Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-06-07 / 12. szám
litA/yrV'Q-ÉtAor^ ÉLETÜNK — SZÁMOKBAN Néhány esztendővel ezelőtt megkérdeztem egyik szomszédasszonyomat: Mivel főz? Csodálkozva nézett rám, és így felelt: — Természetesen zsírral. A napokban megismételtem a kérdést: Mivel főz? — Természetesen étolajjal. A zsíros étel hizlal. S hogy nemcsak az én szomszédasszonyom gondolkodik így, hanem sok tízezer társa, azt a Központi Statisztikai Hivatal budapesti igazgatóságának egyik kiadványa bizonyítja legjobban. Sok érdekességet tartalmaz. A többi közt azt, hogy a fővárosi háztartásokból — bár az utóbbi évekből növekedett a húsfogyasztás — lassan kiszorul a zsír, és elfoglalja helyét a növényi étolaj és a margarin. Sokan vaj helyett is margarint fogyasztanak. A nagy kenyérfogyasztás is leáldozóban — hiába, vigyáznak vonalaikra a nők, a férfiak, sőt a gyerekek is; a péksüteményt vásárolják inkább. Azt viszont többet, mint korábban. Néhány éve még hallani sem akartak a háziasszonyok a konzervételekről, a mélyhűtött készítményekről. Ma tele a kosaruk mirelit csirkecombokkal, parajkrémmel, szilvásgombóccal. A statisztika azt is elárulja, hogy a friss gyümölcsök közül legkeresettebb az alma, a dinnye. 1965-ben 3575 tonna narancsot adott el a kereskedelem, 1974-ben pedig már 8374 tonnát. Sok babkávét iszunk — otthon. Tíz éve ugyanis még csak négyezer tonnát árusított a kiskereskedelem, ez ma hét és fél ezerre emelkedett, — míg az eszpresszókban fogyasztott „dupla” mennyisége megcsappant. Kevésbé örvendetes adatok is szerepelnek a kimutatásban: a budapesti vendéglőkben, bisztrókban csaknem kétmilliárd értékű ételt fogyasztottak a vendégek, de a legnagyobb árbevétel az italfogyasztásból adódott: több mint hárommilliárd forint! (1965-ben 1916 millió forint értékű italt „csúsztattak le”, 1973-ban 3176 milliónyit.) Aminek viszont örülünk: a kozmetikai cikkek népszerűbbek, mint korábban. 1965- ben 178 millió forint értékben fogytak a különböző szépítő és desodoráló szerek, tavaly már 474 millió forintot költöttek rá a budapestiek. Kevés a fővárosi asztalos és cipész, s mindössze 471 magánfodrász dolgozik. Viszont újabb és újabb, jól berendezett, modem fodrász és kozmetikai szalonok nyílnak a kerületekben. Divatba jött a konfekció. Az állami üzletek, áruházak bő választékkal várják a vásárlót. Ugyanez vonatkozik a cipőüzletekre. Ami pedig a lakások szépítésének igényét, a lakáskultúra fejlődését jelzi, a bútorszövet-vásárlás tíz év alatt megkétszereződött. S ha már a lakásnál tartunk, szóljunk az — állományról. A fővárosban jelenleg 672 371 lakást tartanak nyilván, 150 ezerrel többet, mint tíz évvel ezelőtt. Sokan építkeznek: a tégla, a faanyag forgalma a legjobb bizonyíték erre. (1965-ben 3623 vagon cementet vásároltak, a múlt esztendőben 12131 vagont.) Művelődésre, oktatásra, sportra, szórakozásra a fővárosi dolgozók a jövedelmük 6,1 százalékát költik. Az általános iskolai tanulók száma 137 ezer, 51 ezer középiskolást tartanak számon a fővárosban, és az egyetemeken, főiskolákon 48 694 hallgatót képeznek. A múlt év végén több mint hatszázezer rádióelőfizetőt tartottak nyilván és több mint félmillió televízió-előfizetőt. 22 millió budapesti volt moziban a múlt évben és 186 új filmet vetítettek a fővárosi filmszínházak 111 ezer előadásban. A színházi előadások száma 1974-ben 5302 volt, s 3 millióan váltottak jegyet. S még egy érdekesség: a legtöbb csecsemő decemberben lát napvilágot, és mindig több a fiú; legfeljebb 1973 áprilisában változott a helyzet, ebben a hónapban a kislányok születtek túlsúlyban. Ami pedig kényelmes elhelyezésüket illeti: 1965-ben 8729 gyerekkocsit vásároltak a szülők, tavaly 25115-tel sétáltak Budapest utcáin, terein. — h — RECEPTEK: A fagylalt A szakácsművészet háromféle fagylaltot ismer, úgymint gyümölcs- és tejfagylaltot, valamint parfét. A gyümölcsfagylaltok gyümölcsnedvekből készülnek. A tejfagylaltok alapanyaga a tej, amelyhez hozzáadjuk a tojás, vanília, mogyoró, mandula, karamell stb. alapanyagokat. Ezeket felfőzzük, azután lehűtjük és fagyasztjuk. A tejfagylaltok közé tartoznak a krémfagylaltok is. A csokoládékrémbe csokoládét teszünk a tejen, tojáson és cukron kívül; mindezen felül Vj rész tejszínhabot is keverünk bele fagyasztás közben. Az ilyen módon elkészített fagylaltot nevezzük krémfagylaltnak. Harmadik fagylaltfajta a parfé, amelynek alapanyaga csak ízesítőül szolgál, de összetételében