Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-12-06 / 25. szám

/ifcAjJTL'QfcAor^ TÍZ ÉS FÉL MILLIÓ EMBER EGÉSZSÉGE A Valóság, a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat folyóirata szep­temberi számában közölte Lázár István interjúját dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel. Részletek az interjúból. 1975. július 1-én az ingyenes egészség­­ügyi ellátás Magyarországon állampolgári joggá vált. Ez történelmi dátum egészség­ügyünk számára. De nemcsak elvi jelen­tősége teszi azzá? Hogyan alakult a biz­tosítottak aránya korábban? Hogyan vált lehetővé, és miért most következett el ez a lépés? Az állampolgári jogon nyújtott egész­ségügyi ellátás bevezetése valóban törté­nelmi dátum a magyar egészségügy fejlő­désében. A felszabadulást követő társa­­dalmi-gazdasági-politikai átalakulás az egészségügyet is minőségileg új feladat elé állította. Olyan méretű, szellemű és minőségű ellátás kialakítását követelte meg, amely a fenti változásokkal formá­jában és tartalmában összhangban van. Először is fel kellett mérni az elmúlt év­tizedek örökségét. Nos, a régi rendtől szakmai színvonalában nemzetközileg is jó, teljesítőképességében azonban az ak­kori „kereslethez” igazodó szakember­­gárdát és intézményhálózatot örököltünk. A lakosság valóságos szükségletéből ak­kor lett kereslet, mikor a rászoruló az egészségügyi ellátást' meg tudta fizetni, vagy a társadalombiztosítás keretében erre ingyenesen jogosult volt. De a tár­sadalombiztosítás a lakosságnak alig több mint 30 százalékára terjedt ki, és a la­kosságnak mintegy a fele részben vagy teljesen el volt zárva az egészségügyi el­látástól. A helyzetfelmérés rögtön adta az első nagy lélegzetű egészségpolitikai döntést: belátható időn belül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni az egészségügyi ellátást. Ez természetesen csak a gazda­ság növekedésével összhangban — jólle­het egyes szakaszokban ennél nagyobb ütemben — valósulhatott meg. 1950-ben már-már a lakosságnak közel a fele biz­tosított: 1955-ben ez az arány 60 száza­lékra, 1965-re pedig 97 százalékra nő, 1972-ben — új egészségügyi törvényünk születésekor — már a népesség több mint 99 százalékát bevontuk a társadalombiz­tosításba (a magánkereskedőket, kisiparo­sokat stb. kötelező járulék fizetése útján). Am a jogosultság kiterjesztésével párhu­zamosan gondoskodni kellett az igények érvényesíthetőségéről, azaz kellő számú orvosról és más szakemberről, továbbá az intézményhálózat tervszerű, gyors fej­lesztéséről. Ez a szakasz lezárult. 1975. július 1-től minden magyar állampolgár számára ingyenes ellátás jár, és ennek a jogi aktusnak a gyakorlati feltételei meg is valósultak. A társadalombiztosítási jog kiterjesz­tése szinte kivétel nélkül mindig anyagi következményekkel jár együtt — éspedig igen nagy összegűekkel. Népgazdaságunk fejlődése most tette lehetővé egy ilyen — több száz milliós költséggel járó — re­form életbe léptetését. A születések száma a közelmúltban — részben természetes demográfiai ténye­zők, részben a népszaporulat és a család­­védelem érdekében hozott intézkedések hatására — olyan mértékben emelkedett, ami kissé meglepte az egészségügyi kor­mányzatot is. Ma már erősen valószínű­síthető, hogy a most kedvezőbb születési arány szám később ismét csökkenni fog. Allnak-e erről az egészségügy rendelke­zésére demográfiai prognózisok? Ha igen, milyen intézkedési tervek alapozhatok Ezekre a prognózisokra? 