Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-09-13 / 19. szám
rogra vezető Kossuth Lajos utcából, vagy a Budapest irányába forduló Dobozi Mihály útról, mindenfelől lepkeszínek, TTtisztaság egyszerűsége ragyogott felém. Mihez hasonlítsam? Ha azt mondanám: — mint amikor egy rosikadt gavallér játékos kedvében még egyszer fehér szegfűt tűz zakója hajtókájára; miint amikor a matrónaarcon a félénken fölkent púder elsimítja a szairkalábafcat — tetszetős lenne, de nem igaz. A város valóban fiatal Történelmünk Esztergoma két esztendeje volt ezeréves. Voltaképpen jóval idősebb, hiszem már a kelták idejében, sőt a rómaiak korában is állt itt város: Strigonium. Két évvel ezélőtt megáfjodott az ezeréves magyar város. Világos-fehéren lendült neki a második millenniumnak. Hogy oly sok balszerencse, annyi viszály után bírja még! Nosza, vágjunk neki a második millenniumnak, mi az nekünk, bírjuk mi is, ha bírták az elsőt az őseik, a régiek, a régvoltak, azok a földbe hanyatlott elsuhantak. „Ezer év?” Hát annyi betemetett emlék, oly sok el porladt okirat, tengersok megsemmisült bizonyíték üres mezején kd lehet-e számítani egy város, a civitas regia születése napját, meg lehet-e határozni a várossá válás esztendejét? Azt, hogy tegnapelőtt még egyszerű fejedelmi szálláshely voltunk, s holnapra ez a szálláshely már székhellyé, várossá, a magyarok első, s egyenesen fő-városává vált? Ezer éve már itt voltunk ezen a szellős, dombos Duna menti tájon, a Pilis rengetegének a szélén s a merész sziklafennsíkon. A 19-es hősök tere felől, amely a Tanácsköztársaság párkányi csatáját idézi — felnézek a vár fokára, amelynek ormán piros-fehér csíkos ősi zászlót fodroz a szél. Ez a sziklaorom, e Várhegy valamennyiünk bölcsője, mindannyiunké. Ehhez a sziklafalhoz, ehhez a várfennsíkhoz, ehhez az ezeréves városhoz áhítattal illik közelíteni, megrendültén és tisztelettel. Ez az a forrásvidék, amelynek sziklahasadékaiból, telérjeiből felbuzogtak évtizedeink, évszázadaink. Hagyományaink szerint itt született István, a későbbi első király, s megbízható ismereteink szerint iitt koronázták meg első királyunkat az 1000-ik esztendőben. Ezen a várfennsíkon állt középkori világcsodánk az elpusztult Szent Adalbert bazilika, a főszékesegyház. István király, s Árpád-házi uralkodóink itt hozták, itt hirdették kd törvényeinket. Itt hajolt papirusza fölé Péter mester, az Anonymusnak mondott névtelen, első történetírónk. Itt előztük meg egész Közép-Európát a gótikában. A francia Saint Denis csúcsíves művészete egyenesen Esztergomba szállt át, III. Béla francia építőmestereinek az esztergomi palotájába. Még mielőtt a közbenső európai területeken meghonosodott volna. I'ttt fakadt, e súlyos szilklakövek közt a magyar írásbeliség. Középkori fény, s — középkori királydrámák sora. Esztergom: lakodalmas, mennyegzői, koronázó pompa és — nagy viaskodások színhelye. Viszály-vidék. Visegrád, Dömös, Esztergom, a Pilis királydrárnák színhelye. Shafcespeare-i táj. Bánk bán a legújabb föltételezések szerint az esztergomi királyi palotában ölte meg Gertrudist. S itt testőrködött Toldi. Arany későbbi Toldi-ja. Itt kapott halálos sebet első költőnk, Balassi Bálint. Kora démonaival itt viaskodott, átellenben, az Előhegyen Babits. Itt írta: „Az első szent király itt született, s azóta szent város ez: szent és gyámoltalan.” Esztergom híre terebélyesedik, de gyorsabban és mélyebben is megismertethetnénk a várost, amely a Keresztény Múzeum kincseit őrzi; ahol