Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-06-21 / 13. szám
Befejeződött a tanítás az iskolákban MTI felv. Kiszely Gyulának, a nemrég elhunyt Békedíjas zeneszerzőnek Leonardo da Vinci című posztumusz operáját mutatták be az IKARUS Művelődési Házban. A címszerepet Várhelyi Endre énekelte Novotta Ferenc felvétele Havas Ferenc JDanseur—étoile de l’Opera de Budapest” a Magyar Operaház tánccsillaga, mint a franciaországi plakátokon hirdették, májusban a Valence-! Theatre Municipal-ban vendégszerepeit. Adams Giselle című balettjében Adolph-ot táncolta, partnernője az ismert francia balettművész Liane Dayde volt Monteverdi Odüsszeusz hazatérése című operáját mutatták be a budapesti Operaházban. Képűnkön Kalmár Magda, Bende Zsolt és Ütő Endre az opera egyik jelenetében Mezey Béla felvétele Magyar—NSZK külügyminiszteri tárgyalások Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter meghívására Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere 1975. június 11-e és 13-a között hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A magyar külügyminisztert fogadta Helmut Schmidt szövetségi kancellár. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta kedvezően alakultak országaik kétoldalú kapcsolatai. Megállapították, hogy a két ország külügyminisztere között 1974 áprilisában Budapesten létrejött megállapodásban előirányzott egyezmények megkötése terén előrehaladást értek el. A két fél kifejezésre juttatta kormánya szándékát, hogy továbbra is törekedni fog a két ország kapcsolatainak kiszélesítésére minden területen, ahol erre lehetőség van. Mindkét fél kifejtette véleményét a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó bécsi tárgyalások állásáról. A két fél megelégedését fejezte ki eredményes megbeszéléseik felett, amelyek szívélyes és konstruktív légkörben folytak és hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez. Szavazott az ország Június 15-én választott az ország. A Hazafias Népfront háromszáznyolcvanhat jelöltet állított. A megválasztott képviselők száma 352. Harmincnégy választókerületben volt kettős jelölés. Most, a választások után megállapíthatjuk, hogy lényegesen kedvezőbb helyzetben vagyunk a nemzetközi kérdéseket illetően, mint négy esztendővel ezelőtt. Az elmúlt négy esztendő során népgazdaságunk is erősebb, termelékenyebb, hatékonyabb lett. Eddigi politikánk bevált, s ezért folytatása mellett foglalt állást az MSZMP XI. kongresszusa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási programfelhívása. Az egyes részterületeken: a kül- és belpolitikában, a gazdasági építésben, a kulturális nevelésben, az életszínvonal- és a szociálpolitikában, az egyes társadalmi osztályokat és rétegeket érintő tervekben is ál-felános elveinknek megfelelően folytatjuk munkánkat. A Hazafias Népfront választási felhívása kinyilvánította, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézetűéit és a hívők egyaránt személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték: az egész magyar nép érdeke, hogy elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését következetesen tovább folytassuk és megvalósítsuk a fejlett szocializmus Magyarországát. A szocializmus építéséhez, a vezető osztály — a munkásosztály — az egész nép érdekeit szolgáló programja végrehajtásához a szocializmus egész időszakára szóló, alkotó szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a többi réteg között teljes az azonosság a legalapvetőbb kérdésben — abban, hogy a dolgozó emberek építik fel ezt a társadalmat. E rétegeknek a termelőeszközökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulajdonforma — a társadalmi és a szövetkezeti — a szocialista viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi osztály együttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban, növekvő jólétben éljenek és dolgozzanak, a kizsákmányolás veszélye nélkül, a művelődési lehetőségek teljességében. Mindezt csak a szocializmus képes megteremteni a magyar nép javára. A szövetségi politika hatásfoka nagymértékben függ attól, hogyan alakulja munkásosztály helyzete, számbeli és