Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-06-21 / 13. szám
Marót! Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának elnöke és Lőrinc ze Lajos egyetemi tanár Keresztury Dezső, az MVSZ alelnöke, irodalomtörténész és Zsebők Zoltán, egyetemi tanár MAGYARSÁGTUDAT ÉS ANYANYELV ÜLÉST TARTOTT A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKSÉGE Mint arról legutóbbi számunkban már hírt adtunk, az MVSZ elnöksége, május 30-án megtartotta tavaszi ülését. Lapunkban ismertettük a napirendet és a vitában felszólalt elnökségi tagok neveit. A konferencián elhangzott valamennyi felszólalás szó szerinti közlése — terjedelmi okokból — egyszerűen lehetetlen. Ezért a szerkesztő bizottság azt a formát választotta, hogy a vitában szereplő legfontosabb témák szerint csoportosítva, összefoglalóan ismerteti az elnökségi ülés gondolatgazdag anyagát. Az elnökségi ülésen elhangzott valamennyi hozzászólás — töprengés, javaslat és ötlet — forrása, ihletője az a meggyőződés volt, hogy a Nyugaton élő magyarság mai helyzetében, a befogadó országokban született nemzedékek gondolkodásában is, megőrizhető és fejleszthető a magyar származás tudata. Bognár József professzor, vitaindítójában ezt a gondolatot így fogalmazta meg: — A magyar diaszpóra magyarságtudatának fenntartása a feladatunk és ez a célkitűzés hasznos a világ magyarsága számára. Ez a cél teljesen reális, megoldása szükséges, és időről időre a változó helyzeteknek megfelelő legjobb megoldásokat keressük. í \ I * * — Pár éve még mások voltak a nemzetközi körülmények, országunk belső helyzete és a diaszpóra viszonyai. Amikor munkánkhoz hozzákezdtünk, nagyon kevés volt a tapasztalatunk. Alapjában helyesnek bizonyult a sokoldalú kapcsolatok megteremtésének, kifejlesztésének megtett útja. Ma, a nemzetközi helyzetet — minden gond és nehézség ellenére — az enyhülés jellemzi, hazánk tekintélyt szerzett a világban, s a diaszpóra összetétele is átalakult, a többség politikai felfogása megváltozott: a legtöbben támogatják a kapcsolatok kibővítésének, elmélyítésének politikáját és ez is visszafordíthatatlan folyamat. Nem szerénytelenség megállapítanunk, hogy az eredmények kikovácsolásában a maga helyén, mint egyik tényező meg-: tette kötelességét a Magyarok Világszövetsége is. Ma már sok tapasztalattal rendelkezünk; vannak velünk együttműködő magyar egyesületek, egyházi szervek; megvan a kiemelkedő értelmiségieket, a lelkes kulturális szakembereket, áldozatkész nyelvtanítókat tömörítő, viszonylag széles és állandó kör; az említettek segítségével, úgy véljük, a magyarságtudat megőrizhető. Az összmagyarságról is többet tudunk; a Magyar Hírek például rendszeresen hírt ad mindarról, ami az egyetemes magyar kultúra területén itthon, a szomszédos szocialista országok magyar közéletében, vafjy a diaszpórában történik. A diaszpóra átalakulása — Igaz, hogy sok a tapasztalatunk, de amit tudunk, lehetne mélyebben, tudományosabban megalapozott, amely képes lépést tartani a gyorsan Változó helyzettel. Kevesen foglalkoznak hivatásszerűen az emigráció kutatásával, hiányoznak az érintett tudományos intézetek átfogó tudományos programjai — mondotta hozzászólásában Lörincze Lajos, professzor. Többen is szóltak arról, hogy az első generációs diaszpóra többsége már az 1956-ban kiment emberekből tevődik össze, és ennek a hullámnak mások voltak az indítékai, mint bármely előtte volt kivándorló vagy emigráns cso-Cserháti József, római katolikus pécsi püspök portnak. Ez a réteg korát, nemét, foglalkozását és iskolai végzettségét tekintve is erősen különbözik történelmi elődeitől. Kötődésük is más a szülőföldhöz, itthon maradt családtagjaikhoz, és ez az eltérés a kapcsolatok jellegét és hőfokát is befolyásolja hol kedvezően, hol kedvezőtlenül. Érdekes dolgot mondott el Káldy Zoltán, evangélikus püspök. Úgy látjuk, hogy az evangélikus gyülekezetek igénylik saját múltjuk feltárását. És a lelkészek több helyen hozzáfogtak az emlékek gyűjtéséhez és a gyülekezeti krónikák megírásához. Ez együtt jár azzal, hogy keresik az itthoni előzményeket is, hiszen a kivándorlás előtti és utáni történet ugyanazon — az idők folyamán egymástól elszakadt, de összetartozó — családok története és a két időszak elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ez a megnövekedett érdeklődés is összefügg azzal, hogy a magyarságtudat tapasztalhatóan erősödik. Szántó Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1956- ban távozottak túlnyomó többsége fiatal férfi volt, akik hamar „beházasodtak” a befogadó országok családjaiba. — Azt tapasztaljuk, hogy a műsoros rendezvényeken együtt vesznek részt a házastársak, és igazán maradandó hatást az előadások akkor érnek el, ha számolnak az anyanyelvileg vegyes közönséggel. A sokcsatornás kapcsolatrendszert, amely a szülőföldet és a diaszpórát összeköti, sok tekintetben meghatározza ez a több nyelvű, több kultúrájú családi összetétel. A kapcsolatrendszerről Az érintkezés sokoldalú és kölcsönös. A kapcsolatok állandó és fokozódó erősödésének egyik legfontosabb mutatója a hazalátogatók számának meredek emelkedése az első amnesztiarendelet, 1963 óta. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke arról beszélt: korszakunk egyik jellegzetessége, hogy az államok között megsokasodtak a különböző egyezmények. A Magyar Népköztársaság a nyugati fejlett ipari országokkal a kulturális egyezmények egész sorát kötötte meg, és a diaszpóra többsége ezekben az országokban él. — A tapasztalatunk az, hogy egy-egy magyar filmhét vagy kiállítás rendezésekor az illető ország magyarsága felerősíti és szervezi más nemzeti csoportok érdeklődését, látogatását is. A kölcsönösségre utalt Bognár József professzor, amikor kiemelte, hogy az anyanyelvi konferencia védnökségének tagjai között olyan Nyugaton élő honfitársaink is Káldy Zoltán, evangélikus püspök működnek, mint Sinor Dénes professzor és Nagy Károly, aki sokat tett az USA-ban a magyar nyelvtanítás érdekében, vagy mint a néhai Lotz János professzor, akinek korai halála nagy veszteség az anyanyelv ügyének. Az egyik felszólaló ismertette egy — a kanadai Vancouverben élő — honfitárs nemrég érkezett levelét. Az illető a New York-i temetőben meglátogatta Bartók Béla sírját, és az élmény hatása alatt fogott tollat, hogy megkérdezze, mikor pihenhetnek végre a nagy zeneszerző hamvai méltó nyugvóhelyükön, Budapesten, ahova elzarándokolhatna az ország népe éS a világ magyarsága egyaránt. Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamara elnöke arról beszélt, hogy az amerikai magyarság mai nemzedékei közül jóval többen helyezkedtek el az üzleti életben, mint a kivándorlók régi nemzedékeiből, akik számára ezt a lehető«*» • •• »I» A Magyarok Világszövetsége nagysikerű fogadást rendezett a külföldön rendszeresen vendégszereplő művészek részére. A megjelenteket dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára üdvözölte Novotta Ferenc felvételei «•# • •• *1»
