Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-02-15 / 4. szám
JitAorv - Q-ttA&n, ÖRÖMÖK — GONDOK * Egyre többször találkozunk lapjaink hasábjain az örvendetes adatokkal: o vártnál is gyorsabban emelkedik az újszülöttek száma. Mind több apró honpolgár világra jövetele jelzi népünk korösszetételének kedvezőbb alakulását. A születések növekvő száma azonban nemcsak örömökkel, hanem szükségszerűen gondokkal is társul, és aligha mozog a realitások talaján az, aki nem számol a népesedéspolitikai határozat és más tényezők nyomán jelentkező legkülönbözőbb igényekkel. Ezek sorában — időrendben is — első helyen áll jelenleg a bölcsődékkel kapcsolatos követelmények mind mennyiségi, mind minőségi növekedése. Ezekről a nagyon is összetett és rendkívül sürgető problémákról beszélgettünk Lukács Máriával, az Egészségügyi Minisztérium főelőadójával. — Az évtizedekkel ezelőtti helyzetre visszapillantva — kezdi a főelőadó — meg kell állapítanunk, hogy akkor a bölcsődét a közvélemény csupán szükséges rossznak tekintette, amelyre a nők egyre nagyobb számának munkába állása miatt kell fanyalodni. Az akkori gondozónők túlnyomó része szakképzetlen volt, így különösebb igényeket sem lehetett velük szemben támasztani. Ez a helyzet napjainkra gyökeresen megváltozott. Mindinkább előtérbe kerültek a bölcsődék pozitív vonásai. S így még azok, akik anyagilag megengedhetnék maguknak, hogy gyermeküket megfelelő fizetett személyre bízva otthon tartsák, azok is szívesebben adják bölcsődébe. Köztudott ugyanis, hogy ma mór a nyolcvan százalékban szakképzett gondozónők munkája, a rendszeres orvosi ellenőrzés, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezés, a közösségi nevelés és még számos más körülmény sokkal inkább elősegíti a gyermek testi-lelki fejlődését. A gyermekgondozási segély bevezetése, csak átmenetileg csökkentette jelentősen az igényeket. Nem titok, hogy főleg az egyedülálló és a kvalifikáltabb képzettségű kismamák egyre nagyobb része ma már nem, vagy csak rövidebb időre marad otthon, így a bölcsődét nem nélkülözheti. Pedig a jelenlegi helyzetben a kezdeti, legérzékenyebb korban, vitathatatlanul a legelőnyösebb a családi nevelés, hiszen — majd erre kitérünk — a súlyos bölcsődei gondok olykor kedvezőtlenül éreztetik hatásukat ezeknél a csecsemőknél. — Az első kérdés tehát mennyiségi: a kívánt ütemben létesülnek-e a bölcsődei férőhelyek, különös tekintettel az emelkedő születési számra? — A harmadik ötéves terv végén országosan kereken 39—40 ezer bölcsődei hellyel rendelkeztünk. A negyedik ötéves terv végéig előreláthatólag még 7—8 ezer férőhely létesül, de az építési kapacitás hiánya miatt félő. hogy ezek egy része „átcsúszik” és csak az ötödik ötéves tervben valósul meg. Az új férőhelyek kilencven százalékát a lakásépítésekkel párhuzamosan irányozták elő, és bár vannak szép példák, még mindig kevés az üzemek, vállalatok hozzájárulásával épülő bölcsődék száma. Pedig erre egy, már 1969-ben kiadott pénzügyminisztériumi utasítás is ösztönöz. — Az ismertetett számok alapján milyen az ellátottság és a kihasználtság foka? — 1970-ben ezer bölcsődés korú gyermekre 89,3, a mostani tervidőszak végére körülbelül 106 férőhely jut. A bölcsődék — különösen a városokban és ipari centrumokban — rendkívül zsúfoltak. A kihasználtság országos átlagban 120 százalék, ami azt jelenti, hogy ennél jóval nehezebb körülmények között dolgozó intézményeket is találhatunk. A bölcsődére várakozók száma meghaladja a 12 ezret, ez a szám csak az ismételten jelentkezőket és a sürgős eseteket foglalja magában. Ez ma már jelentős feszültségek forrása. — Maga az a tény, hogy a bölcsődékben több gyermeket kénytelenek felvenni, mint amennyit az épület, a berendezés, a felszerelés, a gondozónői létszám — egyáltalán a költségvetési keret megengedne — eleve mostohább körülményeket, minőségileg alacsonyabb színvonalú ellátást tesz csak lehetővé. