Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-03-15 / 6. szám
* Jászi Oszkár születésének századik évfordulója Jászi hosszú és tevékeny életéről csak vázlatos képet adhat nyomtatásban megjelent gazdag, de ma már nagyobbrészt inkább történelmi értékű életműve. Személyiségéről és szerepéről sokkal többet árul el kéziratos hagyatéka, az a sok ezer levél, amelyet élete folyamán írt, kapott, és nyolcezer oldalas naplója. A maga programját a tudósnak induló Jászi egy Szabó Ervinhez intézett levélben így fogalmazta meg: hűség „lelkem legmélyebb tendenciáihoz: az igazság és a kizsákmányolt néposztályok szeretetéhez. Tudomány és humanizmus! Én azt hiszem, nem tévedhet rossz útra az, kinek ez az egyetlen ideálja, ha hűtlen is lesz olykor emberekhez, módszerekhez és eszközökhöz”. TEVÉKENYSÉGE CSCCSPONTJÁT, amikor, mintegy „összekötőként”, a haladó tábor minden csoportjával, irányzatával kapcsolatot tartott, kétségkívül az 1910-es évek jelentik. Nemcsak tágabb, eszmei értelemben, de közvetlenül is döntő szerepe volt a polgári-demokratikus forradalom előkészítésében, ö fogalmazta a Nemzeti Tanács megalakulását bejelentő kiáltványt, 1918. október 31-én pedig a nemzetiségi ügyek minisztere, s a külpolitika egyik irányítója lett a Károlyi-kormányban. Pirrhuszi győzelem volt ez, mert későn jött, s mert álmai — a radikális földosztás és a Dunai Konföderáció — már nem valósulhattak meg. 1918 végén Jászi ki is lépett a kormányból, amelyből hiányolta „a demokratikus elszántságot és forradalmi lendületet”. Márciusban mór ő is úgy látta, hogy az adott helyzetben csakis egy új, az antant helyett Szovjet-Oroszországra orientálódó szocialista politika mentheti meg az országot. Noha szemben állt a kommunizmussal, ekkor meghajolt a történelem logikája előtt, s az értelmiséget a Tanácsköztársaság lojális támogatására szólította fel. ö maga azonban, legtöbb barátjával és tanítványával ellentétben, nem vonta le addigi útja forradalmi konzekvenciáját. Ekkor derült ki — talán az ő számára is —, hogy az „ős Hunniával” szemben tanúsított minden elszántsága bizonyos antikapitalista nézetei ellenére is alapjában polgári radikális reformer volt és maradt. Az Jászi Oszkár addig csupán nem marxista Jászi 1919 után heves és elszánt antimarxista lett, aki Károlyit, az egész demokratikus emigrációt és a hazai fiatal értelmiséget minden erejével igyekezett visszatartani a kommunista befolyástól. Diadalmasan indult életének az emigrációban mind keserűbbé vált második felét az ellenforradalommal, majd a fasizmussal való töretlen szembeszállás, a kommunizmussal folytatott önkínzó mta, a szétszóródott régi barátokkal folyó levelezés és a honvágy töltötte ki. S persze örök társa, a túlfeszített munka is: 1925-ig Bécsben, a demokratikus emigráció központjában, ettől kezdve — három évtizeden át — egy kis amerikai egyetemen, Ofoerlinben, ahol a politikai tudományok professzora volt. Régi elveit mereven őrizte egy gyorsan változó, kegyetlen világban, amellyel mind idegenebbül állt szemben. De sok fontos kérdésben így is biztonsággal tudott ítéletet alkotni. A harmincas években azonnal felismerte a „népi írók”, elsősorban Illyés Gyula jelentőségét, s megrótta azokat a demokratákat, akik bizalmatlanul fogadták őket. Lelkesen foglalt állást a spanyol köztársaságiak mellett, s kiállt a politikai üldözöttek — köztük a kommunisták — védelmében. MÉG HAZALÁTOGATOTT, 1947-ben, „búcsút venni”, és utoljára „elfogulatlan mérleget készíteni” a Duna-völgyi helyzetről. De a kezdődő hidegháború légköre már végképp nem volt alkalmas