politikai öntudata, valamint felkészültsége alapján elfoglalt helye, ereje. A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt És ami legalább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége nagymértékben megnövekedett. A munkásosztály az évek múlásával egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be történelmi hivatását. Azzal a tudattal teszi ezt, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. A munkásosztály és pártja miközben valóraváltja elgondolásait és terveit, a szövetségi politika szellemében élénken figyel minden olyan javaslatra, amelyet a dolgozó emberektől kap az egész nép javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításához. Választási rendszerünk demokratizmusa érvényesült abban, hogy a választáskor a dolgozók milliói két fontos dologban nyilvánították ki akaratukat. A választás egyfelől népszavazás arról, hogy az állampolgár helyesli-e a párt, az állam, a kormány politikáját, másfelől döntés arról, hogy személy szerint kik képviseljék ezt a nép érdekeit kifejező politikát az országgyűlésben. Természetesen a választáson is a legfontosabb kérdés az országgyűlésnek, mint a legfelsőbb törvényhozó testületnek az összetétele. Népi hatalmunk jellege, a szocialista demokrácia ereje nyilatkozik meg abban, hogy a mi parlamentünk a dolgozó népet, az alapvető osztályokat, a szocialista nemzeti egységbe kovácsolódott társadalmunk minden rétegét képviseli. A szocialista demokrácia érvényesülését és fejlődését mutatja az is, hogy az országgyűlés mind hatékonyabban gyakorolja az alkotmányban előírt, állami irányító és ellenőrző funkcióját. Erről tanúskodik például a kormányprogram és a kormány beszámolóinak a megvitatása, a költségvetési és zárszámadási vita, a miniszteri és az államtitkári beszámolók napirendre tűzése, a képviselői interpellációs jog gyakorlása, valamint az országgyűlési bizottságok igen széles körű működése. A gazdasági építés kérdéseinél nagyrészt statisztikai adatokból és tényekből indulhatunk ki. Pontosan ismerjük az egyes népgazdasági ágazatok, s ezen belül az iparvállalatok, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek eredményeit, a meglevő és a tervezett kapacitásokat, és megbízható számítások állnak rendelkezésünkre a távlati munkaerőszükséglet tekintetében is. Nemcsak a termelési, hanem a fogyasztási adatokat is ismerjük, például azt, hogy fejenként csaknem tíz kiló hússal, öt kiló cukorral eszünk többet, fejenként hét liter sörrel és nyolcvan deka kávéval többet fogyasztunk, mint 1970-ben, bár hozzá kell tenni, hogy a fogyasztás gyorsabban nőtt, mint a termelés, többek között ennek összehangolása is a feladatunk. Az elmúlt négy esztendő tanulságaiból bizakodva levonhatjuk azt a következtetést, hogy politikai, gazdasági, kulturális terveinket, általános társadalomépítő elképzeléseinket képesek vagyunk és képesek leszünk megvalósítani. Pethő Tibor közlemény púja frigyes párizsi tárgyalásairól Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter meghívására, 1975. június 5-től 7-ig látogatást tett Franciaországban. A magyar külügyminisztert fogadta Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök is. A két ország külügyminisztereinek megbeszélései a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak, amelyek hagyományosan jellemzik a magyar—francia kapcsolatokat. Elhatározták, hogy folytatják tevékenységüket a kereskedelem bővítésére, a gazdasági és ipari együttműködés fejlesztésére, ezek változatosabbá tételére, és keresik azokat az eszközöket, amelyek a gazdasági kapcsolatok egyensúlyát jobban biztosítják. Folytatják tevékenységüket a két ország kulturális, tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítésére, és annak előmozdítására, hogy minden területen erősödjenek a két nép kapcsolatai. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában az európai, a közel-keleti, a ciprusi és az indokínai helyzet állt. Ugyancsak eszmecserét folytattak a világgazdasági problémákról. A külügyminiszterek megállapították, hogy a két kormány nézetei az érintett nemzetközi kérdések zömében közelállóak. A két miniszter külön hangsúlyt helyezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fontosságára, mint az európai enyhülési folyamat összetevőjére. A tárgyalások jelenlegi állását figyelembe véve, úgy vélik, hogy valamennyi érdekelt fél számára kielégítő eredményeket lehetne elérni viszonylag rövid időn belül, ami lehetővé tenné az értekezhet gyors, legmagasabb szinten történő befejezését Helsinkiben. TALLÓZÁS szocialista országok magyar nyelvű sajtójából Románia Az Igaz Szó, a Románia Szocialista Köztársaság Írószövetsége Marosvásárhelyen szerkesztett havi folyóiratának áprilisi száma — külső, illetve hátsó borítóján Borsos Miklós szobrászművész és Barcsay Jenő festőművész egy-egy művének reprodukciójával — József Attila emlékezete címmel közöl összeállítást, a költő születésének 70. évfordulója tiszteletére. Lászlóffy Aladár költeményét, Szemlér Ferenc tanulmányát, Horváth Andor lejegyzése nyomán József Attila két jeles román fordítójának, Veronica Porumbacu és Mihai Beniucnak érdekes nyilatkozatát olvashatjuk.........A klasszikus József Attila — kortársunk — megérdemli, hogy teljes életműve román nyelven is napvilágot lásson." (Veronica Porumbacu) „... Fordításaim ezúttal harmadszor látnak napvilágot, s meggyőződésem, hogy — a többi román műfordító tevékenységével együtt — hozzájárulnak ahhoz, hogy a román közönség jobban megismerje József Attilát..(Mihai Beniuc) Az összeállítást a költő egyik kéziratának és fényképének reprodukciója egészíti ki. Sütő András „A szellem Odüsszeusza" címmel a nemrég elhunyt Németh Lászlónak állít emléket. „Bár nem volt Ady-formátumú forradalmár — írja Sütő a többi közt —; a társadalmi megújhodás útkereséseiben virrasztotta át húszezer éjszakáját. El is tévedve némelykor önnön mélységeinek tárnáiban. Az utókor majd ennek is fölfedi szeplőtlen erkölcsiségét, tanulságait és drámaiságát, fénybe emelvén az arcot, mely bárhonnan bukkan is föl a kutatás kék iszonyatában, Ady konok ragaszkodásával vallotta mindenkor: »Véreim, ti dübörgő ezrek, / Tagadjatok meg, mégis-mégis / En a tiétek vagyok Jugoszlávia Az Újvidéken, 1975. május 23-án megjelent Magyar Szóban a Tiszavidék című melléklet közölte, hogy dr. Szathmári István, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára A nyelv és stílus címmel tartott előadást Zen tán. A magyar nyelv és irodalomszakos harminc tanár részére megrendezett összejövetelt a szabadkai és zrenjanini közoktatási intézet közösen szervezte. Ugyancsak e lapszámban olvashattunk arról, hogy a Tisza-menti ének-, zene- és tánckarok Kanizsán megrendezett VI. seregszemléjén a Kecskeméti Vonósnégyes is vendégszerepeit. Mozart: D-dúr divertimentóját és Haydn: B-dúr vonósnégyesét adták elő szép sikerrel. Csehszlovákia Bensőséges találkozóra került sor a CSEMADOK (A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete — a szerkesztő) sajógömöri helyi szervezetében — írja a Pozsonyban megjelenő napilap, az Űj Szó május 22-i száma. — A Budapesten élő rimaszombati származású Szombathy Viktor írót látta vendégül az egyesület vezetősége és tagsága. Közösen megtekintették a Várhegyet és őrhegyet, valamint a község más történelmi vonatkozású helyeit. A találkozón az író a palóckutatás eredményeiről számolt be a gömörieknek. Az író-olvasó találkozót Száraz István, a CSEMADOK elnöke méltatta. HÍREK Gáspár Sándornak, a Politikai Bizottság tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának a vezetésével küldöttség vett részt a Német Szövetségi Köztársaság Szakszervezeti Szövetségének X. kongresszusán. Japánban koncertezett a Bartók-vonósnégyes. Az együttes Tokióban és más japán városokban 11 hangversenyt adott. Júniusban a Német Szövetségi Köztársaságban folytatták külföldi turnéjukat. Venezuelai jószolgálati delegáció tartózkodott Budapesten dr. Francois Moanack, a külkereskedelmi intézet vezérigazgatója vezetésével. A delegáció kerekasztal-beszélgetésen vett részt magyar gazdasági vezetőkkel, megbeszéléseket folytattak a külkereskedelem és az iparvállalatok szakembereivel, valamint látogatást tettek a Külkereskedelmi Minisztériumban is. 2
