Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-02-01 / 3. szám
JitAaro-QtiAons KENYERÜNK Kürthy Hanna rajza Kenyérszerető és kenyérre kényes nép vagyunk — ez sokszorosan bebizonyosodott már. Tény: a sütőipari mintaboltoknál sorbaállnak az emberek, hogy a legfinomabb kenyérből vásároljanak. Valószínűleg ennek figyelembevétele vezette a főváros illetékeseit, amikor a meglevő négy budapesti kenyérgyár mellett — a Százados úti, a Petneházy utcai és a Hungária körúti, az 1910-es években, a lágymányosi pedig 1964-ben épült — Csepelen 103 millió forintos beruházással megépítette az ötödiket, és egyben a legkorszerűbbet. Élére egy 28 éves mérnököt állított, „keze alá” a legjobb szakembereket küldték. A gyár most a próbaüzemelés nem éppen idegnyugtató napjait éli: a 109 sütőipari dolgozó mellett ott vannak még a gépszerelők, s az építőipari szakmunkások is. Milyen az itt készülő kenyér? Csepelen, Erzsébeten, Lőrincen, Kispesten és a Ferencvárosban már sokan ismerik s az üzletekben már így kérik: „Abból adjon, amit Csepelen sütnek.” De nézzük végig az üzemet! Az új gyár hét emelet magas silótornya messziről látszik. Itt egyszerre hetven vagonnyi lisztet tudnak tárolni. A jó kenyér első feltétele ugyanis, hogy a liszt sütés előtt legalább két hetet pihenjen. Ebben a tárolóban lehetővé válik ez az „utóérés”. A másik alapvető követelmény, hogy a dagasztás kifogástalan legyen. Az új gyárban NSZK-berendezések készítik elő a kenyérnek valót. Mint a felvert hab, olyan képlékeny, jól átdolgozott és selyem tapintású a gép dagasztotta tészta. Száz darab kétkilós kenyérnek valóval négy perc alatt végez a dagasztóberendezés, onnan a tészta egy holland osztógépbe jut, majd cseh gömbölyítőgépek alakítják, s helyezik a szakajtóba. Ezután negyven percen át a kelesztés következik, majd a sütnivalót a lapátos vetés teljes kiküszöbölésével — végtelenített körforgásé lengyel alagútkemencék mozgó lapjaira helyezik. A kenyér „beúszik” a 16 méter hosszú zárt kemencébe, ahol 52 percet időzik. A kemence elején 320 fokos a meleg, s a gőz szép magasra húzza, derékra, szélesre növeli a kenyeret, amely 220 fokon megsül, 200 és 120 fok között átsül, hogy végül a kemence végéhez érkezzék. Két kenyérvonalból és két péksüteményvonalból áll a Csepeli Kenyérgyár és naponta 320 mázsa kenyeret és 240 ezer péksüteményt visznek innen 350 üzletbe. Csepel és Erzsébet hat fafűtéses kemencéjű, elavult kis üzeme a próbaüzemelés utáni avatáskor megszűnik. A fiatal pékek lisztesen is „ragyognak” itt. Keresetük mintegy 3500 forint havonta. Az üzem légkondicionált, az ajtókban hőlégfüggönyök állják útját a beáramló hideg levegőnek, hogy a kelő tészta nyugalmát egy szellő se zavarja. Kenyerük kiállta a szigorú és pártatlan szakemberek laboratóriumi vizsgálatát is, minősége kitűnőnek találtatott. — Ilyen is marad? — tesszük fel a félig tréfás, félig komoly kérdést. A válasz egyöntetű igen. Ígérik: így lesz. Hiszünk nekik. Kocsis Éva ...És hogyan kell házi kenyeret sütni? Hozzávalók: 2 deka élesztő, 2V2 kiló búzaliszt, 1 kiló főtt, áttört burgonya, 2*/* evőkanál só, ízlés szerint köménymag. Ha rozslisztet vagy nem szitált, korpás lisztet használunk, az öszszeállítás annyiban különbözik, hogy a kidolgozásnál több vizet vesz fel a tészta. A sütést megelőző nap reggelén az élesztőt kevés liszttel és kb. 2 deci hideg vízzel elkeverve 1 literes edényben estig állni hagyjuk, kelesztjük. Ez lesz a kovász. Este a szitált lisztbe beletesszük az áttört burgonyát (ha a szükség úgy hozza, a nyers, reszelt burgonya is megteszi), a sót, a köménymagot, a kovászt, és hideg vízzel keményebb tésztát dagasztunk, mert reggelre még úgyis lágyul. Jól kidagasztjuk, amíg a kezünk tiszta lesz, és az edény faláról leválik a tészta. Dagasztás után a tálban letakarjuk, s meleg helyen reggelig állni hagyjuk. Egy ideig lisztes deszkán gömbörgetjük, és lisztezett konyharuhával bélelt szakajtókosárba helyezzük, belisztezzük. Ha sütőben sül, picit zsírozott tepsibe tesszük. Újra kelesztjük 1 órát, letakarva. Ha 2V2 kiló lisztből egybe sütünk, jól megforrósított nagy sütőbe kell tenni, és közepes lángon majdnem 2 órát kell sütni. Mielőtt kész, i/i órával előbb a tetejét mossuk le hideg vízzel, úgy tegyük vissza, ettől szép fényes lesz. A tetejét a bevetéskor 2—3 helyen megszúrjuk vagy késsel bevágjuk. Ez a mennyiség négy tagú családnak egy hétre elegendő. A kenyértésztából jó lángos süthető, olajban. 