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a meglevő bölcsődék több mint egyharmada eredetileg nem annak épült, soknak még udvara sincs, és más szükséges feltételek is hiányoznak. Mindez természetszerűleg kihat a gyermek személyiség fejlődésére, ami rendkívül nagy felelősséget ró ránk. A kívánatos az lenne, hogy csak tíz gyermek legyen egy csoportban. Az ennél nagyobb létszámnál ugyanis már magas a zajszint, az egyéni foglalkozásnak szerényebbek a lehetőségei, az állandó zsúfoltság érzete nyomasztóan hat, nyugtalanítja a gyermeket, és ha ez nem is azonnal, de később, az óvodai, sőt iskolai magatartásában is érezteti káros következményeit. Ami szintén nem lehet mellékes: az amúgy is — fizikailag és szellemileg egyaránt — nehéz gondozónői munka még megerőltetőbbé válik. — Hallottam olyan esetről is, hogy az elkészült bölcsődét sem tudták gondozónő híján idejében megnyitni. Hány szakképzett gondozónő dolgozik a bölcsődékben és mennyi jelenleg a betöltetlen helyek száma? — Az engedélyezett létszám 7354, ebből 320 hely betöltetlen. Ehhez járul a kizárólag női szakmából adódó többletgond: a gyermekgondozási segélyen vagy gyermekük betegsége miatt táppénzes állományban levők meglehetősen nagy száma. Hátrányt jelent az is, hogy nincs nővérszállás. Így a magas albérleti díj sokat felemészt számos gondozónő fizetéséből. Nem hagyhatom említés nélkül o kisegítő munkaerő mind nagyobb hiányát sem, mert emiatt a gondozónő olyan munkák elvégzésére is rákényszerül, amelyek egyáltalán nem tartoznak feladatai közé. — Amennyiben nem tudunk gyorsabban előrelépni, a feszültség a következő ötéves tervben tovább nő. Azzal is számolnunk kell ugyanis, hogy a következő években lép szülőképes korba az a különlegesen nagy létszámú korosztály, amely immár felnőtté érett. — A népgazdaság rengeteg áldozatot hozott és hoz a helyzet javítására. Elég — a többi közt — a gyermekgondozási segély felemelésére hivatkozni, amely egyéb előnyei mellett közvetve a bölcsődei problémák enyhítését is szolgálja. Az egészségügy más területeinek megsokasodott gondjai mellett azonban a népgazdaság teherbírása is véges. A minisztérium bizonyos határokon túlmenően csak szakmai irányelveket dolgozhat és adhat ki, a gyakorlati segítségnyújtás lehetősége az egyre nagyobb önállóságot élvező tanácsok, a megyei, városi egészségügyi szervek kezében van. Ébresszék rá az üzemeket, vállalatokat, termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat — amelyek eddig is sok esetben patronálták a bölcsődéket —, hogy az új intézmények létesítése — az esetek többségében — közvetlen gazdasági érdekük is. Gondolok itt elsősorban az új munkaerők jelentkezésének egyik fontos feltételére, vagy a bölcsődéknek a dolgozók termelési kedvét, nyugalmát, megelégedettségét nagyon is befolyásoló szerepére. Azt nem is ismétlem, milyen felelősség hárul az egész társadalomra, kicsiny utódaink egészséges indítása szempontjából. Komor Vilma (A cikk megjelent a Magyar Nemzet 1975. január 12-i számában) > Ez a divat... Divat a kötés. A tervező művészeket természetesen izgatja ez az érdekes téma. Újszerű modellekkel teszik változatossá a népszerű, kötött divatot. Mi a divat? Rovatunk mostani témája: a kötött mellény. Az első képen népi ködmönre emlékeztető, hímzéssel díszített piros, kötött mellénykét mutatunk be. A mellény bélése és szegélyező pántja natúrszínű műszőrméből készült. Mind szoknyához, mind nadrághoz egyaránt nagyon csinos viselet — fiataloknak. A második képen különleges, hosszított vonalú mellény látható. A kis mellényhez hasonlóan hímzett, műszőrmével kombinálva. Műszőrme a bélés, a két, nagy rátett zseb és a szegélyező pánt. A mellény kötött része okker sárga, a műszőrme bézsszínű. A hosszú mellény divatja nincs korhoz kötve. Akárcsak a kicsi, nadrághoz, szoknyához, sőt ruha fölé is érdekes kiegészítő. Képeinken a kis ködmönt sima, a hoszszú mellényt pedig tweed szoknyával mutatja be a maneken. A különleges kötött újdonságokat az egyik budapesti áruház számára tervezték és készítették — kis szériában — Deés Enikő és Kozma Vera divattervezők. Az új modellek jöttek — láttuk — és győztek. Tehát ez a divat... (f. b.j Komlós Lili felvételei Receptek NYÜLTOKÁNY. Hozzávalók: 1 nyúl, 2 deka füstöltszalonna, 2 fej vöröshagyma, 3 deka paradicsompüré, 2 deci fehérbor, törött bors, só, 2 deci tejföl, 1 evőkanál liszt és egy fél citrom leve. — A tokányt a combokból és a lapockákból készítjük. A nyúlhúst hártyájától megszabadítjuk, mintegy fél centi vastagságú, 4—5 centi hosszúságú