Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-05-10 / 10. szám
p*- n hr ..... Az Inotai Hőerőműben befejeződött a próbaüzemeltetés. Képünkön a kétszáz megawattos óriásturbinák MTI — Jászai Csaba felv. Szentendrén ismét megnyitották a szabadtéri néprajzi falumúzeumot, amely a felső tiszavidéki tájegység régi házait mutatja be MTI felv. Kjtthát Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és országos méretűvé szélesedett szocialista munkaverseny első szakasza. A dolgozók nagyszerű eredményekkel köszöntötték a pártkongresszust, és felszabadulásunk ünnepét. A munkaversenyben elért kimagasló eredményeiért vállalati és szövetkezeti kollektíváiknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 25 kongresszusi zászlót adományozott. * Norvég mezőgazdasági küldöttség tárgyalt hazánkban, Thorstein Treholt földművelésügyi miniszter vezetésével. A norvég miniszter sajtótájékoztatóján többek között elmondta, hogy megállapodás jött létre a növénytermesztési és állattenyésztési kutatások kölcsönös cseréjére. Ezerötszázadik hangversenyét adta a Kossuth-dijjal kitüntetett világjáró Bartók vonósnégyes. Az ünnepi est április 22-én volt a Zeneakadémia zsúfolt nagytermében. * József Attila irodalmi emlékestet tartottak április 17-én Bécsben, a Collegium Hungaricum épületében. Dr. Ernst Schoenwiese professzor, az osztrák Pen Klub elnökének megnyitója után dr. Szabolcsi Miklós, a MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója tartott előadást. Ezt követően József Attila verseket szavalt Berek Katalin, Váradi Hédi, valamint Koschka Hetzer, Erich Margo és Helmut Janatsch. Dévai Nagy Kamilla előadóművésznő pedig József Attila megzenésített verseivel aratott sikert. * Dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes vezetésével könnyűipari delegáció tárgyalt Franciaországban. A magyar küldöttség a Francia Gyáriparosók Szövetsége meghívásának tett eleget. * A bécsi Collegium Hungaricumban április 18-án nyitották meg a Magyarország ma című fotókiállítást, amely hazánk fejlődéséről ad képet. A képanyagot az osztrák főváros után több vidéki városban is bemutatják. * Aranyéremmel tüntették ki a brnói fogyasztási cikk vásáron a Dunaset poliészter blúz- és női ruhaanyagot, a Fabulon kozmetikai termékcsaládot, valamint a 80 és 100 literes Lehel márkájú abszorbciós hűtőszekrényt. ♦ Budapesten tanácskozott a Pugwash 23. szimpozionja (A Bertrand Russel, Nobel békedíjas filozófus alapította szervezet, az első két konferencia színhelyéről a kanadai Pugioashról kapta a nevét.) Témája ezúttal az európai nemzetek tudományos, technikai és kulturális együttműködése volt. A tanácskozáson 21 ország atomfizikusai vettek részt, akik az atomerő békés felhasználásáért küzdenek a nemzetközi szervezetben. * Megérkezett Esztergomba az a nagyértékű képzőművészeti gyűjtemény, amelyet a magyar származású, Franciaországban élő szobrászművész, Vörös Béla ajándékozott szülővárosának. A gyűjtemény mintegy 130 bronz kisplasztikát, plaketteket, elefántcsontból faragott szobrocskákat, festményeket, grafikákat tartalmaz. * Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 200 forintos címletű ezüstérméket bocsátott ki. * „Tudományos-fantasztikus hetet" rendezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Természettudományi Stúdiója. A gazdag programban előadások és filmvetítések szerepeltek. * A Creditanstalt-Bankverein (CA) osztrák pénzintézet megnyitotta budapesti képviseletét. Az osztrák—magyar áruforgalom ausztriai bankügyleteinek csaknem egyharmadát a CA bonyolitja le. TALLÓZÁS szocialista országok magyar nyelvű sajtójából Románia A Temesvári Állami Magyar Színház több mint két évtizedes fennállása óta először tűzte műsorára Katona József Bánk bán című tragédiáját. A nagy sikerű bemutató előadást Tompa Miklós, a művészet érdemes mestere vendégrendezőként állította színpadra. Az Előre című napilap április 6-i számában Szőcs István hosszú cikkben elemzi, méltatja a március 29-i bemutató előadást. A többi közt így ír: „Sinka Károly Bánkja