1974-ben 186 275 élve születés történt, közel 20 százalékkal több, mint az előző évben. Ez az emelkedés valóban megha­ladta a megelőzően készített prognózist. Rendkívülinek mégsem mondható, hiszen az 1954-es demográfiai hullámhegy ide­jén 223 000 élve születés volt hazánkban, és most az ekörüli korosztályok kerültek szülőképes korba. A prognózis tulajdon­képpen arra nem számított, hogy az 1973—1974-ben hozott családpolitikai in­tézkedések ilyen gyors eredményt hoz­nak. A vártnál mintegy 15 ezerrel több szülés okozott nehézségeket a szülészeti ellátásban, de a legsúlyosabb gondokat a tanácsok és az egészségügyi szakszolgálat összefogásával megoldottuk, s ennek kö­szönhetően sem az anya-, sem a csecse­mőelhalálozás nem emelkedett az előző évihez viszonyítva. Most a legmegbízhatóbb prognosztizáló lehetőségünk a terhestanácsadáson elő­ször megjelenő anyák számának figye­lemmel kísérése. Ennek alapján tudtuk, hogy idén az első félévben közéi annyi szülésre számíthatunk, amennyi a múlt év második felében volt. A következő években a születések száma valamivel kevesebb lehet e két év átlagánál, de túl gyors azért nemigen lesz a csökkenés. A népesedéspolitikai célkitűzés a 2—3 gyer­mekes családideált jelölte meg, és az el­következő években dől el, hogy ezt sike­rült-e elérnünk? Remélem, igen. A múlt évben a születések 44 százaléka első szü­lés volt, és mindössze 10,7 százaléka volt harmadik gyermek. A kívánatos az len­ne, ha az elkövetkező 3—4 évben ezek a családok vállalnák a második, majd a harmadik gyermeket. Az 1955—65 közötti demográfiai hul­lámvölgy nemzedékeinek szülő korba lé­pése automatikusan csökkenteni fogja a születések számát, s az újabb hullám­völgy mélységét csak a harmadik gyer­mekek megszületése enyhítheti. E min­den szempontból kívánatos cél elérése a jelenlegi családtervezési propaganda nö­velésével és előreláthatólag újabb család­­politikai intézkedésekkel szolgálható. JÓZSEF ATTILA Altató Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét — aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, vele alszik a zümmögés — aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik, s míg szendereg a robogás, álmában csönget egy picit — aludj el szépen, kis Balázs. Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább — aludj el szépen, kis Balázs. Szundít a labda, meg a síp, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik — aludj el szépen, kis Balázs. A távolságot, mint üveg­golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed — aludj el szépen, kis Balázs. Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka — aludj el szépen, kis Balázs. RECEPTEK ŰJ BÉLYEGEINKBŐL Rejtvény, gyermekeknek! HIDEG FOGAS. Felhasználás előtti napon készítjük el. Egy-két kilós fogast megtisztítunk, hosszában kettévágunk és a húst egészben a gerincéről lefejtjük, besózzuk és mint a sonkát, összekötözzük. Két-három szál sárgarépát, petrezselyem­gyökeret, egy fej karikára vágott hagy­mát, egy babérlevelet, szemesborsot, a fe­jet, gerincet megfőzzük, és a halat a forró páclében 6—8 percen keresztül csendesen ■forraljuk. Ha a lé kihűlt, a halat kivesz­­azük, és másnapig hideg helyen tartjuk. Tálaláskor vékonyra felszeleteljük, fran­ciasaláta-alapra helyezzük. A hal levéből aszpikot készítünk, azzal fényezzük a hal­szeleteket. Kockára vágott aszpikkal, fé­nyezett tojásszeletekkel és citromkari­kákkal díszítjük. Tartármártást adunk hozzá. FRANCIASALATA. 