Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-05-24 / 11. szám
Már Anonymus, III. Béla király jegyzője (Péter püs^ pök) így írt a zempléni táj^ ról „A magyarok története” lapjain: „Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik... minden lakójával együtt elfoglalta... a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, ahogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették...” A „Magyarország felfedezése” sorozatban jelent meg Lázár István: Kiált Patak vára című kötete, amely még régebbi időkre is viszszatekint: „...megemlíthető a Tisza elnevezés valószínű kelta eredete, míg számos más helynévből, köztük máig élő községnevekből avar és szláv eredetre következtetnek”. A mai antropológia alapján történt vércsoportvizsgálatok nagyon érdekes, ősi keveredésre utalnak, olyan „RH anomáliára, amit eddig csak néhány kis etnikai szigeten találtak: Bretagneban, vallon földön, valamint Svájc őslakosai, az ötezer éve bizonyítottan ugyanott élő rétorománok között. Európa egyik embertani rezervátumára találtunk hát a Bodrogközben”. Lázár István tudományos alapossággal, sokoldalú dokumentálással és a népi mondák tündéries színeivel élénkítve mutatja be a környék történetének gazdasági, kulturális, társadalmi vonatkozásait — napjainkig. A környék története főként a török hódoltság utáni időktől kezdve tárható fel. A Rákóczi család fénykorában a birtokok rendezettsége szinte páratlan volt az országban, s az iratok nagy része meg is maradt, bizonyítva, milyen jelentős szerepet játszott a hegyaljai szőlő-, illetve bortermelés a magyar mezőgazdasági árutermelés kialakulásában. A tájék az újabb korban a figyelem középpontjába került kétszer is. Először az 1831-i kolerajárvány és a véres koleralázadás tette hírhedtté. Ez idő tájt írt jelentést a zempléni nép nehéz helyzetéről a nemesi vármegye felülvizsgáló bizottsági anyagának a felhasználásával Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, zempléni követ. A bizottság legtevékenyebb tagja Kossuth Lajos volt, s ő is említést tesz bizonyos elvándorlásról. Az egész évi kenyér biztosítására minden nyáron ezrével indultak el a férfiak az Alföldre aratni. Kölcsey jelentése után alig több mint ötven évvel a megyét most már valósáA sárospataki II. Rákóczi Ferenc vár Nagyterem a Vörös-torony épületében M. Kállai Magda gos kivándorlás tette újra hírhedtté. Sajátos módon ez részben az árterület szabályozásának is következménye volt, mert a lecsapolások a megélhetés egy részét elvették a parasztságtól. A mai Magyarországnak két olyan körzete van, amelyet a Monarchia idején megindult tömeges kivándorlás a legsúlyosabban érintett. Mindkettő a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, s egyikük éppen a Bodrogköz. A Hegyalja történetében igen érdekes a szőlő-bortermelés háttere. Az 1100- as évek végén az akkori Lotharingiában (a mai Belgium—Luxemburg magasságában) a vallon szőlőtermelők közül sokan tönkrementek, az ottaniaknál jobb minőségű borok elterjedése miatt. Ez az egyik első eset, amikor Magyarországra nagyobb számú idegen parasztot telepítettek. Nyilván nem véletlen, hogy a szőlő és a bor szakértőit éppen idehozták. „A tokaji bor minőségét, utánozhatatlan aromáját a vulkanikus talaj. a fajták, a szőlőt érlelő mikroklíma, a bort érlelő pincék és hordók, valamint a termelők szakértelemmel végzett munkája együttesen adják. A vallonok szakértelme valószínű nem anynyira a termesztés, inkább a borkezelés.” A szőlőtermesztés fontosságát mutatta társadalmi vonatkozása is. A feudális földesúr a jobbágyi robotmunkával legfeljebb a durvább munkát végeztethette, a finomabbakhoz vincellérekre és bérmunkásokra volt szükség. Ezek különböző kedvezményekben részesültek. A hegyaljai mezővárosokban a polgárjog is elsősorban a szőlőtulajdonhoz kapcsolódott. Sőt, mint az 1613- ból maradt „tállyai törvénykönyv” bizonyítja, szívesen fogadták azt, aki a szőlő művelését vállalta. A hegyaljai borok hírneve azóta is egyre nő, s a közelmúlt némely téves intézkedéseinek felszámolása után (a könyv minderről részletesen beszámol) a tokaji borok változatlanul nagy keresletnek örvendenek országon belül és határainkon túl. Jelentős terjedelemben foglalkozik Lázár István Sárospataknak, „a Hegyalja királynőjének” történetével. Kedvesek a város keletkezéséhez fűződő mondák is. Anonymus szerint a honfoglalás idején az egyik vitéz hátaslova megcsúszott egy patakpart iszapjában, s kárpótlásul kapta gazdájától a vidéket, ahol hamarosan várat épített. Utóbb Anasztázia királyné, I. Endre király felesége, minél közelebb óhajtván élni apjához, a kijevi fejedelemhez. Patakot választotta magának. A birtokot egy másikkal megváltották, s így lett Patak királynéi város. Mint min-A Lorántffy-loggia és a Vörös-torony ' HS&3ÍÍ&,nmn *á|§pr den mondában, ebben is több a romantika, mint a valóság, ami inkább a vár fekvése, környéke miatt alakult A várhoz egyébként történelmi érdemek nem fűződnek. Sokszor váltott hódító gazdát, sosem vált híressé hősies ellenállással. Jelentőségét a város nem is a vártól, hanem Lorántffy Zsuzsanna iskola-alapításától nyerte. A város érdekes történetéből egyetlen, máig érvényes vonást emelnék ki. A református Főiskola falvak százait látta el lelkésszel és tanítóval. Nevessé vált férfiak egész sora indult innen. Az európai rangú Comenius, vagy a kísérleti fizika hazai kezdeményezője, Simándy professzor és mások szellemében magas színvonalú oktatás folyt. A Főiskola élen járt a felsőfokú anyanyelvi oktatás ügyében is. Az itt végzettek magukénak érezték az értelmiség utánpótlásának feladatát. A nép közé került volt pataki diákok egyengették a falusi tehetségek útját a Főiskolára. Az iskola a történelem során sokféle változáson ment át, szinte tükrözve a politikai változásokat. Ma ismét rangos helye van, és a volt pataki diákok rendszeres összejöveteleken találkoznak évente többször a fővárosban. Lázár István könyve színesen és sokoldalúan dolgozta fel a vidék fejlődésének történetét, s a múlt és jelen képe hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó a szűkebb haza megismerése és megszeretése révén jobban megismerje és még jobban megszeresse a hont, az országot. A nagy múltú sárospataki könyvtár Novotta Ferenc reprodukciói A Pálóczlak síremléke A subrosa terem
