Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-03-29 / 7. szám
/~ÓtAjjrv - QttAorL, DIPLOMA ÉS EGYENJOGÚSÁG „A NŐK TELJES EGYENJOGÜSÄGA ÖSSZTÁRSADALMI ÉRDÉK, A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FEJLETTSÉGÉNEK EGYIK ISMÉRVE.” (A Programnyilatkozatból) „TÁRSADALMUNK megszabadította A NŐKET A KISZOLGÁLTATOTTSÁG SÜLYOS TERHÉTŐL, ÉS MEGNYITOTTA SZAMUKRA AZ UTAT AZ EGYENJOGÜSÁGHOZ.” (A Programnyilatkozatból) Női neveket látunk a tervezőirodák, orvosi rendelők, laboratóriumok ajtaján. A tanári szobák fogasain retikülök, kendők lógnak, csak mutatóban egy-egy férfikalap. Egyre gyakoribb, hogy bírónő dönt a peres ügyekben. 1895-öt Írtak, amikor az első leányhallgatók beiratkozhattak néhány hazai egyetemünkre. Nehéz dolguk volt az úttörőknek, sok előítélettel kellett megküzdeniük. De nemcsak a közgondolkodás, hanem még évtizedekig a hivatalos rendeletek sem biztosítottak hazánkban a lányok számára egyenlő jogokat a továbbtanuláshoz. 1946-ban törvény született, amely megnyitotta a lányok előtt minden egyetem kapuját: az 1950/51-es tanévben az egyetemistáknak már mintegy 22 százaléka, tíz évvel később majdnem 30, 1973/74-ben több mint 46 százaléka nő volt a nappali tagozaton. Nem csak hazai jelenségről van szó, hiszen a diáklányok száma más országokban is gyors ütemben növekedett. Az UNESCO statisztikája szerint hazánk huszonhét európai ország közül ötödik e tekintetben. Ennek értékét csak növeli, hogy diáklányaink meg is szerzik a diplomát, elhelyezkednek és nem maradnak otthon háziasszonynak. Könyvekkel teli szekrény, jegyzetekkel borított íróasztal, docensi szoba a budapesti jogi kar jogtörténeti tanszékén. Nagyné, dr. Szegvári Katalin, egyetemi docenssel arról beszélgetünk, hogyan érvényesül a női egyenjogúság a továbbtanulásban, s az értelmiségi pályán való érvényesülésben. — A legtöbben férfit képzelnek egy docensi székbe. Mi a magyarázata annak, hogy bár hazánkban egyre több a diplomás nő, vezető pozícióba aránylag kevesen kerülnek? — A női értelmiség térhódítását ma már mindenki természetesnek tartja, hiszen a gazdasági fejlődés sem hagyhatta tovább, hogy a tehetséges, tanulni vágyó nők elkallódjanak, mint régebben. Persze nemcsak a gazdasági élet kívánja így, hanem a társadalmi egyenlőség • programja is, amelynek fontos része a női egyenjogúság megvalósítása. Ahhoz azonban, hogy a diplomás nőt vezetőként is mindenütt elfogadják, nemcsak számos gazdasági feltétel, hanem jelentős tudati változás is szükséges. — Eszembe jut erről egy tévéműsor. Egy gépgyári munkás válaszolta a riporter kérdésére: „... nem tudom elképzelni, hogy női főnök dirigáljon nekem." — Természetes, hogy a hagyományos férfiszakmákban kerülhet a legnehezebben egy nő vezető pozícióba. Itt fogadják a legtöbb kétkedéssel, előítélettel. — Bár a napokban hallottam azt is, hogy a Volán Szállítási Vállalat egyik nehézgépjármű-üzemegységének élére nőt neveztek ki. Jellegzetes férfi munkahely, mégis sikerült az igazgatónőnek tekintélyt szerezni. — Ez ma még kivétel, de mutatja, hogy az előítéletek nem örökéletűek. A könnyűiparban, ahol a gépek mellett nők dolgoznak, már ma is sok az igazgató, az osztályvezető nő. Soha nem tanult még ennyi nő egyetemeinken. De ha azt vizsgáljuk, hogy hányán tanulnak közülük az egyes képzési ágakon, egyenlőtlenségekkel találkozunk. A docensnő vaskos dossziét tesz elém, Nők az egyetemeken című készülő munkája anyagát, innen