? — A változtatások típusai a következők: vannak a színpadi felépítéshez, logikai zavarok megszüntetéséhez szükséges simítások. Eddig például az első felvonás végén elhangzó Bánk-monológ eljátszhatatlan volt: amit elmond, arról nem tudhat. Ha pedig tudja, érthetetlenné válik mindaz, amit a következő felvonásban tesz. Ez a monológ a harmadik felvonásban a helyére kerül és hallatlan feszültséggel telítődik. Vannak azután zavaros helyek, érthetetlen mondatok, szavak. Illyés a reformkor nyelvén végezte el a szükséges módosításokat és nem mai kifejezésekkel korszerűsítette. Sem a mondanivalót, sem az alakokat, sem a dráma cselekményét nem változtatta meg. Katona eredeti mondanivalóját szolgálta és felszínre hozta az idő által eltakart értéket is. — Miért Illyés Gyula vállalkozott a feladatra? — Egy vitacikkben Pándi Pál fejtette ki, hogy a remekműhöz „akárici” nem nyúlhat: ehhez a munkához olyan költő és drámaíró kell, mint Hlyés, aki maga is mestere a nyelvnek és a színpadnak. Egy beszélgetésünk során Illyés megkérdezte, mi a véleményem a feladatról? „Az a baj”, feleltem, „hogy Katona József soha nem látta saját darabját a színpadon. Ezért maradtak benne dramaturgiai hézagok.” Illyés kért, végezzem el az elemzést, akkor nekivág az átigazításnak. (Ezzel a kifejezéssel hangsúlyozza Illyés, hogy az eredeti mű erényeinek érvényesítése és nem az átdolgozása, modernizálása volt a cél.) Az elemzés megtörtént, és Illyés teljesítette vállalását: „Ezzel a koszorúval tartozom Katona Józsefnek, szeretném a sírjára tenni” — mondta Illyés, amikor a kéziratot átadta. — Miért Pécsett volt az „új” Bánk bán bemutatója? — Vannak olyan adatok, amelyek szerint Pécsett volt a Bánk bán ősbemutatója. Ez azonban csak véletlen, alkalmi kapcsolat lenne a várossal. Illyés 1968 óta háziszerzője a Pécsi Nemzeti Színháznak. (Nem tagadom, jómagam a színház dramaturgjaként ösztönöztem az írót új darabok írására és együttműködésünk (nyomán új, színpadi alkotó korszaka bontakozott ki.) E színház célja, az új magyar dráma szolgálata és az alkotóműhely jó légkörében forrtak össze írók, rendezők és a színészek. — És az eredmény? — A darab nagy színházi, drámai élmény. A közönség és a kritikusok is úgy látják, hogy a remekmű, — kiemelkedő ríemzeti tragédiánk — teljes fényében ragyog. Mindenki örül annak, hogy Katona Bánk bánját látja, nem pedig egy átdolgozott, korszerűsített, „megmanipulált” darabot. A megújult eredeti dráma került színpadra, amelynek szövetén szinte láthatatlanul, szerényen, de mégis ott van Illyés Gyula kezemunkája, s most látszik igazán, milyen csodálatos és végre nagy hatású alkotás a darab, amelynek most vált vitathatatlanul kimagasló főszereplőjévé Bánik bán alakja. Sz. M. alakítását. A tó északi partján húzódó hegyvonulat völgyeiben a csapadékvizek összegyűjtésére két víztározó tó épült, ahonrian aszályos időben pótolható a tó elillant vízkészlete. A déli oldalon a befejezéshez közeledik a partvonalnak, valamint a felesleges víz elvezetésére alkalmas Dinnyés-Kajtori csatornának a kiépítése. Olyan „tájszobrászat" kezdődött a Velencei-tavon és környékén, amelyhez fogható magyar üdülőtájon még nem volt, s amelynek eredményeképpen egységes elvek szerint rendezett táj alakul ki. A tó víztükrén megjelentek a nagy munjcabírású szívókotrógépek, amelyek emberderék vastagságú csöveken a partra nyomták a korhadékos iszap sok ezer köbméterét, s feltöltötték és beépítésre alkalmassá tették azt a területet, amely valaha part volt, de amelyet a tó évszázadok alatt elmart. A nádszigetek csökkentésével, a lagúnák szélesítésével megnőtt a szabad víztükör, és immár népes vitorlásflotta szeli a széljárta vizeket. Megmaradt azonban annyi nádas, öböl és zavartalan zúg, amennyi a horgászok békés szórakozását szolgálja. Időközben ugyanis a Velencei-tavon megszüntették a hálós, szigonyos, elektromos halászatot, és így a Velenceitó újra a horgászok paradicsoma lett. A partvédő munkálatok nyomán a déli parton csaknem összefüggő strandszegély alakult ki, ahol megépült az első touring szálló, s egy evezős tanpályával, fedettuszodával és tornacsarnokkal felszerelt sportkombinát, felépült továbbá több ezer hétvégi nyaraló is. A tóvidék fejlesztésére szolgáló anyagiak nagyobbik felét azonban a földalatti létesítményekbe fektették: kiépült a déli part csatornahálózata és a regionális vízmű, amely Ercsiből szállítja a jó minőségű, dunai eredetű ivóvizet a tópart fürdőhelyeire. Látszatra talán sokba kerül a távoli víznyerő helyről érkező ivóvíz, de Ercsiben, a cukorgyár bővítésével egyidejűleg óhatatlanul szükségessé vált a vízmű fejlesztése. Az ősztől tavaszig tartó gyártási idényben Ercsi rendkívül sok vizet fogyaszt, nyáron viszont az üdülőtelepekre kerül a víz, amikor az ercsi cukorgyárnak nincs rá szüksége. Ily módon megy végbe a Velencei-tó biológiai újjászületése. Ezekre az alapokra épül a területfejlesztési terv, amely már nem „kisegítő” vagy mentesítő állomás szerepét szánja a Velencei-tónak, hanem sajátos szépségű és hangulatú önálló üdülővidékké formálja. Velence határában hamarosan elkészül az ifjúsági üdülőközpont, ahol sok ezer pesti kisdiák töltheti a nyarat kéthetes időközökben. Épül az autós kirándulóközpont, ahol autós kemping, szervizállomás, étterem, még szabadtéri autósmozi is áll az autósok rendelkezésére. Az északi parton két kilométeres nádsáv védelmében kétszáz méter széles, teljesen szélvédett evezőspálya készült, amely nemzetközi versenyekre is alkalmas lesz. A déli part jellegzetesen modem, összefüggő nyaralóterület, az északi parton pedig a regényes Meleghegy oldalában a szőlők közt megbúvó, apró présház-nyaralók uralkodnak. Szigorú építési szabályok írják elő, hogy a hegyoldalon csak olyan házat szabad építeni, amely nem tér el a Vörösmartypince zömök, rusztikus, paraszti formáitól. Az újjászületett tó a szelíd lejtésű, szőlő borította domboldalakon' ezt a varázslatos hangulatot akarja megőrizni, amely a tóvidék szülöttét, Vörösmarty Mihályt annyiszor megihlette ... baráti
