Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-10-11 / 21. szám

Diplomáciai hírek A szaloniki nemzetközi vásár alkalmából magyar dele­gáció látogatott Görögországba, Kovács Gyula külkereske­delmi miniszterhelyettes vezetésével. Kovács Gyula és Joannisz Varviciosz kereskedelmi miniszter megbeszélést folytattak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejleszté­séről, ezen belül a magyar és görög vállalatok közötti ipari együttműködés kérdéseiről is. Bengt Norling, svéd közlekedés- és postaügyi minisz­ter, magyar kollégája, Rödönyi Károly meghívására hiva­talos látogatáson Magyarországom tartózkodott A két mi­niszter megállapította, hogy lehetőséget látnak országaik közlekedési műszaki-tudományos együttműködésének bő­vítésére. Eszmecserét folytattak a mindkét országban nagy gondot okozó közúti balesetekről, s a forgalombiztonság fokozására tett intézkedésekről. Magyar napot rendeztek a belgiumi Gént városának nemzetközi vásárán. A rendezőség külön felkérte hazán­kat olyan bemutatóra, amely nemcsak a magyar gazda­ságról, a külkereskedelem árukínálatáról ad képet, hanem a magyar történelemről 'is. A magyar nap alkalmából ma­gasrangú belga vendégek keresték fel 'kiállításunkat. Kö­zöttük volt Piacidé de Paepa népjóléti miniszter és de Castillo nagykövet, a belga—magyar gazdasági vegyes bizottság belga tagozatának elnöke. A hazánk és a Mexikói EgyesüLt Államok közötti kultu­rális egyezményt Budapesten írta alá Nagy Miklós, a Kul­turális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és a mexi­kói kulturális és oktatási küldöttség vezetője, Jósé S. Gal­­lastegui, külügyminiszter-helyettes. Budapesten tárgyalt F. E. Whelan, kanadai mezőgazda­­sági miniszter. Sajtótájékoztatóján elmondotta, hogy a két ország mezőgazdasági és mezőgépipari együttműködésére további lehetőségek vannak. A kanadai miniszter érdeklő­dését különösen zöldségtermesztő és betakarító- valamint növényvédő gépeink keltették fel. Megemlítette, hogy Ma­gyarország eddig több ezer Holstein—Fríz tehenet impor­tált, és jó a kapcsolat a kanadai és magyar baromfite­nyésztők között is. Kanada szeretné hasznosítani a magyar szőlőtermesztők tapasztalatait, s lehetőség van a növény­­nemesítők szorosabb kapcsolatára is. A hasonló fejlesz­tési programok, a sok tekintetben megegyező növényi kul­túrák a közös programok kiszélesítésére jó lehetőséget biz­tosítanak — mondotta a kanadai miniszter. Bemard Destremau a francia külügyminisztérium ál­lamtitkára, Marjai József külügyminisztériumi államtit­kárral folytatott megbeszéléseket fővárosunkban, a nem­zetközi helyzetről és a magyar—francia kapcsolatokról. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem-^ zeti bizottsága meghívására hazánkban járt az Európai’ Biztonság és Együttműködés Osztrák Nemzeti Bizottságá­nak küldöttsége dr. Leopold Gabriel professzornak, a bi­zottság alelnokének vezetésével. A magyar—belga kulturális egyezmény új munkatervót Brüsszelben írta alá Lőrincz Tamás a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhelyettese, s belga részről W. Deb­­rock, a kulturális ügyek minisztériumának főigazgatója. Az Angol Bank kormányzója, G. W. Richardson az or­szágaink (közötti gazdasági kapcsolatok 'kiszélesítéséről, s az e cél érdekében kifejthető banktevékenység lehetséges for­máiról tárgyalt Budapesten dr. Tímár Mátyás államtitkár­ral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel. G. W. Richardsont fogadta Lázár - György, a Minisztertanács elnöke is. A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJA A júniusi parlamenti választások után az új kormány most az őszi ülésszakon adott programot. Érthető