40 deka héjában főtt burgonyát, 20 deka főtt sárga- és fe­hérrépát, kevés zellert (húslevesből is fel­használhatjuk), 10 deka gyenge főtt zöld­borsót, 2—3 savanyúuborkát és 1 almát készítünk elő. Ezeket apró kockákra vág­juk és majonézzel összevegyítjük. Utólag még ízesíthetjük sóval, citrommal és mustárral. 1—2 órát hideg helyen állni hagyjuk. PULYKA GESZTENYÉVEL. Kell hozzá: egy pulyka, egy kiló gesztenye, negyed­kiló disznóhús, két deci húslé, zsír, fű­szer. Negyedkiló vagdalthúshoz adjunk sót, paprikát és apróra vágott majorán­nát. A húslevesben főtt vagy sült geszte­nyét keverjük bele, és töltsük meg vele a pulykát. Varrjuk össze erősen. Másfél vagy két óráig süssük, s közben öntöz­zük. Ha megsült a pulyka lezsírozzuk a mártást, és szitán leszűrjük. A pulykát feldaraboljuk, a mártást külön tálaljuk. KACSASÜLT GESZTENYÉVEL. Kell hozzá: egy kacsa, fél kiló gesztenye, egy kanál vaj, kávéskanál cukor, késhegynyi só, egy kanál húsleves. A beleitől meg­tisztított, jól kimosott kacsa belsejét meg­sózzuk, a gesztenyét sósvízben megfőz­zük, meghámozzuk, vajon megpároljuk, sózzuk, cukrozzuk, rátöltjük a húslevest, hozzáadjuk az apróra vágott kacsamájat, aztán a felvagdalt gesztenyét, s ezzel a masszával megtöltjük. A nyílást erősen varrjuk be, majd gyakori öntözés közben süssük pirosra a kacsát. DIÓS-, MÁKOSKIFLI. Kell hozzá: ne­gyedkiló vaj, fél kiló liszt, három deka élesztő (egy deci tejben feloldva), négy tojás, kevés só, négy kanál cukor. A jól kidolgozott, négy részre vágott masszát háromnegyed óráig pihentetjük. Azután vékonyra kinyújtjuk, a töltelékkel meg­kenjük, mazsolával sűrűn behintjük, ösz­­szegöngyölitjük, betesszük a sütőtepsibe, és kelni hagyjuk. Ha megkelt, tojással megkenjük és lassú tűznél kisütjük. TÖLTELÉK: fél kiló darált mák, negy­ven deka porcukor, egy csomag vaníliás­cukor, egy citrom reszelt héja, egy ká­véskanál fahéj és annyi tej, hogy a tölte­lék összeálljon. — Fél kiló darált dió, negyven deka cukor, egy csomag vaní­liáscukor, fél kávéskanál törött szegfű­szeg és annyi tej, hogy a töltelék össze­álljon. Estélyiben A szilveszter, a farsang, a bál felidézi az estélyi ru­ha divatját. A téli divatbe­mutatókon sok szép estélyi öltözéket láttunk. Amit most bemutatunk, a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron, a népművészeti és háziipa­ri pavilonban fényképez­tük. Olvasóink szeretik a ma­gyaros divatot, bizonyára örülnek tehát a modellek­nek. Nézzük a képet. Az első „manöken” különleges, magyaros estélyi összeállí­tást visel. A végig plissziro­­zott szoknya türkiz-zöld zsorzsettból készült. Finom és szép megoldás a blúz színpompás kalocsai hím­zéssel díszített rövid ujja, s a kivágás alatt a virág­csokor. Újszerű, modem ötlet a kalocsai hímzett mellényke és a szoknyán hosszan leomló hímzett csipkeöv. E különleges mo­dell előnye, hogy az egyes darabok más-más összeál­lításban is viselhetők. Pél­dául a türkiz-zöld szoknya azonos színű blúzzal és a „100 éves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola” elnevezéssel 1,— forintos névértékű emlékbélyeget je­lentetett meg a magyar pos­ta az „Évfordulók — ese­mények 1975” című bélyeg­sorozat keretében, Légrády Sándor grafikusművész ter­ve alapján. A bélyegkép piros, fehér és zöld háttér­rel violinkulcsot, valamint a főiskola világhírű orgo­náját ábrázolja. Induljatok el az áb­ra bal felső sarká­ban levő S betűből, és a sakkjáték ló­ugrásának szabá­lyai szerint olvas­sátok össze a betű­ket. Ha helyesen oldották meg a fel­adatot, egy 139 éve született híres ma­gyar festő nevét kapjátok eredmé­nyül. Ki a festő? <I?a laAuizs Zala József