nemcsak a főszerep súlyánál fogva magaslott az előadás fölé. Leginkább ő valósította meg azt az értelmezést, hogy ellentmondások árán is vállalni kell Katona bonyolultságát és nem szabad egysíkúsítani semmilyen irányban. Érdeme, hogy közhelyből élménnyé emelte azt az igazságot, hogy Bánk bán — Hamletiéi egy tőről metszett alak. S lehet, hogy teljesítményének más oldalait fontosabb volna itt méltatni, mégis említsük meg szép szövegmondását, amellyel mindegyre eszünkbe idézte, hogy Katona drámaköltő volt... Egészében a Bánk bán ismét egy olyan előadás — írja Szőcs István —, amely felerősítette bennünk a temesvári magyar együttes művészi rangjának tudatát.’’ Jugoszlávia József Attila születésének 70. évfordulója tiszteletére cikksorozatok, emlékanyagok jelentek meg a jugoszláviai magyar újságokban. A Magyar Szó Kilátó című kulturális és kritikai mellékletében Bori Imre, a Magyar Képes Újság hasábjain Dávid András, a 7 Nap című lapban Dési Ábel írásai idézték fel nagy költőnk életútját. ELHUNYT KISHÁZI ÖDÖN 75 éves korában elhunyt Kisházi Ödön, a magyar munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, országgyűlési képviselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Temetésén, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában a párt és a kormány vezetői álltak díszőrséget a ravatalnál. BnWiVc/»p Itisírt. AUTÓ ÍS EMBER Az utóbbi két hetet Hollandiában és Franciaországban töltöttem. Ha régen igaz volt az a francia mondás, hogy elutazni annyi, mint kissé meghalni, akkor ezt ma, amikor a világ összezsugorodott és az idő meggyorsult, inkább úgy kellene mondani, hogy elutazni annyi, mint megszületni. Ehhez hozzátenném : a hazaérkezés pedig hasonló az újjászületéshez. Az ember élményekkel és tapasztalatokkal meggazdagodva látja újra városát és országát. Ebben mindannyian Széchenyi István, Bölöni Farkas példáját követjük, de visszamehetünk a távolabbi múltba is, egészen Szenei Molnár Albertig, akinek tavaly ünnepeltük születése 400. évfordulóját, és Szepsi Csombor Mártonig, akinek az „Európai változatok”-ja mindmáig frissen izgalmas útikönyv. És előre mehetünk a közelebbi múltba, apáinkéba, amely korból az egyik legnagyobb költőt említsük, Adyt, akinek Párizsi levelei nemcsak az irodalomhoz tartoznak hozzá, hanem korunk emberformálásához is. Ha kortársaimat veszem társnak és példának, József Attila és Illyés Gyula is úgy járták meg Párizst, hogy máig érvényes szellemi útravalóval jöttek haza és azzal a szándékkal, hogy megint Széchenyi szavaival — „megszépítsék e csúnyácska hazát”. Lehet, hogy nagy létszámú népeknek ez nem jelent ugyanolyan élményt, mint a kicsinyeknek, de az utóbbi években, mióta a magyarok milliói járnak külföldön és ezek közül százezrek nyugati országokban, nemcsak az elutazás nagy öröm, de a hazatérés is. Alig fél évvel ezelőtt voltam utoljára külföldön, de mégis most, amikor a tavaszi hűvös napsugárban hazaérkeztem, észrevettem egy olyan jelenséget, amely eddig nem tűnt fel: sok az álló autó. Nincs félreértés, nem az szökött a szemembe, hogy megszaporodott a forgalom Budapest és a vidéki városok utcáin és az országutakon is, hanem az, hogy késő délután és este a budapesti, miskolci vagy bajai mellékutcákon és a falvak főutcáin is egymás mögött állnak és alszanak az autók. Elgondolkoztam. Ügy éreztem, hogy tetten értem a társadalmi fejlődésben a változás pillanatát: most lett az autó Magyarországon fényűzési cikkből közhasználati tárgy, távoli reménységből valóság, vasárnapi kiránduló járműből munkaeszköz. Jó, jó, mondhatja erre az Amerikában vagy Európa nyugati felében élő olvasó, de hiszen ez náluk is így van. Persze, hogy így. A különbség csak az, hogy Magyarországon a telítettségnek ezt az első fokát szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok közt értük el, olyan mélységekből fölkapaszkodva, amelyet a nyugati világ autósai nem ismertek. Amíg az autókat nézem, most már a nem állókat és alvókat, hanem a pesti és TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK