Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-04-12 / 8. szám
A Domas egyik terme 0 már otthon érzi magát S iiR i tSIgtS1 Budapest legmodernebb lakberendezési lelőhelyét, a Domus Áruházat Angyalföldön építették fel 1974 elején. Betonból és üvegből készült, homlokzatán hatalmas fényreklámot vezérel a számítógép. Az épület maga is álomszerűnek tetszik, ha a század elejéről ittfelejtett, ódon bérkaszámyák felől érkezünk, ahol még ma sem ritka vendég az udvari énekes, az óbudai kiskocsmáról, s egy jó túrós csuszáról daloló verklis. A Domusban is van zene, no persze beat. A vásárlók szinte észre sem veszik a háttérmuzsikát. Azt viszont láttam, hogy a gyermekmegőrzőben két kislány táncolt rá. Még a hintalóról is megfeledkeztek, igaz, Tom Jones énekelt. — ö, hát apu az emeleten van — mondta az egyik kislány dühösen, amiért megzavartam. Aztán peregni kezdett a nyelve. — Nekem vesz új ágyat, meg lesz asztalom, meg a falra Flintstone család! A házasságban kigömbölyödött, huszonhat éves fiatalembert, az aput a harmadikon találtam meg. Kényelmes fotelben ült, s egy kék formaruhás lány — a ruha szív fölötti részén felirat: lakberendezési tanácsadó — rajzvariációkat mutatott neki. — Ezek nem előre készek — magyarázta később Blaskovits Kati, a tanácsadó. — Az esetek nagy részében kimegyünk a vevő lakására, s ott nézzük meg, hogy mik a térbeli lehetőségek és hogy nri illik oda a legjobban. A vásárló ízlése, no meg a pénztárcája is sok mindent meghatároz. — Mennyibe kerül ez a szolgáltatás? — Ingyenes. Nézze, ha sikerül úgy kiszolgálnunk a vevőt, hogy anyagilag meg van elégedve és otthonosan érzi magát az otthonában, akkor ez az áruházunknak megéri. Az igazgatónk azt szokta mondani, hogy minden elégedetlen vevő két-három vásárlót eltanácsol tőlünk, az elégedett pedig ugyanannyit hoz. Kati képeslapokat, köszönőleveleket mutat. Van köztük esküvői meghívó is. Odamegyek egy másik tanácsadóhoz. Most nem mondom, hogy újságíró vagyok, csupán, hogy a lakásom egyik szobáját szeretném berendezni, de van benne nagyanyái örökségből egy barokk szekrény, sötétbarna, s ahhoz kellene a többi bútort is válogatni. Elmondom még, hogy a széles ágyakat szeretem, mert nyugtalanul alszom, azért viszont egy csöppet sem rajongok, ha a lámpa túl alacsony és a szemembe világít A kettes számú tanácsadó nyugodtan mosolyog, betessékel fogadószobájába, és kísérletezni kezd velem. A szoba méreteit kérdezi, a szekrényről kideríti, hogy ráadásul későbarokk, jegyez, s közben bal kézzel már bútorkatalógusokat vesz elő íróasztala fiókjából. Hallgatom, nézem. Egyre erősödik bennem a meggyőződés, hogy ha Nem sí igazgató tad mindent, hanem a számítógép... Edl Komán, az igazgató Gábor Viktor felvételei valaha is szert teszek egy sötétbarna, későbarokk szekrényre, akkor csakis így rendezem köré a világot sehogy másként — Hát ez nagyszerű — mondom. — Holnap visszajövök, hozom a pénzt is. Elbúcsúzunk, én gyorsan éltűnök az első vészkijáraton. Igaz, innen nyílik az igazgatói iroda folyosója is. Edl Román, az igazgató, harminc körüli fiatalember. Beutazta a világot kitanulta az áruházi és a bútorszakma minden fortélyát, és azután amikor még csak a tervek készültek, kezébe adták a Domust. Az építkezésen több időt töltött, mint némely kőmíves, s most az irodája valamiféle kegyhellyé vált szerzetesi cellára emlékeztet. Kicsiny, csupán a legszükségesebb kapott helyet benne, de ötpercenként kopognak be az ide zarándoklók. — A vásárlók még nem szokták meg — mondja Edl Román —, hogy nem az igazgató tud mindent, hanem a számítógép. Pedig bármelyik eladó előtt egyetlen gombnyomásra megjelenik a kiíró-képernyőkön, hogy miből mennyi a raktárkészlet Persze nálunk is előfordul, hogy elfogy valami, de a computer azt is tudja, hogy holnap vagy holnapután várható-e az új szállítmány. Nincs még egyéves múltja sem a Domusnak. Az országban csupán két ilyen nagy áruház működik. Budapesten a tízezer négyzetméteres alapterületű, és Zalaegerszegen feleakkora testvére. — Országos hálózat leszünk — mondja az igazgató. — 1975 végéig még három áruház épül: Miskolcon, Nyíregyházán és Szegeden, az azután következő néhány éven beiül pedig minden jelentősebb városban ott leszünk. Együtt megyünk le a földszinti ablakokhoz. A jobbszélső a Boy-szolgálaté, tehertaxirendelés. Eggyel arrébb az Országos Takarékpénztár következik, hiszen van, aki részletre akar vásárolni. Aztán a befizető ablakok jönnek s végül ha valaki külföldről vagy vidékről