Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-04-24 / 9. szám
PITTSBURGI ERDŐBEN juk, eredetük szépségeire, értékeire. S ennek nyomán a népművészet magasabb fokon, a huszadik és talán már a huszonegyedik század egyetemességének a szellemében éled újjá. E sodró lendületű folyamat részecskéje az a néhány népdal, amit most bemutatunk olvasóinknak. Magyar népdalok! Részben idehaza, a magyar népközösségben született a dallam és csak a szöveget költötték messze idegenben. De akad olyan is, amelynek a hazai változata ismeretlen, tehát dallama is, szövege is újnak mondható. Mert Észak-Amerikában énekelték őket először. „Elindultunk idegenbe ..címmel Gyürkyné Körmendy Mária összeállításában jelent meg 79 magyar népdal a Zeneműkiadó Vállalatnál, 1965-ben. Amerikai magyar munkásdalok. Ezekből nyújtunk át most egy válogatást, megpróbálva érzékeltetni a második világháború előtt Amerikába szakadt föld nélküli földművesek, ipari munkások lelkivilágát, gondolkozásmódját, küszködését, bánatát, örömét, hazavágyódását. A dalok egy részét még a harmincas években gyűjtötték össze, más részét 1947 után. Bárcsak előkerülnének újabb közlések, újabb szövegek és dallamok is, hogy minél gazdagabban hirdessék a magyar népdal szépségét, és az egyetemes népművészet újraéledését. Apostol András Pittsburgh er - dó - ben sí-rokkeser- ve - sen. MeA i rjt .j.--------PT » itiTJB -p y ip — Hull-ja-tok ie-ve-lek, rejtsetek el en-gem. Hull-ja-tok Ie-ve-lek, rejtsetek el en-gem. Verse palóc népköltés: „Bikkvölgyi erdőben...” Zenéjét Dankó Pista szerezte. A Oankó Pista dalai című kötetben „Amerre én járok, még a fák is sírnak...” kezdettel található. Oravec Gábor, a közlő Pittsburg környékén hallotta. Munkásszállásokon, sztrájktanyákon egyaránt ismerték és énekelték az 1930—1933. években LEFEKÜDNÉM, NINCS VÁNKOSOM A^iLÍ r r r r r M 1. Le- fe - küd-ném. nincs ván - ko - som. A - lúd - hat - nék. nincs paj - tá - som. A kof - fe - rém a ván-ko - som, A bo - tom meg a paj - tá - som ! Mikor kapok egyszer munkát? Meguntam már a vándorlást, A vándorlást, az utazást, A rózsámtól az elválást. Lakatos István, székesfehérvári lakos közölte, aki 1923- ban vándorolt ki. A dalt ott olyan magyaroktól hallotta, akik jobb vagy jobban fizető munkát keresve, vándoroltak egyik gyárból a másikba HA KIMEGYEK DÉL-AMERIKÁBA A közlő, Oravec Gábor a Rio de Janeiró-i kikötő rakodómunkásaitól hallotta, egy dél-amerikai útja alkalmával Iskolai hangverseny Nagytétényben A MEGHÍVÓ a XXII. kerületi Állami Zeneiskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő -koncertre szól, ezúttal a magánének tanszak növendékeinek hangversenyére. Barokk klaszszikus zene-estre. A SZÍNHELY stílusos, hiszen az 1720— 1730. között épült, sokszor gazdát cserélt főúri hajlék, a nagytétényi kastély, ma kastélymúzeum, korábbi századok pompás bútorait őrzi, állandó kiállításukat hazaiak, külföldiek tíz- és tízezrei, már sokan megcsodálták. Jó akusztikájú zenetermében gyakran rendeznek hangversenyeket, március 28-án, vasárnap este, méltón a koncert műsorához, az iskolásoké a gyönyörű műemlék. A ZENEISKOLA IGAZGATÓJA, Nemes László, köszöntőjében örömmel számol be a négy esztendeje létesített ének tanszak eddigi eredményeiről. Arról a