rá, hogy egy mindinkább múltjába forduló, megkeseredett öregember bizalmatlanságát és pesszimizmusát eloszlassa. Élete katarzis, feloldás nélkül fejeződött be 1957-ben. Művét torzónak érezte, barátai, életének tanúi sorra kihaltak mellőle. De „halhatatlan barátja", Ady Endre már 1912-ben leírta, hogy Jászi lényegében megalkotta a maga művét annak az új, gondolkodni és küzdeni tudó, lelkes gárdának a megformálásával, amely egy megújult, szabad és népi Magyarország úttörője lesz. Ma is ebben láthatjuk Jászi Oszkár történelmi érdemét. Litván György (Részletek a Népszabadságban 1975. március 1-én megjelent cikkből) FILM KAROLYI MIHÁLYRÓL „Amikor elrobogott mellettem az első, katonákkal megrakott, őszirózsákkal díszített teherautó, nyugodt volt a lelkiismeretem. Azt éreztem: mindent megtettem, amit meg kellett tennem. Ereztem a föladat nagyságát, amelyet elvállaltam. Kiépíteni a független Magyarországot, amelynek életemet szenteltem, lerombolni a gyűlöletes intézményeket, amelyek ellen harcoltam” — mondja Károlyi Mihály abban a dokumentumfilmben, amelyet születésének 100. évfordulója alkalmából B. Révész László készített. A hajdani „vörös grófra” a kortársak emlékeznek: Alpári Pál újságíró, Aranyosi Magda tudományos kutató, Duczynska Ilona fizikus, Kelen Jolán tanár, Kellner György nyugdíjas, az egykori Angliai Magyar Tanács titkára, Illyés Gyula író, Révész Ferenc könyvtárigazgató, Szilágyi Pál bányász és Wessely László műfordító. Károlyi Mihály. Párizs — harmincas évek A HAZAFISÁG LOGIKÁJA (részletek) ... Pacifizmusa és demokrata elvei már a háború előtt éles szembenállásra késztették a nemzetveszejtő sovinizmussal. Keserves példázat igazolta csakhamar, milyen rosszul szeretik a hazát a nacionalisták. Minthogy pedig Horthyékat is a nacionalizmus meglovaglása tette huszonöt évre többé-kevésbé posszi bilissé a hatalomban, s ugyancsak ez játszott főszerepet a megismételt háborús kalandban a németek oldalán, érthető, hogy ez a téma sokat foglalkoztatta. Találkozott giccses formáival az emigrációban is, főként Amerikában, ahol — alig leplezett üzleti alapon — a legolcsóbb fajta vásári rekvizitumokkal magyarkod tak, kaput tárva a legreakciósabb horthysta propagandának. Egy Jászihoz írt, 1943. április 24-éről dátumozott levelében olvassuk: „Remélem, hogy az amerikai magyarok öntudatra ébrednek, és megértik, hogy Magyarországot milyen veszedelem fenyegeti. Be kell látniuk, hogy milyen hamis volt Magyarországon az ún. hejehujás, árvalányhajas, zsinóros hazafiasság. Sajnos, Amerikában a magyar hazafiasságot nagyon is külsőségesen értelmezték, és átvették az otthoni külső rekvizitumokat. Nem az öblös beszédek, a tulipántos ládák, a cigánymuzsika és a lopóból felhajtott bor jelentik a magyarságot. Ez a hollywoodos romantika csak mákony. Az igazi magyarságot nem az úri Magyarország sírva vigadása jelképezi, hanem a vályoghózakban, tuberkulózisban elpusztuló zsellér, a gyárakban robotoló munkás és a voronyezsi fronton a helyzetét felismerő s az oroszokhoz átálló magyar katona. Az igazi magyar kultúrát nem az álhazafiasok terjesztik, hanem Bartók Béla muzsikája és József Attila versei. Bennük szólal meg a magyar nép, bennük kelnek életre a vágyak, a fájdalmak és a reménykedések.” tárgyalásra. Elutasították. Akkor lemondott párizsi nagyköveti rangjáról, visszavonult egy dél-franciaországi faluba. A hidegháború legveszettebb évei következtek. Óriási konjunktúrája volt a renegátságnak! ö nem tette meg ezt a szívességet az ellenségnek. Megőrizte illúziók nélkül is a hitét. „A szocializmusba