másolom: a Pedagógusképző Intézetekben a nők aránya a diákok között 85,55 százalék, az egészségügyi felsőoktatásban 56,26 százalék, ellenben a mezőgazdasági egyetemek statisztikája 26,41, a műszakiaké csak 20,58 százalékot mutat. — Látom terjedelmes tanulmányt kívánt a téma, mégis arra kérem, foglalja össze röviden, mi van a számok mögött! — Elsősorban arról van szó, hogy a lányok azokra a szakokra jelentkeznek kisebb számmal, amelyekről tudják, hogy a diplomájukkal nem számíthatnak a férfiakkal egyenlő fogadtatásra. Ilyen például a gépészmérnöki, az agronómus pálya, ahol férfiakat kellene irányítaniuk. Érintettük már a témát. Az építészmérnök nők többsége sem az építkezéseken dolgozik, hanem a tervezőirodákban, azaz nem munkavezetőként. S mert megvan ez a lehetőség, az építész karon több a lány. Hasonló okokból vonzó számukra a vegyészmérnöki kar is. Egyébként nálunk még a műszaki egyetemeken is sokkal nagyobb arányban szereznek diplomát a nők, mint a világ legtöbb fejlett országában. Sokan választják a lányok közül a közgazdász és a jogi pályát, mert itt szép számban találnak olyan munkahelyeket, ahol a nőknek a férfiakkal egyenlő az előrejutási lehetőségük. Saját szakmámban ilyenek a bíróságok, a tanácsok. — Gyakori vitatéma a pedagóguspálya elnőiesedése. — Igen, mert a nevelés megkívánná, hogy a nemek közti természetes aránynak megfelelő számban oktassanak férfi- és nőtanárok. Sokan a pedagóguspálya elnőiesedését azzal magyarázzák, hogy a nők a kisebb jövedelmű pályák felé tartanak, mert a jövedelmezőbbekért a férfiak is versengenek. Szerintem elsősorban arról van szó, hogy az értelmiségi pályák közül ma talán a tanári- tanítói hivatásban érvényesülhet leginkább a két nem egyenlősége, ezért választja sok nő. — Valóban megfigyelhető, hogy egy-egy gyengébben fizetett pálya nőiesedett el, de akad ellenpélda is: például az általános orvosi karon, a medikák aránya meghaladta az 50 százalékot. — Az elnőiesedő pályákra, az orvosira is legjobban a gimnázium készít elő. A gimnáziumokban a lányok aránya több mint 60 százalék, a közgazdasági szakközépiskolákban alig akad fiú, az egészségügyi szakközépiskolákban kizárólag lányok tanulnak, a műszaki jellegűekben viszont a fiúk vannak túlsúlyban. — Nyilván a szülők is másképp befolyásolják pályaválasztásukban a fiúkat, másképpen a lányokat. — Természetesen, hiszen ismerik vagy ismerni vélik a perspektívát, ami még valóban nem egyenlő teljesen a két nemnél. De az is tükröződik a fiatalok pályaválasztásában, hogy a legtöbb családban ma még az indokoltnál nagyobb a különbség leányok és a fiúk nevelése között. Például a fiúgyerekektől a szülők inkább elvárják a műszaki készséget, több technikai játékot vesznek nekik és így tovább ... — Ha már a családnál tartunk ... A család arra is hatással van, hogy az értelmiségi nő előre juthat-e a pályán, szerezhet-e tudományos fokozatot, kerülhet-e vezető pozícióba? — Csak akkor számíthat erre egy nő, ezt a magam példája is bizonyítja, ha az otthoni munkából minden családtag kiveszi a részét Sokasodnak a követendő példák, bár ha a gyerek beteg, a legtöbb esetben a nő marad otthon. A nők ezért általában többet hiányoznak a munkahelyükről, szülés után is otthon maradnak Találkozni még olyan vezetőkkel, akik ha tehetik emiatt nem vesznek föl fiatal nő munkatársakat Szerencsére ma már a legtöbb helyen csak a jelentkező rátermettsége a szempont, s azon vannak