Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-01-18 / 2. szám

SZ iStX U Á R lS láng Ez aggasztja Bachman Mátyást, a Mecseki Szénbányák műszaki igazgatóját. Kevés a fiatal. Manapság a tizenéve­sek inkább keresnek más, talán kevésbé jövedelmező, de tisztább, kényelmesebb mesterségeket. Pedig sok mindent megtesznek a bányászokért. — Egyetlen esztendőben vagy 110 millió forintot köl­töttünk a biztonsági, tűzvédelmi felszerelésekre. Idén 70 millió forintot osztottunk ki hűségjutalom címén. Volt olyan vájárunk, aki húszezer forint hűségjutalmat kapott. Az alapfizetés sem csekély. Ha összeszámoljuk a különfé­le címen folyósított pótlékokat, a túlműszakot, a bánya­pótlékot, a liász-járadékot, a munkahelyi pótlékot, több. mint ötezer forint átlagkereset jön ki egy-egy vájárnál. Ehhez még a hűségjutalom . . . Egyszóval, a bányászok iránti tisztelet forintokban is mérhető. A Mecsek rejti az ország legjobb szenét. A legnehezebben kitermelhetőt is. Poros, nagy mélységű munkahelyekre kell lejárni a vájároknak. Nagy a sújtólég-veszély is. Itt az ország egyik legfontosabb szénvagyontartaléka. A kibányászott szenet kokszolják, vagy brikettezik, és elindul útjára: erőművekbe, lakások kályháiba, vaskohók­ba. Tűz lesz, energiát ad, gépeket hajt, világosságot ad. * A Mecsektől csak néhány kilométer Szigetvár. A kisvá­ros — 1966 óta város — védőn fogja körül várát. Négy­száz éve még a vár védte a várost — a szerep azóta meg­fordult. Tinusz János tanácselnök egyik legfőbb dolgának tartja, hogy óvja a várat, fönntartsa a Zrínyi-kultuszt. Ügy is mondhatjuk: táplálja a város polgáraiban a haza­­szeretet lángját. Szigetváron van konzervgyár, cipőgyár, mezőgazdasági gépgyár, modern technológiával termelő mezőgazdasági szövetkezet — mégsem ez a legjellemzőbb. Minden esztendőben, a Zrínyi-évfordulón, a város új szoborral, képzőművészeti alkotással gazdagodik. Ezek a szobrok nem múzeumba kerülnek: kint állnak a tereken, a vár sétányain. A kultúra teremtés gondjai nem kicsik. Kellene egy új, korszerű művelődési ház, új iskola. A tervek már elké­szültek. A városatyák most osztják be, a meglevő pénzzel, idővel hogyan lehet a legjobban „kigazdálkodni” mindezt. * Két idős idegenvezető a várban: Radnóczi Ferencné és Novotárszky Miklós. Mindent tudnak a várról. Havi tíz-tizenkétezer látogatónak mondják el Zrínyi történetét. Főként fiataloknak. Radnócziné: Számunkra magától értetődik a Zrínyi­kultusz. És annak örülök, hogy a fiatalok ennyire fogé­konyak iránta. Maga szerint is ez a hazaszeretet jele? Szá­zadok óta forrósítják át Zrínyi nagy tettei a szíveket. * A tűz Zrinyi lángja, a hazaszeretet lángja. A bányamunka tüze, a hétköznapi hősiesség lángja. Egyik nélkül a másik sem ad meleget. * Mikor Szigetváron jártam, éppen tiszteletadás és ün­nepség volt a felszabadulási emlékmű előtt. Harminc éve szabadult fel Szigetvár. Sós Péter János Fotó: Gábor Viktor és Nemesi Árpád Bachman Mátyás, a Mecseki Szénbányák műszaki igazga­tója Tímár István családi körben Vái'osalapitö Oklevél / A Masgai'Wpktó/tsii'vivm ikwiki lanactu* 22 1966 vámu IviMroialávol . Szigctviir Mra*i |ogu vönma Mcn»««»nl IHtki < »Klober 1. «trwmieli wsfolrutewfa szigetvar váróit «m tarokkal a >< tg okkal ameU/ok a jurwsi Httfu varosokat megilletik Sz igbtvúr jariai jogú város Baranya megyéből tartozik A fentiek tanúsítására a varosa lapító oklevelet kiadja 5tdla*wái ltot)«! NugMCfttfft fii. \ 4 u ftotx István Ms» Karóig Szigetvár kutyabőrre Irt alapítólevele Radnóczi Ferencné >11 könnyebb. Azt a kis többlet gyaloglást meg feledteti mindaz, ami új, szép, modern. A végfonoda még a múltat idézi. Nagy a zaj. A gépek nehéz vastalapzatán ez a fel­irat áll: „Manchester. 