Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-03-01 / 5. szám
A SZÁMOK BIZONYÍTÓ EREJE A legfejlettebb tőkés országokban nő a munkanélküliség. Mi, a szocialista országokban mélységesen együttérzünk a munka nélkül maradt emberekkel, a gondoktól gyötört családokkal Ez a szocialista humánum természetéből következik. Ebben nyoma sincs és nem is lehet a versenytárs nehézségei okozta „kárörömnek”, amit egynémely nyugati újságíró nekünk tulajdonított. De nem is csak a szolidaritásról van szó, a dolgozó emberek államhatárokon átnyúló érdekközösségéről. A tőkés visszaesés és válság nekünk Is problémákat okoz, amelyekkel meg kell birkóznunk. Közvéleményünket éppen ezért élénken foglalkoztatja a kérdés, hogyan védhetjük ki a külső inflációs hatásokat, s milyen eredményeket ér el a mi népgazdaságunk. A Statisztikai Hivatal a közelmúltban tette közzé az 1974-es terv teljesítéséről szóló jelentést. Mit tartalmaz ez a jelentés? Mindenekelőtt: a lakosság száma — örvendetes adat — 1975. január elsejéig 10 millió 510 ezerre nőtt. Az elmúlt évben 186 275 gyermek született. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 17,8-re emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány tizennyolc éve nem volt. A statisztika szerint elsősorban a másodszülöttek száma nőtt, de emelkedett a harmadszülöttek létszáma is. Igen jelentős az óvodai hálózat fejlődése. A múlt esztendőben száz óvodáskorú gyermek közül 72 járt óvodába Ez az adat nemcsak önmagában örvendetes tény, hanem arról is tanúskodik, hogy népgazdaságunk tervezése egyre gondosabb, egyre nagyvonalúbb: a népesedéspolitikai intézkedések egész rendszerét komplex módon dolgozza ki és valósítja meg, s a gyermekáldás kedvező alakulásával együtt a bölcsődék és óvodák is elkészülnek. A népgazdaság egészére a nemzeti jövedelem gyarapodása a jellemző, amely a tervezett 5 százaléknál nagyobb volt, kereken 7 százalékra rúgott, összege megközelítette a 380 milliárd forintot és az egy lakosra vetített összeg 36 ezer forint. Az új gépek, berendezések, egyéb cikkek előállításában az oroszlánrészt a munkásosztály vállalta magára. A XI. pártkongresszus és a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi szocialista munkaversenyben a szocialista brigádok megállták a helyüket, s ez is bizonyítja a munkásosztály odaadó munkáját, amelyet a szocializmus építésében és társadalmunk előbbrejutása érdekében végez. Az egyes ipari ágazatok kiemelkedő termelési eredményeket értek el, örvendetes a gépipar vezető helye. A hazai igények kielégítésén túl jelentős mennyiségű gépipari termék került a szocialista és a fejlődő országokba, valamint a tőkés államokba. Az idei terv egyik legfontosabb célja a 129—130 milliárd forint értékű állami nagyberuházások gyorsabb ütemű építése, összesen 12 nagy létesítményt kell 1975 folyamán átadni, s gyorsítani kell azokat a munkálatokat, amelyeknek befejezési idejét 1976— 77-ben állapították meg. A Mátra lábánál, Visontán, 1964-ben megkezdték a külszíni szénfejtést, amely 1973 óta évente mintegy hatmillió tonna fűtőanyagot ad a Gagarin Hőerőműnek. Tíz év alatt az ország legnagyobb és legkorszerűbb bányaüzemét hozták létre Visontán, ahol a termelés és a szállítás szinte gombnyomásra történik. Már a befejező feladaton dolgoznak: folyamatosan üzembe helyezik a külszíni fejtés további bővítéséhez szükséges gépeket. A széntermelést évi 7 millió tonnára fogják növelni. Az egész világon gond az energiaellátás. Nálunk is voltak olyan elgondolások — talán azt is mondhatnám, illúziók —, hogy a szén elveszítette régi fontosságát, s ma már a múlt energiaforrásának számít; a jelen az olajé, a közeljövő energiabázisait pedig az atomerőművek jelentik. A világ energia-háztartásának mérlege azonban józan számvetésre késztet, a szénvagyonnal való gondos gazdálkodásra ösztönöz, és ez a higgadt elhatározás tükröződik a széntermelés megújuló távlatait okosan felismerő tervezésben és beruházásban. Június 30-ig teljes egészében átadják a Lenin Kohászati Művek mintegy hárammilliárd forintos nagyberuházását, a nemesacél-hengerművet, Magyarország legnagyobb hengerművét, amely a termelés felfutásakor évente 350—400 ezer tonna hengerelt terméket állít majd elő. A Videoton számítástechnikai beruházási programja most a kísérleti üzem építésének a meggyorsítását tűzte napirendre. A teljes átadás után az új