20 ernes rudakat sodrunk belőle hüvelykujjnyi vastagra, meghajlítjuk kifliformára, V2 órát kelesztjük, majd annyi olajban sütjük ki, hogy a fele magasságig érjen, akkor szép szalagos lesz. Reméljük, ha kedves érdeklődő olvasónk ezentúl így süti a kenyerét, élvezhetőnek találja. Nem tudom, hogy kemencében, vagy sütőben süti-e, de ha kemencében, akkor természetesen nem tepsiben, hanem anélkül kell bevetni a kicsit keményebbre dagasztott tésztát, nehogy ismét palacsinta legyen belőle. Ha sütőben készíti, akkor magas szélű tepsibe, vagy magas, nagy lábosba tegye, nehogy kikeljen az edényből. — r — DERŰS, KÉNYELMES... A korszerű gyermekdivat vidám, kényelmes és praktikus — ahogyan ezt a Magyar Divat Intézet 1975—76-ra tervezett gyermeköltöztetési bemutatóján láttuk. A gyerekek — különösen a tizenévesek — öltöztetése szempontjából a magyar konfekciógyártás az utóbbi években jelentős fejlődést mutat. Nemcsak a megfelelő textíliák — főként a könnyen kezelhető, mosható, tisztítható anyagok megválasztásában —, hanem az öltözékek egymással felcserélhető, váltogathatóságában is. A Magyar Divat Intézet gyermekruha modellezői az „építőszekrény” elv alapján olyan öltözékeket terveztek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egy konfekcióméret többféle alkatra feleljen meg. Ilyen a kislányok számára az enyhén trapézos vonalú ruha, a válltól bővített vonalú ruha, vagy a kisfiúk és a kislányok számára egyformán előnyös húzott derekú lumberjack. A gyermekdivat többféle stHusú, ám a legkedveltebb továbbra is a farmeröltözék, ami úgy tetszik, még hosszú évekre előre meghatározza és megoldja a kamaszok öltöztetésének gondját. A műszőrmével bélelt úgynevezett „téliesített” tartós textíliákból tervezett farmerkabátok, rövid dzsekik, a kislányoknak a szoknyás és pantallós, a kisfiúknak a hagyományos stílusú farmeröltöny, szinte minden alkalomra megfelelő öltözék. A sokféle tűzésdíszítés, a különféle rátétdíszítések, az élénk színek harmonikus kombinációja, az öltözékekhez a tarka blúzok, pulóverek, színes harisnyák látványa, a kényelmes mozgást biztosító ruhák teszik derűssé gyermekeink idei divatját. A Magyar Divat Intézet modelljei közül az első képen mutatjuk be a piros-fehér kockás, könnyű szövet enyhén trapéz vonalú kislányruhát. Az elöl végig cippzáros ruhácskához tűzpiros színű, magas nyakú pulóvert visel a kis manöken. A kisfiú rövid ujjú, cippzáros dzsekije, homokszínű, műszálas anyagból készült, a zsebek, a nyak és az ujjak körül élénkzöld paszpóldíszitéssel. A harmadik képen tengerészkék színű műszőrmével bélelt tűzéssel díszített „téliesített” farmerkabátot visel a kislány. MTI Bara István felvételei P. J. Hurka, kolbász füstölése Régebbi számainkban többször közöltünk már hurka-, kolbászrecepteket. Egyik kedves olvasónk szeretné tudni a házi füstölés módját is. Három eljárás van hazánkban: 1. a házat eleve úgy építik, hogy a kéménykürtö a padláson kiszélesedik, s ide be tudják akasztani a füstölnivalót; 2. két—két és fél méter magas, fából vagy köböltéglából épült sufniba gödröt készítünk a tűzfészeknek, $ efölé függesztjük fel a kolbászt stb.; 3. ha csak egy-másfél méter magas ládánk van, akkor ezen kívül ásunk a tűzfészeknek helyet, kb. 1 méterre a ládától, a gödörből csövet vezetünk a láda aljáig. A gödröt majdnem teljesen betakarjuk, hogy a csövön át távozzék a füst, a ládába. Ha agyagos a talaj, cső nélkül is ki lehet képezni a füstjáratot. Csak a hidegfüst alkalmas, láng nélkül, inkább csak parázsról. Illatos fát ne égessünk (pl. fenyő), legjobb