rejtvé­nye KLASSZIKUS SOROK sM P R f As N 1 Yz E E •L E 1 hímzett mellénykével, avagy a blúz és a szoknya mellény nélkül, a gyönyö­rű övvel. A kép hátterében a szép szőke kirakatbaba, fehér estélyi ruhát visel: a se­lyem alsóruhára dolgozott áttetsző anyagot a kivágás körül, a derékvonalon, és majdnem a térd vonaláig, a szoknya alján fehér hö­­veji tühímzéssel díszítették. A két gyönyörű modellnek sok csodálója volt a vásá­ron. Reméljük olvasóink is elgyönyörködnek a képen. Érdekes modell a szűr mintájára tervezett es­télyi köpeny a második ké­pen. A modell fehér posz­tóból készült, az elején és az ujjún barna és rózsa­szín színárnyalatú, hódme­zővásárhelyi hímzéssel gaz­dagon díszítve. A szabás­vonalakat és a hímzést rátét munka keretezi és emeli ki. (f. b.) Fábri Péter felvételei VÍZSZINTES: t. Vörösmar­ty Mihály Írja egyik legszebb versében (zárt betűk: Z, L, R). 14. Egy másik anyagban egyenletesen eloszlik. 15. Nyá­ron van az embernek. IS. Négylábú állat. 17. Fontos vegyipari nyersanyag 19. Francia festő és grafikus (1832—1883). 20. ...Sumac (ne­ves énekesnő). 22. Messzire. 23. Betűt ... a fába. 25. Város a Ráma folyó partján. 2$. Ti­tokban kifigyel. 28. Elhallgat­tat. 30. Város Nigériában. 31. „A” tudomány. 32. Járműal­katrészek. 34. Az ezüst vegy- Jele. 35. Égitest. 36. Lyuk — népiesen. 37. Az anyakőzet hasadékát kitöltő érctöroeg. 39. Két flamand származású francia festő neve. 41. Kocká­zat. 43. Színművésznő (Erzsi). 45. Kicsodát? 4«. Stan és ... 47. Annyi mint, röv. 49. Ide­­oda rakosgat. 51. Ebben a pil­lanatban. 52. Nyári ház. 54. Város Jugoszláviában a Száva partján. 55. Sétatér. 56. Meg­szólítás. 58. Zöldeskékbe ját­szó szürke szín. 59. Madridi na­pilap. 60. Környék, vidék. 61. Az ókori Róma nyelve. 63. A mohácsi csata fővezére volt. 66. Súlyarány, röv. 67. A ko­mód ilyen bútor. 69. Írásban, nyomtatásban: vonás. FÜGGŐLEGES: 1. A vizsz. 2. számú sor folytatása (zárt betűk: M, S, E, E). 2. Amitől Júlia hosszabb álomba me­rült. 3. B, V. 4. .. .Silvia (Ro­mulus és Remus anyja). 5. Szénsavas forrás Moha hatá­rában (női név is). 6. Ha mér­gezett, az indiánoktól érkezett. 7. Csak úgy ömlik. 8. Ritka férfinév. 9. Bizony. 10. Szintén nem. ll. Fundamentum. 12. Hallás is van ilyen. 13. Nylr­­faféle növény. 18. Európai nép. Ö T ZÁS FÜVJJ ELÜK KÖD *S°S° s z DTE POST i L X Z C S NCA£HDSZT GESIESZATÁj SZEG IGÁI AZAHIA A HE FEL”-------­ÓIT EL K AV I I AR A X A N X KKIÉ Z 0 S I esi 0D A H A E K cA LE I. E 01 T TE T R A GI E S MB R L B | 0 KEIT K T ET E m o o rum PALA BJB ó S 21. Tüzetes. 24. Némi nehéz­ség ellenére létrehoz. 27. Kiej­tett betű. 28. Részes rag, -nak párja. 29. Tartósítás végett át­itat. 32. Kitárol. 33. Végtag ré­sze. 36. Folyadékkal letisztít. 38. Hírlapi tudósítás. 40. Állít­sátok meg Arturo ... (Brecht). 42. Füstölt hússal vagy kolbász­­szál főzött savanyú leves. 44. Fárasztó munka. 45. Régi kis­pesti sportegylet. 48. Francia filmszínész (Jean). 50. Neves zongoraművész (utóneve kez­dőbetűjével). 51. A molibdén vegyjele. 53. Könnyű ... tánc­ba vinni. 55. Kuba tengere. 57. Angol férfinév. 59. Angliai vá­ros. 62. Tengeri hal (fordítva). 64. Munkás Testedző Egyesü­let. 65. Cselekvést jelentő be­szédrész. 68. ... Gallen. 70. Megelégel. 71. Névelő. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. A 24. számban megjelent ke­resztrejtvény megfejtése: Kö­döt fúva jön a tél, / kocog hegyek tetején. / Ezüst csillan lábnyomán, / csupa zengés lesz a táj. M T I RT i5 I I E A T N H 1

Next

/
Thumbnails
Contents