célkitűzésről, amely, akárcsak a hangszert tanuló növendékeknél, azonos. A komolyzenei műveltség és igényesség fejlesztése, és a kivételes tehetségűek számára kapunyitás az egyéni vagy kamarajellegű éneklés hivatásszerű gyakorlására. Négy esztendővel ezelőtt mindössze két növendékkel kezdett a tanszak, ma 19- en vannak, 15 évestől 40 évesig. Gimnazisták, egyetemisták, postai vagy más adminisztrációs dolgozók, fizikai munkások gyerekei vagy maguk is fizikai munkások. A MŰSOR a barokk kort idézi. Motley, Falconieri, Carissimi, Lully, Purcell, Piccini, Händel, Pergolesi, Stradel-la, Dowland s más mesterek ritkán hallott dalai csendülnek fel, s a műsor második részében Paisiello „Cantata comica” című kisoperájának hangversenyszerű előadása, szólistákkal, kórussal. Harmincöt percig tulajdonképpen egy vidám énekóra tanúi vagyunk, s megtudjuk, a nagyhírű mester miként okítja növendékeit az éneklés nehéz tudományára. Paisiello művének másolatát 1950-ben fedezték fel a Széchényi Könyvtár Esterházy archívumában, a kis remekműről még az olasz szerző biblográfiája sem ad hirt. Néhány éve a külföldön is gyakran vendégszereplő Szekeres Madrigálkórus mutatta be, most az iskola ének tanszakának lelkes tanára, az est műsorának összeállítója, dr. Kürthy Pálné tanította be. A NÖVENDÉKEK mindegyikét, hűen a vigopera kezdő szövegéhez, így mutathatnánk be: „íme, itt egy fényes dalnok...” De hát lehetőségeink korlátozottak, legfeljebb csak néhányukkal ismerkedhetünk meg, így az opera főszereplőjével, az énekmesterrel. Canticussal. — „Zentai Rudolf vagyok, 28 éves, a Műszerészek lrodagépjavító szövetkezetében író- és számológépeket javítok. Évek óta tanulok énekelni, el sem tudnám képzelni az életemet rendszeres énektanulás nélkül. A „végzetem” is az ének lett, feleségemmel az egyik órán ismerkedtem meg, nemrég házasodtunk össze.” Az opera másik szólistája, a növendék, Studentius, civilben Zentai Rudolfné Krizsán Anna, karcsú, barna fiatalasszony veszi át a szót: — ,J4égy éve tanulok, s úgy érzem, szépen haladok. A férjem kedvéért egyébként a műszerész szakmát is kitanultam, az Irodagéptechnikai vállalatnál dolgozom. A zene jó ki-A „Cantata comica” szereplői: Z. Krizsán Anna, Zentai Rudolf és Kukta Elvira Gábor Viktor felvétele kapcsolódás, férjemmel otthon is énekelünk, állandó műsorszámunk Mozart Don Juan kettőse.” Succantor, a vígopera harmadik szólistája: — „Kukta Elvira vagyok, gyors- és gépírónő. Csepelen. Nagyon szeretek énekelni.” Segg tenorisata a kamarakórusból, Ferenc János, a Fővárosi Sütőipari Vállalat 24 éves dolgozója: — Ha fárasztó is a munkám, az énektanulás felfrissít. Nem tehetek róla. ez a hobbym. A TANÁRNŐ, dr Kürthy Pálné: — Hiszek a zene, az ének rendet, harmóniát teremtő erejében. Aki énekel, saját személyiségét alakítja. A hang megformálása teljes odafigyelést, fegyelmet, önvizsgálatot igényel. Ha ezeknek a követelményeknek képes eleget tenni, ez a szép hobby, az énektanulás már nem öncélú időtöltés. Mert a belső rendteremtés igényesebbé, fogékonyabbá teszi az embert, ezek a tulajdonságok pedig továbbhatnak és áttételesen jelentkeznek nemcsak az egyénben, hanem a közösségben is, az élet minden területén. Ezért vallom, hogy a zene csodája — a rend. Hernádi Magda