ízű az akácfa füstjétől lesz. A kéményben történő füstölésnél sem égethetünk szenet vagy egyebet, kizárólag fát. Kolbászt, hurkát három napig, húst, sonkát, szalonnát, disznósajtot egy-két hétig hagyjuk a füstön. Ez idő alatt lehetőleg éjjelnappal izzítsuk a tüzet, ha este kialszik, kora reggel ismét rakjuk meg. Szánkózzunk KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VERSE Hopp ugorjunk fürge szánra, Menjünk a hegyekbe fel, Csillog az ezüst barázda, Villog a havas lepel. Rejtvény gyermekeknek BETUDOMINÓ Rakjátok helyes sorrendbe egymás mellé a dominókockákat, és olvassátok össze a betűket. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, a betűkből egy kétszáz évvel ezelőtt (1775) született világhírű magyar matematikus nevét olvashatjátok össze. sm/xvj wtljog :s?i(9fßayi Zala József rejtvénye Keceltek VADDISZNÓOLDALAS. Hozzávalók: 1 kiló vaddisznóoldalas, só, törött bors, néhány szem egész bors, 1 fej vöröshagyma, 2 szem szegfűszeg, 1—2 babérlevél, 1—1 szál sárgarépa és fehérgyökér, 2 deci fehér bor, csipkeíz, 2 deci tejföl. — Az oldalast nyers állapotba kicsontozzuk, utána sóval és törött borssal meghintve, fehér fonállal jó szorosan összekötjük (rajta hagyjuk a bőrét is). A hústekercset fazékba helyezzük, annyi boros vizet öntünk ró, hogy teljesen ellepje. A vízbe ezenkívül egy fej vöröshagymát, néhány szem borsot, 2 szem szegfűszeget, 1—2 babérlevelet, sárga- és fehérrépát rakunk, és ebben a lében addig főzzük a húst, amíg meg nem puhul. Hidegen vagy melegen egyaránt tálalhatjuk. Tálalás előtt szeletekre vágjuk, és tejföllel hígított csipkelekvárt adunk mellé. (Ha hidegen tálaljuk, a mártás is hideg legyen.) TŰZDELT NYŰLSZELET. Hozzávalók: 2 nyúlgerinc, 10 deka szalonna csíkokra vágva, só, bors, kis doboz paradicsompüré, 2 evőkanál liszt, a kisütéshez zsír vagy olaj. — A két egész nyúlgerincet hártyájától teljesen megszabadítjuk. A gerinchúst és a szűzpecsenyét a csontról lefejtjük, és így rakjuk a hideg páclébe. Két nap múlva a pácból kiszedve szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk, szalonnacsíkokkal gazdagon megtűzdelve forró zsírban vagy olajban megsütjük. Amikor a húst a zsírból kiszedtük, ugyanabban a zsírban paradicsompürét pirítunk kevés liszttel elkeverve, majd vízzel felöntve forraljuk, és a gerincre öntjük. Rizst és idénysalátát adunk mellé. A páclé úgy készül, hogy először is olyan mennyiségű vizet forralunk, amennyi elegendő ahhoz, hogy a húst ellepje. A vízbe egy-két babérlevelet, karikára szelt vöröshagymát, felszeletelt zöldséget, néhány szem egész borsot, ízlés szerint ecetet rakunk. Egy órai fővés után levesszük a tűzről, kihűtjük és az előzőleg füstölt szalonnával tűzdelt húsra öntjük. Néhány napig páclében tartjuk (ez esetben 2 napig) hideg helyen, és csak ezután főzzük meg. A fiatal állat húsát pácolás nélkül is felhasználhatjuk. A vaddisznó pácolásánál fenyőmagot és kakukkfüvet is tegyünk a páclébe. ÖZPÖRKÖLT. Hozzávalók: 60 deka kockákra vágott őzcomb, 2 közepes nagyságú vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, kávéskanálnyi pirospaprika, 2 evőkanál konzerv paprika-paradicsom, só. — Két közepes nagyságú vöröshagymát apróra vágva forró zsírban megfonnyasztunk, utána 2 gerezd fokhagymát, kávéskanálnyi pirospaprikát adunk hozzá, majd belerakjuk a kockákra vágott húst. A pörköltet vízzel feleresztjük, sózzuk. Amikor a hús már félig megpárolódott, két kanál konzerv paprikát-paradicsomot (lecsót) adunk hozzá. Ezzel együtt a húst puhára pároljuk. A tálaláskor rizst adunk hozzá. Horgolt gallér Tavalyi ruha felfrissítéséhez alkalmas egy új, horgolt gallér, melyet magunk is könnyen elkészíthetünk. Akár színes horgolófonalból (vagy vékony gyapjúzefirből), akár 60-as fehér horgolócémából, rendkívül mutatós. A bemutatott leszámolható minta az eleje felét és a hozzá kapcsolódó (A és B pontnál) háta felét mutatja. Ha elkészült, rávarrhatjuk a ruhára, vagy zsinórt horgolunk az elejére, és pomponnal a végén megkötjük. 10