érdeklő­dés kísérte tehát Lázár György miniszterelnök expozéját és a munkaprogramról folyó vitát. A Minisztertanács elnöké­nek beszámolójában központi helyre a gazdasági tenniva­lók kerültek. Nemzeti jövedelmünk növekedési üteme több év óta hat százalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat - európai tőkésországokét, és megfelel annak, ami a világ leggyor­sabban fejlődő részében, a KGST-be tömörült országokban megvalósul. Az ipari termelés a tervezettnél nagyobb mér­tékben, várhatóan 38 százalékkal emelkedik. Előbbre jutot­tunk a termelési szerkezet és a gyártmányösszetétel kor­szerűsítésében, kielégítően teljesülnek a központi fejlesz­tési és rekonstrúkciós programok előirányzatai. Folyta­tódott az energiatermelés és felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a 'közúti járműprogram, az elmúlt években meghonosítottuk a számítógépgyártást Korszerűsítettük, megújítottuk a ruházati cikkek, a búto­rok és más közfogyasztási cikkek választékát Előre 'lép­tünk az építőanyagipar fejlesztésében, az építés, különösen a lakásépítés iparosításában. A tervezettnél nagyobb mértékben, az előző öt évhez ké­pest 17—18 százalékkal — emelkedik a mezőgazdaság ter­melése. Számottevően bővítettük az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek anyagi-technikai alapjait, mind több és egyre jobban felkészült szakember segíti a gazdál­kodás színvonalának emelését. Termésátlagaink néhány területen felzárkóztak a nemzetközi élmezőnyhöz. Az életszínvonal alakulásáról megállapíthatjuk, hogy lé­pést tart a népgazdaság fejlődésével. A fogyasztás, a reál­bérek és a reáljövedelmek rendszeres emelésével egyide­jűleg megvalósítottuk, sőt túlteljesítettük az ötéves terv­ben előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket. Az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a munkásosztály életviszonyainak javítására, a nagyüzemi munkások reálbérének emelésére. Az iparban általánossá vált a rövidebb munkaidő. Üjabb intézkedések segítik a munkások továbbtanulását, lakáshelyzetük javítását. A tervezettnek megfelelően alakult a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme, javultak a falusi lakosság életfel­tételei, tovább csökkent a város és a falu közötti különb­ség. öt év alatt több mint kétszeresére növeljük a szociál­politikára fordított költségvetési kiadásokat, ennek kereté­ben több mint kétszeresére emelkedik a családi pótlékra kifizetett öszeg. Az új társadalombiztosítási és a módosított nyugdíjtörvény révén jobban gondoskodtak az idősekről. Az eredmények felsorolása mellett nehézségeink tárgyi­lagos elemzésére is sor került. A növekedés korábbi — könnyebben hozzáférhető — forrásait nagyrészt kimerítet­tük, s a nemzeti jövedelmeit tartósan most már csak a hatékonyság emelésével tudjuk növelni. A megváltozott világgazdasági helyzetet, a világpiaci árak emelkedését a költségvetésből folyósított állami támogatással ellensú­lyoztuk. Fő feladatunk most az, hogy gazdaságunk konkrét hely­zetét, a külkereskedelmi cserearányok felmérhető módosu­lásait figyelembe véve, az 1976—1980 között évi átlagban 5,5—6 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést érjünk el, a belföldi felhasználást viszont 'legfeljebb évi 4,5 százalék­kal növeljük. Fontos témáról esett tehát szó a parlamentben s a prog­ram — mint a képviselők hangsúlyozták — egészében és részleteiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront válasz­tási felhívásában megfogalmazott céloknak. P. T. A Szlovén Szocialista Köztársaság elnöke, Andrej Marine hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodott A tárgyalásokon a magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, miniszterelnök-helyettes vezette. Andrej Marincot fogadta Lázár György miniszterelnök is. — Képünkön Andrej Marine (középen) várbeli sétáján MTI — Szebellédy Géza felvétele Küldöttség élén hazánkba látogatott Fakhrnddin AU Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke. A magyar küldött­séget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vezette MTI — Szebellédy Géza felvétele TALLÓZÁS szocialista országok magyar nyelvű sajtójából JUGOSZLÁVIA A Magyar Szó augusztus 12-i számában közölt tudósítás a Népszínház magyar együttesének műsortervéről, az egész szín­házi évadira érvényes. A cikkben arról van szó, hogy a Szabadkai Népszínház magyar együttesének műsortervét gondos, hosszan tartó és alapos munka után dolgozták ki. figyelembe vették a Népszínház alapokmá­nyában leifektetett eszmei és esztétikai cél­kitűzéseket, az eddigi gyakorlatból eredő tapasztalatokat, és a magyar társulat sajá­tos jellegét, ugyanis tevékenységének két­harmadát házon kívül bonyolítja le. Az 1975/1976-os színházi évadban előadásra kerülő magyar szerzők darabjairól így ír: „Heiltai Jenő Néma levente című verses színjátéka a magyar színpadók egyik leg­nagyobb sikere volt a maga idejében. Bajor Gizi és Törzs Jenő alakítását a darabban, legendaként emlegetik. Csiky Gergely—Fé­nyes Szabolcs Kaviár című énekes, táncos bohózata az úrhatnám polgárok és a dzsentrik elé állított görbetükör. Fényes Szabolcs fülbemászó zenéje bizonyára hoz­zájárul majd a darab közönségsikeréhez. A Népszínház magyar társulata Shakespeare, a horvát Mirko Bozic, G. B. Shaw művein és Frederick Loewe—Alan J. Lerner My fair lady című musiceljén kívül egy mai ro­mán szerző színpadi játékát is műsorára tű­zi, és továbbra is játsszák az előző évad egyik nagy sikerét, Szigligeti Ede vígjáté­kát, a színészéletet ábrázoló Liliomfit.” EGY BIZARR ÖTLET. Ha rajtam állna, és egyáltalán kivihető volna, akkor minden Magyarországra érkező külfölditől a határon megkérdezném (lehetőleg csinos, fiatal nő által), érdeklik-e a fest­mények, a szobrok, a műtárgyak? Ha az utas igennel felel, kezébe adnám két folyóirat egy-egy számát. Az egyik a magyar képző­művészet havi lapja, a Művészet, a másik egy negyedéves folyó­irat, a Műgyűjtő. A Művészetből az érdeklődő külföldi — és külföldi magyar — képet alkothatna egyrészt a magyarországi képzőművészet hely­zetéről, iskoláiról, eredményeiről még akkor is, ha a külföldi ven­dég nem olvassa el a lap végén az angol, francia, német, orosz nyelvű summázatot, másrészt a hazai nyomdatechnika és nyomta­tó művészet magas szintjéről. Már ebben is olyan reprodukciókat találni, amelyek ellentmon­danak a szocialista Magyarországról elterjedt tévképzeteknek, de az igazi meglepetést a másik folyóirat, a Műgyűjtő szerzi. Már maga a címe is szinte hihetetlen lehet egy olyan embernek, aki Angliában, Franciaországban, Német Szövetségi Köztársaságban, vagy Itáliában a napi sajtóból tájékozódik a magyarországi kul­turális és gazdasági helyzetről. Hogy-hogy? — kérdezheti —, egy szocialista országban van az embereknek kedvűk, pénzük és egyál­talán lehetőségük képeket és szobrokat gyűjteni? Aztán tovább gondolkozik és még az is felmerülhet benne, hogy jó sok műgyűj­tőnek kell lennie és az érdeklődésnek igen nagynak, ha egy álla­mi könyvkiadó vállalat szépen illusztrált, 64 oldalas folyóiratot ad ki a kedvükért. Es milyen szép és érdekes ez a lapl Kezemben van az 1975-ös első szám. Bevezetőül egy tíz éve elhunyt nagy magyar múbarátra és kriti­kusra, Oltványi Imrére, a volt kisgazdapárti pénzügyminiszterre emlékezik, akinek gyűjteményéből reprodukál néhány szép