Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-08-02 / 17. szám

Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és leszerelési konferencia befejezi! szakaszát Kádár János beszéde a tanácskozáson — A harmincöt küldöttség vezetője aláírta a záródokumentumot Helsinkiben, a nemzetközi területté nyilvánított Finlandia-palotában 1975. július 30. és augusztus l.-e között megtartotta zárószakaszát az európai biztonsági és leszere­lési konferencia. A zárószakasz annak a példátlan diplomáciai erőfeszítésnek volt betetőzése, amely 1973. szeptemberétől 1975. júliusáig tartott, 378 napos tanácskozás­­sorozattal és csak a hivatalos találkozókat számítva 2330 üléssel. A világtörténelmi jelentőségű tanácskozáson 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada államfői vettek részt. Magyarország delegációját Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette, tagjai voltak Lázár György miniszterelnök, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes. A konferencián a kül­döttség vezetői kifejtették álláspontjukat az eddig megtett úttal, valamint a jövővel, az európai és világpolitikai távlatokkal kapcsolatban. A magyar nép képviseletében Kádár János mondott beszédet. A tanácskozás végső mozzanataként a 35 állam képviselői záródokumentumot írtak alá, majd Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének zárszavával a három­napos történelmi jelentőségű tanácskozás befejezte munkáját. flz európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki Részletek Kádár János beszédéből A magyar közvélemény kezdettől fog­va figyelemmel kísérte és aktívan tá­mogatta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tevékenységét. Tör­ténelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági értekezlet legfel­sőbb szintű zárószakasza. A népek vá­rakozásait, egy jobb jövő iránti remény­ségeit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lap­ját írja ez a tanácskozás. Levontuk a tanulságokat Mi annak a magyar népnek a küldöt­teiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely álla­mot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján. Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsá­hoz kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa min­den népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának ke­­reszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmarad­hasson és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette fel­nőtt lakosságának 8 százalékát és az or­szág romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történel­mi győzelmének és annak következté­ben, hogy a szovjet hadsereg a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk terüle­téről a Hitler-fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti Kádár János beszédét mondja 2 függetlenségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad maga vá­lasztotta útján, s ma a fejlett szocialis­ta társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialis­ta Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, ba­rátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyug­vó, hosszú távú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. A Magyar Népköztársaság rendíthe­tetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett okmány kidolgo­zásában. Támogatunk minden leszerelési törekvést A Magyar Népköztársaság azt vall­ja, hogy mindent meg kell tenni a fegy­veres összeütközésekkel fenyegető kér­dések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszö­bölése érdekében. Kormányunk úgy véli, további erő­feszítéseket kell tenni az általános le­szerelés előmozdítására. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a részvevő 35 különböző állam érdekei­nek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elvek­nek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági ér­tekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez meg­könnyíti az európai fegyveres erők és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csök­kentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudomá­nyos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánláso­kat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Euró­pa sok országával, és részt vesz a nem­zetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is ab­ban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább széle­sedjék. Ügy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző tár­sadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együtt­működés. Magyarország kész a hátrányos meg­különböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműkö­désre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Az emberi kultúra értékei közös kincsünk Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az eu­rópai országok kulturális együttműkö­désére, az információk, az emberi kap­csolatok bővítésére és bizonyos humani­tárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesz­tésére. Hongrie A magyar delegáció vezetője aláírja a záróokmányt MTI külföldi képszolgálat A magyar társadalom az emberi kul­túra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban meg­valósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Geothe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszám­ban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhe­tővé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az emberek közöt­ti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világot látás további könnyítésének. A Magyar Nép­­köztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsüle­tes szándékkal érkezik hozzánk. Szocia­lista és nem szocialista országok vi­szonylatában egyaránt jelentős kétol­dalú turizmust bonyolítunk le. A tíz­milliós lélekszámú Magyarországra évente több mint nyolcmillió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat kül­földre. A Magyar Népköztársaság már a gya­korlatban bizonyítja, hogy híve a kul­turális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésének, min­den olyan ésszerű lépésnek, ami előse­gíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak ak­kor és úgy lehet további, előrevezető lé­péseket tennünk, ha kölcsönösen tiszte­letben tartjuk a partner országok szu­verén jogait, törvényeit, amit értekezle­tünk is elvár, az előttünk fekvő, közö­sen kidolgozott okmányunk is igényel minden részvevő államtól. A kulturális együttműködés, az infor­mációk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különbö­ző ideológiájú pártokat különböző poli­tikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népe­ink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk és megállapod­junk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Eu­rópában béke és biztonság legyen, hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dol­gokban népeink javára. Elfogadjuk az értekezlet okmányait Az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetők­kel 'meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt égy szakaszát és egy új, jobb, békésebb vi­lág korszakjelzőjeként kerülhet a törté­nelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett mun­kát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet ok­mányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az ad­dig megtett utat, s megvizsgálja a teen­dőket. Szeretném biztosítani önöket ar­ról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Európa a béke A későbbi korok történészei a kellő tör­ténelmi távlatból talán majd még jobban látják az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet csúcsszintű zárószaka­szának korszakot (kijelölő jelentőségét, mert az új folyamatok egész sorát indította el a földrész népeinek életében. Helsinkiben minden résztvevő államnak egyenlő jogai és kötelességei voltak, hiszen az összes el­fogadott szöveg úgynevezett „konszenzus”, megállapodás alapján jött létre, mind a harmincöt ország beleegyezésével. Mind­egyik megállapodás hosszas vita és egy­más álláspontjához közelitő alaposan át­gondolt lépések eredménye, s mint ilyen az érdekek egyeztetésén alapul. Meddő dolog lenne most azt vizsgálni, hogy melyik fél adott több engedményt, melyiknek az elgondolásai érvényesültek teljesebben. A tény tény marad. Az euró­pai alapokmány írásba foglalása és elfo­%

Next

/
Thumbnails
Contents