létesítményben nagymenynyiségű új típusú számítógépet és ezekhez tartozó kiegészítő berendezéseket gyártanak. A Videoton bővítése nemcsak egy nagy hírű gyár további növekedését jelenti, s azt, hogy hazánk előbbreléphet az ipari-technikai fejlődésben — modem gazdaság ma már elképzelhetetlen számítógépek nélkül —, hanem azt is, hogy hazánk mindinkább felzárkózik a fejlődés és a verseny korszerű szintjéhez a világpiacon is. Befejező szakaszához érkezett a péti új műtrágyagyár építése. A csaknem tízmilliárd forintos beruházáshoz tíz ország szállította a berendezéseket, s a szerelésben szovjet, angol, belga, csehszlovák és francia szakemberek is részt vettek. A gyártás premierje a közelmúltban az új karbamid-üzem indítása volt. A Tiszai Vegyi Kombinát új gyáregysége folyamatosan működik, már csak néhány kisebb befejező munka van hátra a leninvárosi olefinműben. Június 30-ig ezekkel is elkészülnek, s akkor a negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb vegyipari beruházása is megvalósul. Mint ahogyan 1974-es tervünk sikeres teljesítéséhez hozzájárult a Szovjetunióval folytatott kereskedelem, az 1975-ös tervünk megvalósításában is nagy segítséget jelent a nemrégen Moszkvában aláírt magyar—szovjet árucsereforgalmi egyezmény, amely a kölcsönös szállítások növelését irányozta elő. A jegyzőkönyv értelmében a kereskedelmi forgalom 1974-hez képest 8,3 százalékkal növekszik, értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az idén Magyarország nagy mennyiségű fűtőanyagot és nyersanyagot kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vasércet (ferrotartalomban kifejezve), 550 ezer tonna hengerelt árut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. Gazdasági együttműködésünknek különösen nagy jelentősége van a jelenlegi világgazdasági helyzetben a világszerte mutatkozó nyersanyag- és fűtőanyaggondok idején, hiszen a Szovjetuniónak igen nagy szerepe van abban, hogy hazánk a külső inflációs hatásokat csökkenteni tudja. Az 1975-re előirányzott, Szovjetunióba irányuló magyar export megközelítően ötven százaléka a gépek és berendezések exportja. Kiemelt programunknak megfelelően most is fontos helyen szerepel az autóbuszok eladása. Szovjet megrendelésre az idén 5700 Ikarus készül. A magyar népgazdaság szilárd, biztos alapokon nyugszik. Harminc évvel felszabadulásunk után az iparunk tízszer, a mezőgazdaságunk 1,6-szor többet termel, mint a háború előtt. A KGST-országok 350 milliós közössége biztos bázis a tíz és fél milliós Magyarország gazdasága számára. Petbő Tibor Magyar-lengyel külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes magyar és Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter február 6. és 8.-a között Budapesten tárgyalt. A két ország együttműködése az élet minden területén gyümölcsözően fejlődik — állapították meg. Reális lehetőség van arra — hangoztatták többek között a közös közleményben —, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza, és sor kerüljön a harmadik szakaszra, a legmagasabb szinten. Romes Csandra, a Béke Világtanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott a Béke Világtanács munkacsoportjának budapesti üléséről Február 13-án Bertil Arvidson, a Svéd Külkereskedelmi Minisztérium igazgatója és Tótb Ferenc külkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető-beiyettes aláírták az 1975-re szóló magyar—svéd árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Katolikus főpapok eskütétele Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke előtt, a Magyar Népköztársaság Alkotmányára február 7-én esküt tettek: dr, Endrey Mihály váci, dr. Fábián Árpád szombatihelyi, Kádár László veszprémi, dr. Timkó Imre hajdúdorogi görögkatolikus, dr. Udvardy József Csanádi, megyés püspökök, dr. Pataky Kornél püspök, győri apostoli kormányzó, dr. Keresztes Szilárd, hajdúdorogi görögkatolikus, dr. Kovács Endre egri és Pálos Iván esztergomi segédpüspökök. Az eskütevók nevében dr. Endrey Mihály megyés püspök mondott köszönetét. Az eskütételen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Ijjas József, kalocsai érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke. Dr. Timkó Imre, Szegedi Joachim körösi segédpüspök és dr. Keresztes Szilárd Az egyházi beiktatás. Dr. Kovács Endre, dr. Pataky Kornél, középen: dr. Ijjas József és Pálos Iván. Az alsó képen: az eskütétel (Koós felv.)