AZ AKADÉMIÁN HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos ülésszakot rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója az előadásában a többi közt kiemelte, hogy a fasizmus és az agresszív erők veresége a második világháborúban új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Hazánk e világot átformáló forradalmi változások részeként lépett arra az útra, amely a szocializmust építő népek nagy családjában szocialista építésünk mai szakaszához vezetett. Köpeczi Béla, az MTA főtitkára a társadalmi tudat alakulásáról tartott előadásában utalt a XI. kongresszus határozatára, amely fő feladatnak tartja — a társadalom politikai egységére támaszkodva — a szocialista tudat fejlesztését. Társadalmunk nagy vívmánya — mondotta —, hogy hazánkban nincs munkanélküliség, s fel sem merül a gondolat, hogy aki dolgozni akar, kereset nélkül maradhatna. Ez a biztonságérzet rendkívül nagy erő, amely erősíti a szocialista társadalomban élő ember beilleszkedését és egyetértését a közösséggel. Budapesten ülésezett a Duna Bizottság 33. ülésszaka Budapesten ülésezett a Duna Bizottság 33. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a tagországok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — kormányképviselői vezette küldöttségeken kívül részt vettek a Német Szövetségi Köztársaság szakértői, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága titkárságának, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárságának, a Nemzetközi Távközlési Egyesülésnek és a Meteorológiai Világszervezetnek a megfigyelői is. A plenáris ülés után az ülésszak különböző munkabizottságokban folytatódott. Tárgyaltak egyebek között a folyam nemzetközi hajózásának kérdéseiről, a hajózás elektromos berendezéseinek fejlesztéséről, a partmenti rádióállomások frekvenciaelosztásáról, valamint a dunai hajóút fenntartásának munkálatairól. Német anyanyelvű diákok találkozója Ezentúl minden év tavaszán megrendezik a német anyanyelvű diákok találkozóját. Az elsőre Pécsett került sor: négy középiskolánk német tagozatos diákjai és tanárai találkoztak. A rendezvényen részt vettek a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének vezetői, dr. Krauth János elnök és Réger Antal főtitkár. A tanárok megvitatták a középfokú német anyanyelvi oktatás helyzetét, s továbbfejlesztésének feladatait. A diákok kulturális műsorának kiemelkedő programja volt a Thomas Mann szép kiejtési verseny, amelyet a Baranya Megyei Könyvtár rendezett. miskolci dugókat, a balatoni országút hétvégi zsúfoltságát, akkor abban reménykedem, hogy az autó nálunk az is marad, ami lett: közhasználati tárgy, munkaeszköz, szórakozási lehetőség. És nem válik státusz-szimbólummá, és nem is szorítja ki a társasjárműveket, mint Amerika legtöbb városában. Amikor először az Egyesült Államokban jártam, tíz évvel ezelőtt, az amerikai embert újfajta kentaurnak láttam: fölül ember, alul autó. Annyira összeforrt a gépkocsival, hogy már szinte kocsit vezető „eszközzé” vált. Reménykedem, hogy nem lesz így, már csak azért is, mert máris van egy jelentékeny különbség, most már nem a társadalomban, hanem egy-egy emberben és családban gondolkodva, hogy az óbudai vagy a ferencvárosi lakótelepeken a Zsiguli, a Trabant, a Volkswagen vagy a Fiat 127-es olyan emberek háza előtt áll, akik nemhogy harminc éve, a felszabadulás idején, de még tíz vagy öt éve is legfeljebb, ha álmodni mertek saját kocsiról. A sok magánautó Magyarországon amellett szól, hogy általános jólétet, megkönynyített munkanapokat, a nagyvárosból a természetbe kiszaladó vasárnapokat az új, a szocialista társadalom is tud teremteni, méghozzá úgy, hogy az autó az marad, aminek lennie kell, eszköze egy kulturált, emberközpontú életmódnak. Neményi Lili kiváló művész, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja április 24-én, a Fészek Klub nagytermében megrendezett előadói estjén a hazai és a külföldi dalirodalom remekeivel nyújtott ismét művészi élményt. A zongoránál Reményi József zeneszerző Jánosi Ferenc felvétele 2