csíkokra vágjuk, és megmossuk. Két deka szalonnát ceruzavastagságú csíkokra szelve, zsírban megpirítunk, majd a zsírból kiszedve, félretesszük. Ezután zsírban megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, hozzákeverünk 3 deka paradicsompürét, fehérborral öntjük fel, és így forraljuk. Amikor felforrt, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a húst, és addig pároljuk, amíg zsírjáig lesül. Ha nem lenne még puha. ismét felöntjük és tovább pároljuk. Amikor megpuhul, mellérakjuk a szalonnát, hozzáöntünk két deci tejföllel elhabart lisztet és egy fél citrom levét, és még néhány percig pároljuk. Puliszkával vagy párolt rizzsel tálaljuk. PULISZKA. Hozzávalók: 45—50 deka kukoricaliszt, só, forrósított zsír. — Lábasban. mintegy fél liter sós vizet forralunk, amikor felforrt, 45—50 deka kukoricalisztet öntünk hozzá folyamatos keverés mellett. Fakanállal állandóan keverve felfőzzük. A tűzről levéve, kanállal kidolgozzuk, azaz megtörjük, majd forró zsírral meglocsoljuk. SZARVASHÜS CSIPKEÍZZEL. Hozzávalók: páclé Kürthy Hanna rajza Kopogtatás játék KÁROLYI amy verse „Ki kopog?” „Nagy bendőjű Benedek kér egy véka kenyeret.” „Menj utadra Benedek, másnak sütök kenyeret, nem neked.” „Ki kopog?” „Déligalvó Ilona a dunnádon álunna." „Menj utadra Ilona, a dunnámnak elröpült a „Ki kopog?" „Hordóhasú Péter-Pál kancsó vörösborra vár.” „Menj utadra, Péter-Pál, vörösborom elfogyna, ha innál.” „Ki kopog?” „Mézesmázos Elemér cukros tejszínhabot kér." „Menj utadra Elemér, megette már részedet az egér.” „Ki kopog?” „Szeleverdi Erzsébet, amihez nyúl cserép lett." „Menj utadra Erzsébet, szekrény mögé bújtak az edények.” „Ki kopog?” „Válogatós Demeter, nekem bibictojás kell." „Menj utadra Demeter, a tojásból a bíbic épp most kel.” „Ki kopog?” „Tükörfényes Kalára pántlikát kér hajára.” „Menj utadra Kalára, pántlikádnak egy napszám az ára.” „Ki kopog?” „Fürge, szorgos gyors Teréz, kell-e néném, dolgos kéz?” „Édes lányom gyere be, tied minden, amit látsz idebe.” Rejtvény gyermekeknek ZENESZERZŐ A hangjegyekbe írt betűket rakjátok helyes sorrendbe. Megfejtésül egy száz éve — 1875-ben — született ismert magyar zeneszerző nevét kapjátok eredményül. Legismertebb művei a Lili bárónő és a Bob herceg című operett. guzf vyzsnH .sají a/őajv Zala József rejtvénye Hatszögletű terítő Hozzávalók: 20- as horgolócéma, 10-es horgolótű. A munkát a közölt műhelyrajz alapján készítsük el. Jelmagyarázat: a pontok láncszemeket, a nyilak melletti számok a ráhajtásokat, az áthúzott nyilak a ráhajtás nélküli kapcsolásokat jelentik. A fordulásokba négyes kapcsolások vannak. Az erősebb pontok a pókok kiindulási helyét jelzik. A szalag 4 egyráhajtásos pálca és 7 láncszem váltakozásával készül. Az A-val jelölt központi szalagmotívumot horgoljuk meg először. Ezekhez kapcsolódik a B szalagív ráhajtás nélkül, valamint 2 és 4 az előzőhöz. A egyráhajtásos pál- fordulások hárcával. A külső C más, illetve négyes szalagsort rövid- kapcsolásokkal törpálcákkal öltjük ténnek. (hozzávalóit közöltük az előző számunkban) 60—80 deka szarvashús, csipkeíz, vörösbor, kevés cukor, mandula. — A szarvashúst a páclében megfőzzük. Amikor kihűlt, vékony szeletekre vágjuk, és a levében felmelegítjük. Közben a csipkeízt vízzel felhígítjuk, majd vörösborral és kevés cukorral felfőzzük. A csipkeízt a tálra rakott szarvasszeletekre öntjük, és hoszszúra vágott, héjától megtisztított mandulával tálaljuk. FOGOLY SZALONNÁBAN SÜTVE. Hozzávalók: 4—5 fogoly, 30 deka füstölt szalonna, só, majoránna. — 4—5 foglyot szárazon megtisztítunk, megmosunk és kibontunk. Kibontva sózzuk, majoránnával meghintjük, és mintegy 30 deka szalonnából vagdalt vékony, másfél ujjnyi széles szeletekkel beburkoljuk. Vékony fehér zsineggel körülkötjük a szalonnaszeletekkel, majd a sütőben, forró zsírban lassú tűzön megsütjük. Sütés közben saját zsírjával locsoljuk. Egy kevés vizet is önthetünk rá, hogy párolódjon. Rizzsel, lencse- vagy sárgaborsó-pürével tálaljuk. TŰZDELT FÁCÁN. Hozzávalók: 1 fácán, szalonnadarabok, só, majoránna. — A kibontott madarat vékony szalonnadarabokkal megtűzdeljük, utána sózzuk, majoránnával meghintjük, és ugyanúgy sütjük, mint a fogolyt. Rizzsel és álmapürével tálaljuk.