hogy a nőmunkatárs ne maradjon le a szakmájában. Ha szülési szabadságon van, elküldik neki a szakcikkeket, rendszeresen tájékoztatják a munkahelyi feladatokról. — Ügy alakult, hogy többet beszéltünk a nők felsőoktatásbeli részvételének ellentmondásairól, a két nem egyenlő munkahelyi érvényesülésének problémáiról, mint eredményeiről. — Ez természetes, hiszen a megoldandó feladatok, mindig jobban foglalkoztatják az embert... Van még bőven tennivaló, pedig soha nem volt még szabadabb az út a nők tanulása, pályaválasztása, érvényesülése előtt. Az eredmények arra köteleznek bennünket, hogy a tényekkel szembenéző, az okokat kereső vizsgálódással segítsük elő a nemek közti helyes arány kialakulását minden egyetemen, s a vezetők között is. Balázs István RECEPTEK KACSA KÁPOSZTÁBAN. Hozzávalók: 3 kilós kacsa, 1 kiló savanyú káposzta, 10 deka hagyma, 3 szem szegfűszeg, 1 deci fehér bor, törött bors, zöldpetrezselyem, 25 deka angol szalonna, 1 deci pecsenyelé, só. — A jól kimosott, kicsavart káposztát feltesszük főni. Beletesszük a húsos szalonnát, az egészben hagyott és a szegfűszeggel megtűzdelt hagymát. Sózzuk, borsozzuk, ráöntjük a fehér bort, felöntjük anynyi vízzel, hogy ellepje és fedő alatt lassú tűzön két órán át főzzük. A kacsát megmossuk, feldaraboljuk, zsiradékját lefejtjük róla, megsózzuk. Ha a káposzta már jól megfőtt, a hagymát, szegfűszeget kiveszszük. A húsos füstölt szalonnát is kiveszszük és félretesszük. Majd beletesszük a kacsát — ha szükséges —, kevés vizet öntünk alá, fedővel betakarjuk és középmeleg sütőben egy órán át főzzük. Mire a kacsa megpuhul, a káposzta felének el kell főnie. A káposztából kivesszük a puhára főtt kacsát, majd jól összekeverjük. A káposzta puha, szálanként széteső és jó zsíros legyen, alatta semmi víz ne maradjon. Utánasózzuk, borsozzuk. TENGERÉSZHÜS. Hozzávalók: 1 kiló vesepecsenye, 1 evőkanál zsír, hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3—4 deci vörösbor, só, törött bors, 20 deka gomba, 1 kanál paradicsompüré, zöldpetrezselyem. — A megmosott húst metéltre vágjuk. A zsíron a hagymát megfonnyasztjuk a fokhagymával együtt. Beletesszük a metéltre vágott húst, megpirítjuk, majd liszttel megszórjuk. A bort felforraljuk és a húsra öntjük. Sózzuk, borsozzuk, letakarva puhára pároljuk. Közben zsíron a gombaszeleteket megpirítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott zöldpetrezselymet és a paradicsompürét, majd hozzáadjuk a húshoz. Tálaláskor a tál közepére párolt rizst halmozunk, erre tojásrántottát teszünk, s a húst koszorú alakban köré helyezzük, MAZSOLÁS SZELETEK, Hozzávalók: 17 deka vaj, 17 deka porcukor, 5 tojás, 18 deka grizes liszt, 15 deka mazsola. — A tojássárgáját cukorral, vajjal fél óráig habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojások felvert habját és a lisztet. Még egyszer jól összekeverjük, majd zsírozott, morzsával beszórt bádogra öntjük. Tetejét meghintjük a mazsolával, előmelegített sütőben lassan sütjük. A kihűlt tésztát szeletekre vágjuk, tetejét porcukorral beszórjuk. GYÜMÖLCSPITE. Hozzávalók: 10 deka liszt, 10 deka cukor, 8 deka vaj, 2 tojás, 75 deka gyümölcs (lehet eper, málna, ribizli, meggy), 10 deka cukor. — A vajat habosra keverjük, cukorral és tojássárgájával jól elkeverjük. Hozzáadjuk a kemény habbá felvert tojásfehérjét, végül pedig a lisztet. A tésztát zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük. A gyümölcsöt megcukrozzuk