Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-03-01 / 5. szám

Zárszámadó közgyűlést tartott a cinkotai Aranykalász Termelőszövetkezet. A szövetkezet vagyona mintegy 103 millió forint. A tagok részére egy munkanapra több mint 140 forintot fizettek

Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából átadták a Fővárosi Tanács aranyérmeit. Pro Űrbe díjat kapott dr. Kovácsházy Frigyes főmérnök a mélyépítési tervezés fejlesztésében és irányításában kifejtett munkásságáért; Magyar Lajos, a Ganz Villamossági Művek műszerésze a budapesti tömegközlekedés fejlesztésében szerzett érdemeiért; Tömpe Ede lakatos, a Fővárosi Vízművek csoportvezetője, kiváló szakmai munkájáért, a fiatal szakmunkások neveléséért; dr. Eperjessy Gézáné, vezető szakfelügyelő, a korszerű napköziotthoni módszerek fővárosi és országos elterjesztéséért. A Pro Arte kitüntetést Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művészünk kapta, rendezői és színészi munkájáért, s mert a felszabadulást követő időszakban kiemelkedő szerepet játszott a magyar színházi élet újjászervezésében.

* *

Weöres Sándornak ítélték oda az európai költők számára alapított osztrák állami díjat.

• • ■

A fővárosi kerületi ingatlankezelő vállalatok mintegy kétmilliárd forinttal gazdálkodnak ebben az évben. E tetemes összegből a legtöbbet az idén is a lakóházak és a lakások felújítására fordítják. A műemlékek helyreállítására 80 milliót, a Belváros rekonstrukciójára és a levegőtisztasági program végrehajtására pedig összesen 157 millió forintot fordítanak. Űj üzleteket, bölcsődéket, óvodákat építenek, többségüket a peremvárosrészeken, s az új lakótelepeken.

• *

Bolyai Farkas születésének 200. évfordulója alkalmából a szegedi Nemzeti Panteonban emlékünnepséget tartottak a szegedi tudományos élet képviselői, s

koszorút helyeztek el a nagy magyar matematikus domborművénél.

• *

A levegőszennyeződés csökkentése évek óta a legsürgetőbb környezetvédelmi feladat Budapesten is. Ennek jegyében állítottak forgalomba — egyelőre kísérleti jelleggel — néhány gázolajjal és propán-bután gázzal üzemelő autóbuszt, amelyek a hagyományos üzeműeknél lényegesen kevesebb kormot és égésterméket engednek a levegőbe.

* *

Budapesten tárgyalt Robert Galley francia és Bondor József magyar építésügyi miniszter. Mindketten kiemelték az ipari kooperációs kapcsolatok: további fejlesztésének fontosságát.

Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Lukács Miklósnak. Kossuth-díjas érdemes művészünk, a Magyar Állami Operaház igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára most ünnepelte hetvenedik születésnapját.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat újabb szép nemzetközi sikert ért el: két lemeze elnyerte a Francia Nemzeti Hanglemezakadémia 1975. évi. nagydíját. A díjnyertes lemezek egyike a Schola Hungarica énekkar Magyar Gregoriánum című lemeze, a másik pedig a Camerata Hungarica hangszeregyüttes Dalok és táncok a Vietorisz-kéziratból című kétrészes albuma.

A farsang idén is országszerte életre keltette az évszázados népi szokásokat.

Jókai-emlékülés

a Magyar Tudományos Akadémián

A múlt század legnépszerűbb prózaírójára, Jókai Mórra emlékeztek születésének 150. évfordulóján, február 17-én a Magyar Tudományos Akadémián. Írók, irodalomtörténészek, művészek, kulturális életünk ismert személyiségei, műveinek tisztelői gyűltek össze a díszteremben. A Magyar Tudományos Akadémia, a Kulturális Minisztérium és a Jókai-emlékbizottság közös emlékülését Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. A megnyitó után dr. Orbán László, kulturális miniszter ünnepi beszédében méltatta Jókai Mór népszerűségét, epikai munkásságának jelentőségét, a magyar irodalomban elfoglalt helyét és társadalmi megbecsülését, ami regényeinek magas példányszámú megjelentetésében is megmutatkozik. A kulturális miniszter ünnepi beszéde után Sőtér István és Párta János akadémikusok tartottak előadást az íróról. A nagysikerű emlékülésen közreműködtek még: Csernus Mariann, Bánffy György, Bitskey Tibor és Szabó Kálmán színművészek is.