százhúszezer kötet — 738 ősnyomtatvány! — pihen a Főszékesegyházi Könyvtár polcain; az első közép-európai gótika nyiladozott a Várhegyen, ahol Bakócz Tamás vörösmárvány sárkápolnája egyetemi fokon tanítja a magyar reneszánszot. Eléggé dédelgetjük-e bölcsőhalyünfcet, Esztergom— Isztragomot? Vagy ima is igaz a babitsi jelző gyámoltalanságunkról ? A Vak Bottyán-féle szép lábasházban, amely az esztergomi tanács hivatalainak az otthona, másfajta lendület szikrái érintenek meg. Bartók Béla munkásságát, művészetét, Kodály Zoltán zeneoktatási módszereit 1965 óta, mikor megalapították a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemet Esztergomiban, harminchat országból érkezett ezerszáz külföldi hallgató tanulta és gyakorolta. Ötödik éve tart már a Bazilika restaurálása. Mikor ott jártunk, már a székesegyház Duna falé néző templomfala volt fölzsaiuzva. Esztergom városa pályázatot írt kd a Várhegy művészi rendezésére. Három díjnyertes pályaművet vásároltak meg. Esztergom belvárosát — a nem műemlék jellegű régi házakat — most bontják és rendezik. A kifehéredett ezeréves város, államiságunk bölcsője végül is méltóvá válik ahhoz az örökséghez, amelyet hordoz és képvisel. Társadalom és termelés A megyei tanács tatabányai épületének a földszintjén működik egy igen mozgékony hivatal: a közönségszolgálat és tájékoztatás. E hivatalt dr. Oszvald Lajos vezeti; az ő kezében összefut minden fontos és érdekes tudnivaló a megye társadalmáról. Ezekre támaszkodom, mikor Magyarország egyik legkisebb, s iparilag egyik legfejlettebb megyéjének a társadalmi és termelési kérdéseit boncolga-Az ezeréves város tóm. Természetesen csak az adatokat merítettem a hivatalos kimutatásokból, megjegyzéseim és következtetéseim már egyéni „lelemények”. Ezerkileneszázötvenkettőben a harmincezer lakost számláló Esztergom, az ország első fővárosa, a nagy 'nemzeti és történeti hagyományú és igen értékes urbánus jellegű város elvesztette a megyeszékhely rangját és a megyeszékhely Tatabánya lett. Tatabányának nincs, s nem volt építészeti múltja, nincsenek városi hagyományai. Megtetézte a gondot, hogy ez a megyeszékhely négy község egyesítéséből született. Felépítették Tatabánya Üjvárosát, a megyeszékhelyhez közigazgatásilag hozzácsatolták a régi telepeket, de a községek, telepek, s az Újváros ma sem nőtt még egybe, s ha ma Tatabányát városnak nevezhetjük, azért van, mert Újvárosa korszerű, modem és látványa is lenyűgöző. A megyeszékhellyé vált város lakossága ugrásszerűen megnőtt; 1949 és 1970 között hatvanegy százalékkal, de ennek a városnak, Komárom megye megyeszékhelyének nincs még szállodája, nincs színháza és nem valamennyi megyei intézmény székel még itt, mert mindegyiknek nem találtak még helyet és épületet ■ M.Í n m V. ifjll \ Abban a megyében, amelynek ilyen hirtelen teremtett székhelye van, 'háromszázezer ember, nyolcvannyoloezer család él. A megye munkásmegye, a munkások száma és részaránya a társadalmon belül kiemelkedő; itt h úszon - nyolcézer bányászt tartanak számon. A megye olyan rohamosan fejlődik és az ipari meg a mezőgazdasági fejlődés olyan iramot parancsol, hogy a megyei vezetésnek a legnagyobb gondja a lakásépítés. 