ben kap meg a dolgozó. Például az üzemi étkeztetés költségeinek jelentős részét a vállalat fizeti, ennek a mértékét is a kollektív szerződés határozza meg. Ilyen a gyár gyermekintézményeinek (bölcsőde és óvoda) fenntartása, továbbá a gyár által épített lakásokhoz adott vissza nem térítendő vagy kamatmentes kölcsön, a vállalati munkaruha stb. — Hogyan jön létre a kollektív szerződés? — Az alap megvan, mert az elmúlt ötéves időszakra is kötöttünk már kollektív szerződést. Ennek vázába építjük bele a központi, kötelező jogszabályokat, valamint a dolgozók, a szakszervezeti bizottságok és a vállalatvezetőség javaslatait. Persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen alulról fölfelé, minden fórumon elhangzanak javaslatok, amelyeket egyeztetnék a szakszervezeti bizottságok és a megfelelő vállalati szervek. Ezeknek 'az egyeztetéseknek, vitáknak az eredményeként jön létre végül a tervezet. — A kisebb munkásközösségek — folytatja Vékes Endre — műhelygyűléseken, termelési tanácskozásokon vetik fel javaslataikat, A javaslatok jegyzőkönyvbe kerülnek, s a jegyzőkönyveket tizenöt napon bgltil a vállalat vezetőségéhez, illetve szakszervezeti bizottságához kell előterjeszteni, ahol a törvényes előírások és a realitások alapján értékelik őket. A javaslatot-tevónek a vállalat vezetősége írásban válaszol, hogy bekerül-e javaslata a kollektív szerződésbe, vagy sem, s ha nem, miért? (Például, ha jogszabályba ütközik.) — Hány javaslat érkezett? —• Mintegy 350. Ennek körülbelül 30 százaléka került be a 'kollektív szerződés tervezetébe. — Mondjon egyet, ami nem került be. — Valaki azt javasolta, építsünk egy asztalitenisztermet. Költsége százezer forint felett van. Tíz-tizenöt ember szeretne asztaliteniszezni. Inkább ezt az összeget az üzemi étkeztetés javítására fordítjuk. — Mondjon egy javaslatot, ami bekerült. — A hároméves gyermekgondozási szabadságon levő nőknek a fizetését, a munkahelye fizetési átlagának emelkedése alapján, visszatérésekor emeljék fel, hogy ne kerüljön anyagilag hátrányosabb helyzetbe. A szerződéstervezet elkészítésének további fázisait Malárik Lajos ismerteti: — A kollektív szerződés tervezetét a vállalatvezetőség és a szakszervezeti tanács által kijelölt személyekből álló bizottság készíti el. A tervezetet még egyszer a dolgozók elé terjesztjük, hogy a teljes tervezettel is megismerkedhessenek. Még ekkor is megtehetik észrevételeiket, s újabb javaslatokat is benyújthatnak. Ezekre is írásban kell válaszolni. — Ezután a tervezetet újra megvitatja a vállalat vezetősége és a szakszervezeti tanács. Ha elfogadják, aláírásra kerül. A vállalat képviseletében az igazgató, a dolgozók képviseletében pedig a szakszervezeti titkár írja alá. 30 napon belül minden dolgozó kézhez kap egy példányt. — A gyár 1980-ig szóló kollektív szerződését mikor írják alá? — Június 30-ig kell aláírni és kihirdetni. Nézem a vaskos aktacsomót, a tervezetet. Bonyolult világban élünk, mondanám annak a régi mölnárlegénynek. Mire ő azt válaszolná: nem baj. Pokoray István Az Egyesült Izzó lakótelepe, előtérben az óvoda. A kollektív szerződés a művelődés lehetőségeit is biztosítja a dolgozók számára. Jobb oldali képünkön a vállalati könyvtár egyik szobája, ahol könyveket vásárolhatnak