1907”. A rájuk szerelt gépelemek is elavultak már, pedig még alig tízévesek. Hiába, egyszerre nem jut pénz mindenre ... A keresztorsózó, amelyből a szövödékbe kerül a kész fonal, teljesen új. A gépek között német szavakat hallani. A Német Szövetségi Köztársaságból érkezett szakemberek ellenőrzik, rendben működik-e minden. Szerintük most itt, Lőrincen látha­tó Európa egyik legkorszerűbb keresztorsó­­zója. Másfél éve dolgozik itt a tizenkét darab Schlafhorst gép. Az orsózó „főhadiszállása": a komputer szoba. A falon számokkal teleszórt irdatlan ivek lógnak, a műszakok krónikáival. — Minden egyes szám értékes információ — magyarázza Csiza Ernő főtechnológus. — A komputer szabályoz, ellenőriz, a számok nyelvén megmondója, hogy hol a hiba, segíti a karbantartók munkáját. Az üzemvezető tévé­képernyőre vetítve ellenőrizheti a kívánt gépegység működésének jellemző adatait. — Most, hogy több szintetikus-természetes kevert szálat gyártunk, szigorúbbak a minő­ségi követelmények. Az elektromos száltisz­tító kérlelhetetlenül kivágja a hibás része­ket, de csak egy bizonyos mérethatárig, ne­hogy a helyére kerülő csomó nagyobb egye­netlenséget jelentsen az eltávolított hibánál. Eddig azt hittem, egy olló tudománya csu­pán a vágás lehet. Itt meg kötözőollókat mu­tatnak. A furcsa nevű szerkezetek ide-oda csúszkálnak az orsók sorai előtt és villám­gyors mozdulattal kötik össze az egybeki­­vánkozó fonalvégeket. Ha nem sikerül elő­ször, megkísérli többször. Ha végképp kifo­gott rajta a fonal, piros lámpa jelzi, hogy fel­adta: itt már csak az emberi kéz segíthet. ,,Más orvost választott?’’ Hogyan látja a változásokat dr. Vasas Jó­zsef, a lőrinci fonó főorvosa? — Az emberek nagyon várták már a rekonst­rukciót, felpezsdített, doppingolt mindannyi­unkat. Azt hinnénk, a jobbal könnyű meg­barátkozni, mégis természetes, hogy időbe tellett, amíg megszokták az új gépeket. Ha­nem azóta jóval kevesebben keresnek föl ideges panaszokkal. Ez amolyan fonodái be­tegség volt eddig. Van, aki havonta járt hoz­zánk csillapítókért, most meg egyszerűen el­maradt. Sokszor már én szólok tréfásan: „Mi az, más orvost választott?” „Dehogy is dok­tor úr, de megvagyok már nyugtató nélkül is" — válaszolják ilyenkor. — Minden üzemi szemlén részt veszek. A jó világítás, a színdinamika „felfedezése" azt bizonyítja, hogy a gyár vezetői hallgatnak az orvos szavára. A parkettán, mert rugalma­sabb a betonnál, kevésbé fárasztóbb a járká­­lás, remélem, a mozgásszervi panaszok is csökkenni fognak. Falakat remegtető zaj. Vasas főorvos úr megpróbálja túlkiabálni. — A kövezetei lyuggatják a szomszédos fogászati rendelőben, ahová új fúrógép ke­rül. Most vette a vállalat 150 ezer forintért. A kártolótól a fogorvosi székig jutott el Lőrincen a rekonstrukció. Es itt sem áll meg: zárt folyosót építenek az ebédlő, az öltözők és az üzemépület között. Bizonyára megtérülnek ezek a befektetések is. Ha nem is rögtön fonal-kilogrammokban, de a gyárhoz kötődés, a ragaszkodás erősödé­sében feltétlenül. Kép és szöveg Balázs István 5

Next

/
Thumbnails
Contents