1971 és 1974 között 10 500 új lakás épült ugyan, de ez kevésnek bizonyult. Az új lakások 78 százalékát fizikai dolgozóknak adják. A fiatal házasok minden lakásjuttatásnál előnyben vannak. A városi és a falusi lakosság aránya folytonosan a városiak javára tolódik el; e pillanatban a lakosságnak már negyvennyolc százaléka városokban éti. A 'kisközségek rendre nagyközséggé alakulnak át Ilyen körülmények közt nem meglepő az az adat, amely szerint a megye kilenc nagyközségében él a falusi lakosság harminchét százaléka. Minden a nagyobb, a városias fejlődésű lakóhelyek felé tolódik el. A rengeteg társadalmi és termelési adat közt találtam egy igen sajátságosat. Komárom, úgy látszik, a nők megyéje, hiszen a megyei népességnek több, mint a fele nő és a megye úgynevezett „aktív dolgozóinak” már a negyven százaléka nő. Említésre méltó, hogy az ipari fejlődésünk és a bő munkalehetőségek miatt — kis számiban — vendégmunkásaink is vannak, bár ez a vendégmunka egészen más jellegű, mint Nyugat-Európában. A határmenti Magyar Viscosagyárba — Komárom megye egyik jelentős iparága a vegyipar, a műszálgyártás — kétszáz szlovákiai asszony és lány jár át rendszeresen dolgozni. Ezek a munkások az iparilag kevésbé fejlett és magyar lakosságú Csallóközből valók. Komárom a szén megyéje, bányászmegye, s nem vitáznak sehol annyit a régi s az új energiahordozók szerepéről és jövőjéről, mint itt. Mint a világ igen sok országában, nálunk is fölmerült az új energiahordozók beállításának és alkalmazásának a kérdése. Ez a szerkezeti átalakítás, és a komáromi szénvagyon lassú kimerülése a szénbányászat csökkentését tette szükségessé. Az elmúlt években tizenkét százalékkal csökkent a széntermelés és amíg 1970-ben g megyei ipar termelési értéktáblázatán a bányászat még 41, addig 1973-ban már csak 31 százalékkal szerepeli A Komárom megyei ipar leglényegesebb ága változatlanul — a csökkentés éllenére is — a széntermelés, és az olajárak világpiaci áremelkedése új szénmezők feltárására serkenti a népgazdaságot. A megyében dinamikusan fejlődik a vegyipar, az; olajfeldolgozó ipar és folyamatosan emelkedik az iparban dolgozó emberek havi átlagkeresete, amely 1974-ben már 3322 forint volt, harmincegy százalékkal több, mint 1970- ben. A termelőszövetkezetekiben egy-egy tagnak a közös Egy ország bölcsője: az esztergomi ősi vár A legendák turulmadara a tatabányai dombtetőn gazdaságból származó jövedelme (amelyhez járul a jelentős háztáji jövedelem is) havi 2700 forint. A megye egyik hatalmas üzeme, valóságos mezőgazdasági gyár a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, amelynek évi termelése már meghaladja a kétmilliárd forintot Aligha volt akár a régi, első világháború előtti, akár a második világháború utáni Magyarországon ilyen kiterjedt iparimezőgazdasági vállalkozás. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, ez az állami gazdaság vezeti a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatot, ahol csaknem háromszázezer hektáron kétszáz mezőgazdasági nagyüzem működik együtt. Ezt a közös vállalkozást harmincnégy állami gazdaság, és harminchat termelőszövetkezet alakította, s nincs az országnak egyetlen olyan megyéje sem, ahol a közös vállalatnak ne működne legalább egy tangazdasága. Bábolna és a közös vállalkozás évente 250—300 kukoricafajtát próbál ki, ezekből választják iki a nagyüzemi termelésre 'legalkalmasabbakat. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban 1974-ben már 41 mázsa volt a búza termésátlaga, a közös vállalat mezőgazdasági üzemeiben pedig hektáronként 53,52 mázsa a kukorica termésátlaga. Ezék a számok, ilyen számok eddig Ismeretlenek voltak a magyar mezőgazdaság történetében. Az esztergomi Keresztény Múzeum egyik terme MTI — Bisztray Károly felv. A megyeszékhely Gábor Viktor felvételei 7