*

Az évforduló alkalmából február 17-én és 18-án, Komáromban és Komáméban kétnapos eseménysorozat keretében emlékeztek meg Jókai Mór születésének 150. évfordulójáról. A Duna menti múzeum épülete előtti Jókai-szobomál tartott közös ünnepségen, koszorút helyeztek el az író szobrának talapzatánál.

Az iparosodó alföldi mezővárosban, Csongrádon is megépültek az első toronyházak

MTI felv.

#4HÓJ4

Számos hazai és külföldi turistát vonzott a mohácsi busójárás. A fából faragott, ijesztő álarcokat a vidámság jegyében öltötték fel a farsangolók, ugyanezekkel valamikor — a törököket futamították meg.

A 31. számú Állami Építőipari Vállalat, az ország legnagyobb gyárépítőjének jó hírét nemcsak a hazai nagy beruházások öregbítik. Az idén török, svájci, jugoszláv, finn, japán és egyiptomi megrendelésre is készítenek üzemépületeket.

A Szülőföldünk rejtvény- és feladványpályázata

Előző számunkban közöltük, hogy a Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztősége anyanyelvi rejtvény- és feladványpályázatot hirdetett, amelynek első díja: kéthetes magyarországi üdülés a három nyertes számára. Ezenkívül a megfejtők értékes ajándéktárgyakat: könyveket, népművészeti tárgyakat és hanglemezeket nyerhetnek.

A verseny hat hétig tart. A februárban feltett két kérdés a következő:

1. Nyelvünkben sok, két szóból álló kifejezést találunk, amelynek más a jelentése ha egybe, és más, ha külön írjuk. Tréfás példával élve: a hatökör egybeírva buta embert jelent. Külön írva hat darab állatot. Felsorolunk néhány hasonló szót, s önöknek kell megírniuk, hogy mit jelentenek összeírva, s mi az értelmük, ha külön írjuk, vagy ejtjük őket.

Mi a drágakő és mi a drága kő?

Ki a kisasszony és ki a kis asszony?

Mi a liszteszsák és mi a lisztes zsák?

Ki az ezermester és mit jelent az, hogy ezer mester?

A felsorolt kifejezéspárokon kívül írjanak önök is hasonlókat!

2. Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy falu, úgy hívták, hogy Kovácsfalva, amelyben csupa Kovács lakott. A nevük volt Kovács, nem a foglalkozásuk. Képzelhetik, milyen bajban volt a falu tanítója, hogy meg tudja különböztetni a sok kis Kovácsot, ha felelni szólította fel őket. Az egyik osztályban 3 Kovács István, 5 Kovács Erzsébet, 4 Kovács János, 4 Kovács Júlia, 3 Kovács Mária és 3 Kovács Anna volt.

Ha ön lett volna a tanítójuk, a megszólításban miként különböztette volna meg a gyerekeket? Milyen becenevekkel illette volna őket?

A két rejtvény megfejtését, valamint a következő négy kérdésre adandó választ külön-külön vagy együtt, legkésőbb április 30-ig kell eljuttatni a Szülőföldünk szerkesztőségébe. Magyar Rádió, 1800 Budapest.

A márciusi kérdéseket következő számunkban közöljük olvasóinkkal.

Jó szórakozást és jó megfejtéseket kívánunk!

• •

Ötemeletes munkásszállót építtetett a Fővárosi Köztisztasági Hivatal Budapesten munkát vállaló vidéki dolgozóinak. A háromágyas, korszerűen bebútorozott szobákban havi 120 forintért lakhatnak a beköltözők; klubszoba, könyvtár, folyóirattár, orvosi szoba, s minden emeleten társalgó áll a szálló lakóinak a rendelkezésére.

Az újjáépülő Budavári Palotában ünnepélyes külsőségek között újabb épületeket adtak át rendeltetésüknek a Magyar Munkásmozgalmi Rlúzeum és a Magyar Nemzeti Galéria számára.