és a tésztára szórjuk. A tészta másik felét a gyümölcsre borítjuk, tojással megkenjük és kisütjük. Száznegyven modell Mint mindig, most is látványosak és szépek a lágyan omló muszlin, düsessz, emprimé anyagokból tervezett nyári estélyi ruhák. Az OKISZ Labor 140 elegáns, szép vonalú modellt vonultatott fel a budapesti Intercontinental Szálló báltermében rendezett nagyszabású tavaszi—nyári divatbemutatón. Olvasóinknak két, a mai divatra jellemző modellt mutatunk be. tavaszra, nyárra „Kollekciónkban a 16 évestől a 40 évesig mindenki megtalálja a kedvére valót" — konferálta be az OKISZ Labor, a budapesti szövetkezeti divatszalonok, tavaszi— nyári divatbemutatóján a szép ruhákat Várnai Zsóka művészeti vezető, miközben rövid tájékoztatójában összefoglalta az idei divat újdonságait: Az új divat sokfélesége, az öltözékek varia! hatósága tág lehetőséget nyújt az egyéni ízlés érvényesítésére. A sziluett bővülő, a ruhák, köpenyek hangsúlyozzák a bőséget, minden esetben karcsúsított derékrésszel. Húzások, hólok, berakások gazdagítják a ruhák bőségét, az ujjak is bővülő irányzatot mutatnak. Az idei divatban kiemelkedő helye van a szoknya-blúz viseletnek. A szoknyák alkalomtól függően a térdet takarják, esetleg a lábszárközépig érnek vagy bokáig. Anyaga szövet, lenvászon, ballon, estére gyakran bársony. A blúzok röppenőek, lágy selyemből, muszlinból, empriméből készültek, redőzöttek, pliszírozottak, hímzéssel, csipkével díszítettek. A kabátok vonala a festőköpenytől a rövid kardigánkabátig — gazdag választékot kínál. Bő vonalú kabátruha, amely pulóverrel, blúzzal viselhető és nagyszerűen kihasználható öltözéke tavaszi, nyári ruhatárunknak. Ez a modell homokszínű, melírozott, könnyű szövetből készült, bőségét a sötétbarna antilop öv fogja össze. Az ujja könyökig ér, a szabásvonalakat tűzés hangsúlyozza (1. kép). Az OKISZ Labor kollekciójának egyik legszebb estélyi modellje a pisztáciazöld muszlinból készült pliszározott felsőrészű ruha. A derékvonalat széles öv hangsúlyozza, amelyre fehér kámea-virágot tűztek. (2 kép) Láttunk még drapp színű tweed anyagból készült tavaszi kompiét. A bővülő vonalú szoknyához fehér kötött bükié pulóvert visel Heidi, a Budapesten vendégszereplő svéd manöken. A pelerinkabát érdekessége, hogy a tweed anyagot aranyszínű esőkabátanyaggal kombinálták és így hol elegáns pelerinként, hol -esős időben, az időjárástól függően esőköpenyként is viselhető. P. J. Fábri Péter felvételei Kürthy Hanna rajza Magyar húsvétköszöntő NÉPDAL Ma van húsvét napja, másod éjszakája, Jól tudjátok, Jól tudjátok. Szép plánták újulnak termőfák virulnak, Virágoznak, Virágoznak. Még a madarak is, hangicsálnak ők is, Vigassággal, Vigassággal. REJTVÉNY GYERMEKEKNEK Ki az író ? A bal oldali tábla ötbetűs szavaiból, egy betű elhagyásával új, négybetűs értelmes szavakat nyertek. Ezeket írjátok a jobb oldali tábla megfelelő soraiba. Az elhagyott egy betűt pedig írjátok be az egy mezőből álló oszlop megfelelő kockájába. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, a különálló oszlop betűi felülről lefelé olvasva egy 150 éve született nagy magyar író vezeték és személynevét adják eredményül. Ki az író? J A V U L H A L L0 P A T A K S Z É NA 1 Z S á K M A L 0 M ó H A J T K A P A R — \ s ? s H — — H H — • • *** — > V Megfejtés: J9W n?M9f (•edesj ‘iteij ‘uioje bpssz ‘uazs ‘e)ed ‘neq “iriAV ruaqpuajjos 5(BAezs snjaqÄgau v) Zala József rejtvénye / -