a tejszínhab a legfontosabb. Az alapanyag, amely ízesítőül szolgál, pl. 1 liter parfénál kb. 15—25 deka lehet. Mivel a parfét rendszerint bádogformában fagyasztjuk és nem fagylaltgépben, előállítása sokkal kisebb munkát igényel, mint a fagylalté, amelyet habüstben, vagy fagylaltgépben állandó forgatás közben kell fagyasztani. A fagylaltok és a parfék igen kedvelt nyári, ünnepi és uzsonnái diszételek, s öszszeállításuk oly egyszerű, hogy igen könnyen elkészíthetők akár egy habüstben is, amelyben éppen úgy megfagy, ha állandóan forgatjuk és jegeljük, mint a legkitűnőbb fagylaltgépben. A fagylalt fagyasztásához mogyoró nagyságú jégdarabok felelnek meg a legjobban, melyeket jól behintünk konyhasóval. Ennek közepébe fészkeljük a habüstöt, amelyet állandóan forgatunk benne, s az anyag az edény oldalára fagy. Ha az elkészített, illetve megfagyasztott fagylaltot nem fogyasztjuk el azonnal, semmi esetre se hagyjuk a habüstben vagy a fagylaltgépben, hanem egy zománcos vagy porcelán edénybe tegyük, s azt helyezzük ismét a jégre (mélyhűtőbe). A túlédesített fagylaltokat nagyon nehezen tudjuk megfagyasztani. Ha tejes vagy tejszínes fagylaltot állítunk össze, citromot vagy narancsot nem tehetünk bele, mert megbontja az alapanyagot és túróssá teszi. Igen sok esetben az ilyen helytelenül kevert fagylalt súlyos betegségnek lehet okozója. A fagylaltgépet használat után nemcsak kimossuk, hanem alaposan le is forrázzuk, mivel minden fagylaltgépen és parféformán a kimosás után is (akár ónozott bádog vagy rézlemezből készült) bizonyos dohos és avas szagot észlelhetünk. Ezt csak alapos kimosással és forrázással tudjuk eltüntetni. A kimosott gépet sohasem zárjuk le, hanem szétszedve tartjuk a legközelebbi használatig, sőt, ajánlatos a következő használat előtt szódabikarbónás vízzel jól kiforrázni, kiöblíteni és szárazra törölni, s csak azután összeállítani. Fagylalt- és parférecepteket egyik következő számunkban közlünk. Divatbemutató A tavaszi—nyári divat újdonságait mutatta be a Kisiparosok Országos Szervezetének Női Szabó Szakosztálya a Gellértszálló teaszalonjában. Több mint ezer női szabó kisiparos varrónő működik Budapesten, s a nagy állami, szövetkezeti divatszalonokéhoz hasonlóan, évente kétszer, tavasszal és ősszel meghívott közönségnek mutatják be modelljeiket Ezúttal 130 modell vonult fel, amelyeknek többségét meg lehet vásárolni, rendelni, a kis szalonokban, divatüzietekben. Nemcsak a modellek képviselték a divat újdonságait, hanem a kiegészítő kellékek is: a kisiparosok készítette kalapok, táskák, bizsuk, bőrdíszek és díszgombok. Ebben a kollekcióban a megrendelők ízlésének, alkatának megfelelően, a különféle öltözékeknél visszafogottabban érvényesülnek a divat hatásai. Elsősorban sok szép, elegáns tavaszi kosztümöt, színes mintás nyári alkalmi ruhát láttunk. Bemutattak néhány úgynevezett plage és nyaralóruhát is. A modellek közül nagy sikere volt az első képen látható fehér alapon fekete csíkos és kockás könnyű szövetkosztümnek, amelynek érdekessége, hogy a szoknyán és a kabáton különféle módon ötletesen alkalmazták a csíkos mintás anyagot. Ugyancsak fehér-fekete színösszeállítású a második képen a „keresztrejtvény mintás” tiszta selyem alkalmi ruha, gloknis szoknyával, enyhén puffos rövid ujjal. Végül a harmadik képen bemutatjuk az egyik legszebb nyári nagyestélyi ruhát, a nagyvirágos, sötétkék-narancssárga-piros színösszeállítású, trikóselyem anyagból, karcsúsított derékkal, mély háromszögletű kivágással. (P. J.) Fábián József felvételei Kürthy Hanna rajza TENTE BABA, TENTE Népdal Tente bába, tente, Itt van már az este, Köszöntgetnek szépen, Csillagok az égen. REJTVÉNY GYERMEKEKNEK Közmondás Rakjátok helyes sorrendbe a felcserélt betűoszlopokat, és egy ismert magyar közmondást kaptok eredményűi. Hogy szól a közmondás? Megfejtés: tguqy nssnis X3n ‘jyÁSy jjoa tűim ni Zala József rejtvénye KERESZTÖLTÉSES FUTÓ A keresztszemes hímzés rendkívül elterjedt és igen kedvelt, sokféleképpen alkalmazható, gyorsan készülő, hálás munka. Díszítő elemei részben mértani alapformákból alakultak ki, de főleg a népművészetben gyakoriak a szabadabb vonalvezetésű, többé-kevésbé stilizált növény-, virág-, sőt állatmotívumok (madár, szarvas) is. A bemutatott szekfűs minta somogyi eredetű, vörös és fekete fonallal hímezhető. A szép munka feltétele, hogy az öltések iránya mindig azonos legyen. Hímezhetjük asztalfutóra, párnára, függönydrapériára is.