A BBC „Énekeljenek a népek!” című nemzetközi kórusversenyének díjait Anthony Phillpot, a BBC munkatársa adta át két hazai kórusnak. A szakszervezetek Veszprém megyei tanácsa Liszt Ferenc Kórusa, a kortárs zene kategóriában nyert első díjat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara az Ifjúsági kategóriában szerepelt sikeresen.

* •

örvendetes hirt kaptunk; felépült sérüléseiből Békási István színművész, honfitársunk, akit a közelmúltban autószerencsétlenség ért. Feleségével, Beregi Oszkár lányával. Beregi Leával tartózkodott Magyarországon.

Japánban és Angliában átadták a magyar kultúráért emlékérmeket

Horváth Ernő tokiói magyar nagykövet átnyújtotta a Kulturális Kapcsolatok Intézetének emlékérmét Ikeda Cuneonak, a Kobunsa könyvkiadó elnökének, Tokunaga Jaszumoto finn-ugor szakos egyetemi tanárnak és Tanimoto Kazujuki zenetudósnak.

A Cuneo vezette könyvkiadó adta ki többezer példányban Petőfi Sándor válogatott verseit és a költőről szóló tanulmányokat, valamint Kádár János beszédeinek és cikkeinek kötetét. Jaszumoto professzor számos magyar művet fordított le japán nyelvre. Kazujuki zenetudós munkássága a japánok százezreit ismerteti meg a magyar zeneirodalom remekeivel.

Megtartották az újjászervezett Japán—Magyar Baráti Társaság első közgyűlését is, amelyen Nabesima Naocogut, a parlament felsőházának tagját választották a társaság elnökévé, és a most kitüntetett Ikeda Cuneot főtitkárrá.

Londonban az Angol—Magyar Baráti Társaság tartotta meg évi közgyűlését. Dr. Házi Vencel hazánk londoni nagykövete elismerő oklevelet és kitüntetést nyújtott át Charles Ringrose főtitkárnak.

„Földközi-tengeri” Magyarország ?

Az időjárásról írok, mert mindenki erről beszél Magyarországon. Nem azért, mintha nem volna más beszélgetniválónk, hanem azért, mert az idén mintha földközi-tengeri országgá vált volna Magyarország. Már tavaly és tavaly előtt is alig láttunk havat, mostanáig, február derekáig, amikor e naplót írom még nem volt kiadós havazás. Mára virradó éjjel fagyott, reggel, mint rég látott ismerőst, üdvözöltük a járda szélén a kis megfagyott tócsákat. Az elmúlt három hétben felhőt sem láttam, az ég tiszta, és dél felé olyan valószínűtlenül kék, hogy az ember önkéntelenül is a fürdőruháját kezdi keresni. A nők, persze, fölveszik bundájukat, már akinek van, de nyitva hagyják, mert túlságosan meleg. A lányok divatos, hoszszú gyapjúsálat akasztanak a nyakukba, de nem tekerik körbe, a sál csak úgy lóg le kétoldalt, ahogyan az ősi angol egyetemeken viselik, de ott egész éven át, mert mindig hűvös és nyirkos az idő.