vetett hitem — írta élete vége felé — sok mindenért kárpótolt, amit elvesztettem, mert megrögzött pesszimizmusom ellenére sem kételkedtem abban, hogy a szocializmus egy napon majd anyagi valósággá válik, s hogy harcunkra szükség van, hiszen csak így juthatunk előre. Társadalmunk betegségeinek egyetlen gyógymódja a szocializmus: ez volt a véleményem mindig, s ma is így gondolkodom, mert a korunkban divatozó áttérések és megtérések ellenére megmaradtam megrögzött szocialistának.” Mesterházi Lajos (Megjelent az Elet és Irodalom című hetilap 1975. február 22-i és március 1-i számában) Károlyi Mihály KÁROLYI MIHÁLY Eszméinek formálódását legjobban az egész életét végigkísérő külpolitikai koncepción mérhetjük: a dunai konföderáció értelmezésein. Szövetkezés a monarchia népeivel, Habsburgok nélkül, a nemzeti egyenjogúság alapján; egy sok nyelvű, de egységében életképes hatalmat kialakítani. Ezt hirdette az első világháború alatt, s megvalósítását lényegében a Jászi-féle „keleti Svájc” formájában képzelte el. Tragikus, de törvényszerű, hogy elkésett vele. A szomszéd népek számára épp akkor értek be a hosszú függetlenségi harcok gyümölcsei, akkor volt legerősebb az „Tudjuk mindnyájan, hogy az ország egyik leggazdagabb arisztokratája volt, bámulatosan művelt fő, több nyelvet úgy beszélt, mint a magyart; daliás férfi, párhaj, kard és paripa egyforma remek kezelője; igen szerencsés a nők körül; boldog házasságba lépő ember, és boldog családapa is. Merőben a jóhiszeműségből és a nemes céljai érdekében ebből az állásából ő is mindent odadobott, elvesztette a vagyonát, földönfutó lett, sárral dobálták meg, még a barátok is elárulták, ebben is része volt. Úgyhogy az ember szeme előtt az alakja valóban olyan helyen áll, ahol a Lear király meg Petőfi, Bánk bán; történelmünkben Rákóczi, a kivégzett Zrínyi, nem kell folytatni a sort, nagyon is rendelkezünk ilyen igazi történelmi hősökkel .. Illyés Gyula Únnepélyesen felavatták a Károlyi-emlékművet, Varga Imre alkotását Novotta Ferenc felvétele önálló államiságra törekvésük, amikor a legyőzött Magyarország kínálta ezt az államszövetséget. Tempóvétés történt, de Károlyi soha nem fogadta el, hogy elvi tévedés is történt volna. A trianoni békét elutasította, de őrültségnek és aljasságnak tartotta az irredenta uszítást. Kétségbeesetten látta a következményeket: „Megkaptuk Kassát és Bácskát, csakhogy Budapest is német legyen." Mert Hitlernek mindegy, hol van a Gau határa. Megtörtént, amit már 1922- ben megjósolt: hogy az irredentizmus újra katonai tömb kialakítására vezet, újra a német revanspolitika szolgálatába állítja Magyarországot, és újra katasztrófába viszi. A Szovjetuniót a diadalmas szocialista forradalom országának és az eljövendő forradalmak biztosítékának tartotta. Ez is kezdettől fogva vitatémája volt egyes októbrista társaival. 1924. december 14- én írta feleségének Amerikába: „Jászinak megmondtam, hogy nem szándékom a Zöld Intemacionale révén a magyar földkérdést előbbre vinni. Csakis Moszkva bekapcsolódásával lesz ez a kérdés a Balkánon megoldható. Nem vagyok hajlandó a bolsikkal szakítani, még ha háromszor annyi arisztokratát akasztottak is föl. Nekem ne jöjjön a véres kéz elméletével, ameddig a háború csinálóival nem hajlandó ugyanezt a »gyilkos elméletet« elismerni. Hazudjanak egymásnak. Velem azonban ne próbálják logikátlanságukat lenyeletni. Amennyire szeretem Jászi t, mint embert, annyira nem tudom politikailag követni...” A Rajk-ügyben vitája támadt Rákosival. Tudta, hogy Rajk ártatlan, mentő tanúként jelentkezett a