mű­vet, Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Bernáth Aurél festményeit. A lap leghosszabb anyaga beszélgetés egy műgyűjtővel, majdnem azt mondom egy egyszerű műgyűjtővel, a Debrecenben élő, ma 65 éves tanáremberrel, Kovács Antallal, aki lakásának három nagyméretű szobájában valóságos kortársi múzeumot gyűjtött össze. A fényké­pek bizonyítják, hogy a lakás mégsem túlzsúfolt. A XVIII. száza­di Mányoki Adám híres Mária Jozefa főhercegnő portréja, Szinyei Merse Pál vázlata a Lilaruhás nőhöz és Rippl-Rónai képei kiegé­szítik és felerősítik egymást. Nagyon érdekes kortörténeti dokumentum a Basch—Haller gyűj­temény. Ez a két gyűjtő kulcsokat és zárakat gyűjtött. Közülük a leggyakoribb románkori példányok a X. századig is visszanyúlnak. Legtöbbjük olasz, francia, és spanyol gótikus és renaissance stílu­sú kulcs. A Műgyűjtő ugyanakkor a budapesti műgyűjtők tájékoztató köz­lönye is, minden számában ír a gyakori budapesti aukciókról, az aukciók kritikai cikkeit, tájékoztatót és árakat közöl. A 34. kép­aukción a legmagasabb elért ár 45 ezer forint volt, a legalacso­nyabb 1400. Mivel a határon senki sem ajánlja fel az érkezőknek ezeket a lapokat, felhívom figyelmüket, hogy Budapesten és vidéken min­den újságkioszkban kaphatók. A BUDAVÁRI HILTON. Külföldi ismerőseim az utóbbi hetek­ben ugyanazt kérdezik tőlem, mint sok budapesti is: nem rontja-e el az épülő budavári Hilton Budapest egyedülállóan szép Duna­­parti összképét? Válaszom: nem. Nekem a függőlegesen tagolt, egyszerű fehér falak tetszenek, magasságuk nem nyomja agyon a Mátyás-templomot és a Halászbástya XIX. századi hamis román stílusa mellett legalább a mai kor építészeti nyelvén szól. De ennél többet is ad Budapestnek, a magyaroknak és az ide ér­kező külföldieknek az új szálloda. Valóban nem közömbös terü­leten épült, hanem Magyarország történetének egyik legfontosabb, szinte azt mondhatnám, legszentebb helyén, a budai várpalota köz­vetlen közelében, az egykori Domonkos kolostor helyén, sőt nem­csak a helyén. A Domonkos kolostor pedig Buda egyik legrégibb épülete. Már állott 1254-ben„ amikor a Mátyás-templomot, akkori nevén a Nagyboldogasszony templomot még csak építették. Efölé az egykori kolostor fölé emelték a török hódoltság után azt a ba­rokk kolostort, amelyben a Klarissza-rendi apácák éltek és tanítot­tak a második világháború végéig, 1945 februárjáig. A kivonuló hitlerista csapatok felgyújtották a kolostort, de szerencsére a hom­lokzat nem semmisült meg. Mármost a budapesti tanács csak úgy adta meg az építési engedélyt a Hilton cégnek, hogy egyrészt a tervezőművész csak magyar lehet, másrészt, hogy a terület régé­szeti kutatásait folytatni és befejezni kell. Pintér Béla az épületet úgy tervezte, hogy megőrzi a barokk főhomlokzatot, beépíti az épü­letbe a szerencsére épen maradt XV. századi gótikus Szent Miklós­­templom tornyát. A szálloda lakói és látogatói megnézhetik és használhatják az egykori tornyot és a feltárt kerengőt. Ugyanak­kor az alapok ásatása közben nemcsak nagyon sok tárgyi emlék kerül elő, ezüst pohár, velencei üvegedények, gótikus szobrok, tö­rök használati tárgyak —, hanem az egykori, a XIII. századi Do­monkos kolostor épségben megmaradt pincéje is. Ez is az új szál­loda szerves része lesz. Gyerekkoromban képzeletemet a budai várban legjobban foglal­koztatta a Szent Miklós torony falán az a későgótikus dombormű, amely Mátyás királyt ábrázolja. Mindig kíváncsi voltam, mi van mögötte. Jövő karácsonykor meg fogom tudni, akkor nyílik a buda­vári Hilton. Lakni ugyan aligha fogok benne, de ebédre, vacsorára ide hívom meg vendégeimet — egyszerre a XIII., a XV. és a XX. századba. 5

Next

/
Thumbnails
Contents