Egyszerűen nem tudjuk elkerülni, hogy ne erről beszéljünk reggel a munkahelyre beérve, vagy ott is, mert Magyarországon a hivatal, az iroda, a műhely, a gyár szerencsére még a kommunikáció helye. Az egész világon mindenütt a közlés hiányáról, sőt lehetetlenségéről beszélnek. Az UNESCO-ban úgy hangzik el az inkommunikabilitás, mint a bon jour, vagy a how do you do. Régebben úgy mondtuk, hogy az emberek úgy beszélnek a televízióról, mint az időjárásról, ma meg lehet fordítani: úgy beszélgetünk erről a tavaszias télről, mint a televízióról. És ha már az oly divatos közlés- és kapcsolat-tudomány műszavai is besettenkedtek ebbe a naplóba, akkor hadd toldom meg egy megjegyzéssel és megfigyeléssel: az emberek nem azért beszélnek az időről vagy a televízióról, mert nincs más mondanivalójuk, üres az agyuk és csak úgy locsognak, hanem azért, mert az időjárás és a televízió mindenkinek közös élménye. Tegnap fél ötig sütött a nap, csodálatosan narancsszínű, vörös, majd püspöklila volt az ég a budai hegyek fölött, a Budavári Palota új kupolája és az épülő Hilton szálló toronydarui hátul, a búcsúzó fénytől úgy ragyogtak, mint az öntödéből most kikerült óriási bronzöntvények. Ezt mindannyian láttuk, erről lehet és érdemes beszélni. A televízióban szombat este is majdnem mindenki látta az új, kedves magyar rajzfilmsorozatot, amelynek főszereplője dr. Bubó, a bagoly, az erdő tudós orvosa, és nem tudjuk, kinek tetszik jobban: gyermekeinknek, unokáinknak, vagy öreg magunknak. Láttuk mind, vagy majdnem mindnyájan a szombat esti műsorban azt a régi, úgyszólván sohasem játszott Molnár Ferenc darabot, a Valaki-t, amelyet Horváth Ádám rendezői képzelőereje és pontossága, Mensáros László félelmetes és meghitt emberábrázoló ereje, Almási Éva csacska kacérsága és a fiatal Kalocsay Miklós szerelmes csetlése-botlása, valóságos ősbemutatóvá emelt — ezt is érdemes együtt megbeszélni. Azt is, hogy ugyanennek a szombat estének egy másik darabja, a tehetséges, fiatal Gyurkovics Tibornak „Nemzetközi magány”-a nem sikerült. Nyilván azért, mert a kis darab főszereplője egy Amerikából hazatérő magyar és a szerzőnek erről csak másodlagos élményei lehettek.

Így hát megbeszéljük szépen együtt a televízió műsorát és az éghajlat látványosságait, és ilyenkor derülnek ki, milyen közeliek még a mai Magyarországon is, a nagyvárosban is a népi hagyományok és a paraszti szólásmondások. örülünk az enyhe időnek, de közben-közben azt mondogatjuk egymásnak: „Nem ette meg még a kutya a telet.” Senki sem gondolkozik el azon, hogy a kutya mikor is eszik telet, csak azt akarjuk vele mondani, hogy a Húsvét-szerű Karácsony után még jöhet farkasordítóan kemény tél. Ha az ember kimondja, vagy leírja, akkor tűnik fel, hogy ez a „farkasordító” is régi kifejezés, abból az időből, amikor még garázdálkodtak farkasok Magyarországon és a téli hidegben a falvak szélén ordítottak.

De vannak derűsebb mondások is, és erre Vince barátom emlékeztetett, Lulity Vince vasutas, aki időnként följár hozzám és lustaságom miatt elhanyagolt fáim között kertészkedik. Január 22-én volt Vince napja, és ehhez a naphoz tapad a szólásmondás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Ez a népi tapasztalati bölcsesség is természetesen még abból az időből származik, amikor karácsony előtt leesett az első hó, egész januárban hó borította az országot, szánkóztak a gyerekek a domboldalon és fakutyáztak a Balaton jegén. Hogy el ne felejtsem: hosszú-hosszú esztendők óta az idén először nem fagyott be a Balaton. Abbon az igazi téli télben a megcsordulást az jelentette, hogy ha január végén olvadni kezd a hó, akkor korán köszönt be a tavasz, hosszú lesz a nyár és bőséges a szüret.

Arról nem tud a népi bölcsesség, hogy tele lesz-e a pince, ha Vince napkor nincs minek megcsordulnia. A hevesi és a Balaton menti falvakban mindenesetre már január végén elkezdték a szőlőtőkék metszését, mert azt tudja a népi tapasztalat, hogy a korai téli metszés kevésbé kockázatos, mint a későbbi, amikor már megindultak a nedvek a szőlőtőkében. A szüret még messze van, de abban reménykedünk, hogy a pincék megtelnek, mert borissza nép vagyunk akkor is, fia január elsejével egy kicsit fölment a bor ára. Egy palack villányi burgundi ára például 28 forint, vagyis egy dollár húsz, vagy ha már burgundiról van szó, inkább frank-nyelven mondom: körülbelül öt francia frank. Olvasóim tudják, hogy nem vagyok soviniszta, legfeljebb a borban: Bacchus isten látja telkemet, hogy ez a villányi burgundi van olyan jó, mint a Bourgogne-i.

2