Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-10-25 / 22. szám
NÖVÉNYVÉDELEM Pipacspiros, búzavirágkék — így jelölünk két színárnyalatot, mert volt idő — nem is olyan régen —, amikor még mindenütt pirossal és kékkel pöttyözte e két virág a búzamezőket. Egy-egy árokparton, parlagon még ma is nyílik pipacs és búzavirág, de a nyári gabonatábla makulátlan sárga, végig a szemhatár aljáig. Hektáronként 4—5 mázsa kenyérnek való bánná, ha megtűrnék a földeken a mezei csokrok kedves virágait. De meg kell küzdeni a rovarok hadával, a kalászt, kukoricacsövet, gyümölcsöt fonnyasztó gombákkal is. Hiába keresnék itthon és külföldön a híres magyar jonatánt, ha nem óvnák az almáskerteket a növényvédelem szakemberei. Munkájuk valóban küzdelem. Hisz rengeteg a kártevő, s mindegyik makacs ellenfél. Egyik-másik a vegyszerek hatására mintha végképp eltűnt volna, de próbálnák csak egyszer is elmulasztani a védekezést: hamarosan újra pusztítanának. Repülőgéppel a burgonyabogár ellen A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) évről évre megjelenteti az engedélyezett növényvédő szerek listáját. Az idén kiadott kötet mintegy 290 vegyszert ismertet. Az újabb védekezési módszereket kidolgozó kutató-fejlesztő munka egyre nagyobb hatású szerekkel bővíti a kínálatot, s remek gépeket állít csatasorba. Mindez nélkülözhetetlen az iparszerű termelési rendszerek térhódítása idején. Gyomirtó vegyszert szórva, kapáscsapatok több napi munkáját végzi el egyetlen korszerű permetezőgép. Az ötvenes évek elején, amikor megalakultak a megyei növényvédő állomások, még a gépi vontatás is újdonságszámba ment. Lovak mögé fogva érkezett az állomásokról a permetező berendezés, vagy motorkerékpáron jött a segítség, vezetője hátát a kézi permetező nehéz vegyszeres tartálya húzta. Ma már az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek saját gépekkel szórják a vegyszert, a növényvédő állomásoknak már nem elsősorban a gépkölcsönzés a dolguk. Feladatuk: a hazai és külföldi kutatás eredményeinek átültetése a gyakorlatba, a t növényvédelmi technológiák fejlesztése, valamint a szaktanácsadás és a hatósági ellenőrzés. A hazai növényvédelem operatív irányító szerve a MÉM Növényvédelmi Központja. A nemrégiben Budapesten felépült modem székházban növénykórtannal és állattannal foglalkoznak, mérnökei gépészeti fejlesztési feladatokat oldanak meg és hasznos műszereket szerkesztenek a biológiai és kémiai-analitikai osztályok számára A különböző szakterületek eredményeit a technológiai összefoglaló részleg fűzi egységes egésszé. Hasonló elvek szerint szervezték újjá a megyei növényvédő állomásokat is. Területi adottságaiknak megfelelően vesznek részt a központi fejlesztési programokban. Például a Szabolcs megyei állomás a gyümölcskártevők elleni védekezésre szakosodott, a Hajdú megyei a szántóföldi gyomok, növénybetegségek specialistája. Újabban egyre több feladatot ad a környezetvédelem. Az állomások rendszeresen meghatározzák a talajba, a vízbe jutó — s a termékféleségekben maradó vegyszernyomok mennyiségét. Benke Gyula, a Növényvédelmi Központ igazgatóhelyettese megismertetett egy idén bevezetett újdonsággal, amely tovább növelte a növényvédelem hatékonyságát. Központi előrejelző csoportot szerveztek, ahová a megyei szakemberek telexen továbbítják a különböző kártevőkkel kapcsolatos megfigyeléseiket. A beérkezett adatok alapján adja ki a központ — egyelőre az alma-, a szőlő- és a burgonyatermesztő gazdaságok számára — a heti előrejelzést, amelyekből megtudhatják, hogy az ország különböző területein milyen kártevők veszélyeztetnek, milyen irányba terjednek, s mikor aktuális a permetezés. Tervezik, hogy jövőre újabb tíz kultúrnövényre terjesztik ki a központi előrejelzést. A vegyészek, biológusok, mérnökök szakértelmét nem nélkülözheti ma már a növényvédelem. Am a fejlődő technika, a számtalan vegyszer, a nagy teljesítményű gépek a növényvédelem fizikai munkásaitól is egyre nagyobb szakértelmet, hozzáértést kíván. Rapcsánszky Árpád lakatos szavait idézem, akivel az idei mezőgazdasági vásáron találkoztam. Egy permetezőgépbe való szivattyút vett szemügyre, a gazda szemével dédelgette az űj konstrukciót. Mint kiderült, a Növényvédelmi Központ Műszaki Osztályának kísérleti üzemében dolgozik, ahol a központ mémökkollektívájának tervei alapján ez a szivattyú is készült. — Ebbe az új típusba hazai gyártmányú membránt építettünk be, amely sokszorosan olcsóbb a külföldinél, s mint beigazolódott, tartósabb is — magyarázta. — Tizennégy éve dolgozom fejlesztési feladatokon. Izgalmas, változatos munka, s állandó tanulást kíván. Én a vasárnap délutánokat a műszaki könyveim között töltöm. Fiatal brigádtársaim közül sokan szakközépiskolába járnak. Az a kérdés aztán, hogy mint érettségizett önberek, magasabb beosztásba vágynak-e, vagy köztünk, maradnak. Mi az utóbbinak örülünk, mert nálunk a fizikai munkás is jó hasznát látja a nagyobb szakmai tudásnak. A Növényvédelmi Központ igazgatóhelyettese augusztusban részt vett egy nemzetközi kongresszuson. Ott -hangzott'el, hogy a károsítok okozta terméscsökkenés ma még világviszonylatban a várható hozamok 30—40 százaléka. A jól szervezett hazai növényvédelemnek köszönhető, hogy nálunk jóval kisebbek a veszteségek. Szakembereinknek nagy része van abban, hogy betakarítás, aratás és szüret után egyre több gyümölcs, zöldség, sokféle élelmiszer jut a lakosságnak és több kerülhet exportra is. Balázs István Rapcsánszky Árpád lakatos, a kísérleti üzemből Balázs István felvétele