érkezett, számára ott az IBUSZ, utazási felvilágosítással és szobafoglalással. — Hát ez van — mutat körbe az igazgató. — Tetőtől talpig fel lehet öltöztetni itt a lakást. Bútortól kerámiáig, szőnyegtől a csillárig mindent tartunk. A mintadarabokból kiválasztja a vevő a neki tetszőt, helyben megrendeli a fuvart, mi pedig raktárról szállítunk. Ha tudja, mit keres, fél óra alatt elintézheti az egészet. Varázslatosan rövid idő ez a fél óra. Ám a vásárlók legnagyobb része azért tovább vendégeskedik a Domusban. Beszélnek a tanácsadóval, hasonlítgatják a hazai és az import bútorokat, véleményt cserélnek a legújabb divatirányzatokról. Szívesen ténferegnek- a bútorok között, szinte máris otthon érzik magukat. Sipos József Korunk tudományos-technikai forradalma gyors tollal írja az űrkutatás krónikáját, s a Szovjetunió meg az Egyesült Államok világraszóló eredményeiről minden átlagos újságolvasó értesül. Ám azt talán tftár kevesebben tudják, hogy napjainkban egyre több ország bocsát útjára mesterséges égitestet, vesz részt az űrtechnika egy-egy problémájának megoldásában, köztük — amennyire lehetőségeink engedik — hazánk is részese a világűr kutatásának. Magyarország tagja az Interkozmosz nevű nemzetközi szervezetnek, amely kilenc szocialista ország űrkutatási tevékenységét hangolja össze. A közös munka legutóbbi eredményeként a múlt év őszén felbocsátották az Inter kozmosz— 12 jelzésű mesterséges holdat, amellyel föld körüli pályára került a mikrometeoritanalizátor integrált áramkörös kiértékelő egysége is; ezt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében tervezték és készitétték. Az Interkozmosz program a hazai űrkutatás számára is széles lehetőséget teremtett. Részt veszünk a műholdmegfigyeléshez kapcsolódó légkörfizikai kutatásokban. Lézerrel működő távolságmérő műszereket készítünk. A Joliot Curie Sugárbiológiai Kutatóintézetben V ártéré sz Vilmos professzor vezetésével orvosok, fizikusok, biológusok az emberi szövetre emlékeztető modellt kísérleteztek ki, amellyel a különböző sugárdózisok hatását vizsgálhatják. Szovjet, magyar és csehszlovák szakemberek közösen tervezik a kozmikus sugárzásokat tanulmányozó új mesterséges hold berendezését és programját. Feltehetjük a kérdést: a szigorúan vett tudományos eredményeken kívül milyen gyakorlati, .Jöldi" haszna van az űrkutatásnak? Magyarán: hasznosíthatjuk-e mindennapi életünkben a műholdakat. Nézzünk egyetlen példát: az időjárás előrejelzést. A meteorológiai mesterséges holdakon — 1963 óta — automatikus képtovábbító rendszer működik, ez bármely országnak információt adhat. Magyarországon 1967 óta „hívhatjuk le” ezeket a jeleket. A Föld felszínének hatalmas területéről készített felvételeket a Meteorolóikemberek: Az Interkozmosz—12-t rászerelik a hordozórakétára MTI feiv. 12 Apáttá István, Or. Ferenc* Csaba és Mihály piai Intézet Légkörfizikai Obszervatóriumából kábeleken továbbítják az Előrejelző Intézetbe. Ezek a képek az előrejelzést jóval megbízhatóbbá teszik, mert földrésznyi területek felhőrendszereiről adnak összefüggő és mindig aktuális tájékoztatást. Ma már a Ferihegyi repülőtér és műhold készítette felvételek alapján tájékozódik egy-egy útvonal időjárási viszonyairól. Űrkutatással foglalkozó szakembereink társadalmi szervezetet alapítottak: a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Asztronautikai Szakosztályát, amely állandó tájékoztatást nyújt a világ űrkutatási eseményeiről, előadásokat szervez, tájékoztató füzeteket ad ki, kapcsolatot tart fenn a nemzetközi szervezetekkel. A szakosztályon belül kozmikusgeodéziai, meteorológiai, úrorvosi, valamint tudománytörténeti és adatfeldolgozói szakcsoport működik. Űrkutatásunk szakmai körökben egyre ismertebbé válik, egyre többen kíváncsiak eredményeinkre. Tavaly ősszel, a budapesti Műholdmegfigyelési Tudományos Ülésszakon tizenhét ország száztíz szakembere vett részt. Amszterdamban, a 25. nemzetközi asztronautikai kongresszuson a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) —, amelyet a világhírű magyar származású tudós Kármán Tódor hívott életre — Marx György akadémikust választotta alelnőkévé. ^Az űrkutatás jövőjében igen fontos a nagy és kis országok tudósainak közös tevékenysége... A tudósok, a szakemberek tehetsége független attól, hogy hazájának mekkorák az űrkutatásra fordítható anyagi lehetőségei" — jelentette ki az Interkozmosz program vezetője, s szavait a magyar tudósok részvétele és eredményes munkája is bizonyítja. B. L
