Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-05-10 / 10. szám

p*- n hr ..... Az Inotai Hőerőműben befejeződött a próbaüzemeltetés. Képünkön a kétszáz megawattos óriásturbinák MTI — Jászai Csaba felv. Szentendrén ismét megnyitották a szabadtéri néprajzi falumúzeumot, amely a felső tiszavidéki tájegység régi házait mutatja be MTI felv. Kjtthát Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és országos méretűvé szélesedett szo­cialista munkaverseny első szakasza. A dolgozók nagyszerű eredményekkel köszöntötték a pártkongresszust, és felsza­badulásunk ünnepét. A munkaversenyben elért kimagasló eredményeiért vállalati és szövetkezeti kollektíváiknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 25 kongresszusi zászlót adományozott. * Norvég mezőgazdasági küldöttség tárgyalt hazánkban, Thorstein Treholt földművelésügyi miniszter vezetésével. A norvég miniszter sajtótájékoztatóján többek között el­mondta, hogy megállapodás jött létre a növénytermesztési és állattenyésztési kutatások kölcsönös cseréjére. Ezerötszázadik hangversenyét adta a Kossuth-dijjal ki­tüntetett világjáró Bartók vonósnégyes. Az ünnepi est áp­rilis 22-én volt a Zeneakadémia zsúfolt nagytermében. * József Attila irodalmi emlékestet tartottak április 17-én Bécsben, a Collegium Hungaricum épületében. Dr. Ernst Schoenwiese professzor, az osztrák Pen Klub elnökének megnyitója után dr. Szabolcsi Miklós, a MTA Irodalom­tudományi Intézetének igazgatója tartott előadást. Ezt kö­vetően József Attila verseket szavalt Berek Katalin, Vá­­radi Hédi, valamint Koschka Hetzer, Erich Margo és Helmut Janatsch. Dévai Nagy Kamilla előadóművésznő pedig József Attila megzenésített verseivel aratott sikert. * Dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes vezetésével könnyűipari delegáció tárgyalt Franciaországban. A ma­gyar küldöttség a Francia Gyáriparosók Szövetsége meg­hívásának tett eleget. * A bécsi Collegium Hungaricumban április 18-án nyitot­ták meg a Magyarország ma című fotókiállítást, amely hazánk fejlődéséről ad képet. A képanyagot az osztrák fő­város után több vidéki városban is bemutatják. * Aranyéremmel tüntették ki a brnói fogyasztási cikk vásáron a Dunaset poliészter blúz- és női ruhaanyagot, a Fabulon kozmetikai termékcsaládot, valamint a 80 és 100 literes Lehel márkájú abszorbciós hűtőszekrényt. ♦ Budapesten tanácskozott a Pugwash 23. szimpozionja (A Bertrand Russel, Nobel békedíjas filozófus alapította szervezet, az első két konferencia színhelyéről a kanadai Pugioashról kapta a nevét.) Témája ezúttal az európai nemzetek tudományos, technikai és kulturális együttmű­ködése volt. A tanácskozáson 21 ország atomfizikusai vet­tek részt, akik az atomerő békés felhasználásáért küzdenek a nemzetközi szervezetben. * Megérkezett Esztergomba az a nagyértékű képzőművé­szeti gyűjtemény, amelyet a magyar származású, Francia­­országban élő szobrászművész, Vörös Béla ajándékozott szülővárosának. A gyűjtemény mintegy 130 bronz kisplasz­tikát, plaketteket, elefántcsontból faragott szobrocskákat, festményeket, grafikákat tartalmaz. * Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 200 forintos címletű ezüstérméket bocsátott ki. * „Tudományos-fantasztikus hetet" rendezett a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Természettudományi Stú­diója. A gazdag programban előadások és filmvetítések szerepeltek. * A Creditanstalt-Bankverein (CA) osztrák pénzintézet megnyitotta budapesti képviseletét. Az osztrák—magyar áruforgalom ausztriai bankügyleteinek csaknem egyhar­­madát a CA bonyolitja le. TALLÓZÁS szocialista országok magyar nyelvű sajtójából Románia A Temesvári Állami Ma­gyar Színház több mint két évtizedes fennállása óta először tűzte műsorára Ka­tona József Bánk bán cí­mű tragédiáját. A nagy si­kerű bemutató előadást Tompa Miklós, a művészet érdemes mestere vendég­rendezőként állította szín­padra. Az Előre című na­pilap április 6-i számában Szőcs István hosszú cikk­ben elemzi, méltatja a már­cius 29-i bemutató elő­adást. A többi közt így ír: „Sinka Károly Bánkja nem­csak a főszerep súlyánál fogva magaslott az előadás fölé. Leginkább ő valósí­totta meg azt az értelme­zést, hogy ellentmondások árán is vállalni kell Katona bonyolultságát és nem sza­bad egysíkúsítani semmi­lyen irányban. Érdeme, hogy közhelyből élménnyé emelte azt az igazságot, hogy Bánk bán — Hamlet­iéi egy tőről metszett alak. S lehet, hogy teljesítményé­nek más oldalait fonto­sabb volna itt méltatni, mégis említsük meg szép szövegmondását, amellyel mindegyre eszünkbe idéz­te, hogy Katona dráma­költő volt... Egészében a Bánk bán ismét egy olyan előadás — írja Szőcs István —, amely felerősí­tette bennünk a temesvári magyar együttes művészi rangjának tudatát.’’ Jugoszlávia József Attila születésé­nek 70. évfordulója tiszte­letére cikksorozatok, em­lékanyagok jelentek meg a jugoszláviai magyar újsá­gokban. A Magyar Szó Ki­látó című kulturális és kri­tikai mellékletében Bori Imre, a Magyar Képes Új­ság hasábjain Dávid And­rás, a 7 Nap című lapban Dési Ábel írásai idézték fel nagy költőnk életútját. ELHUNYT KISHÁZI ÖDÖN 75 éves korában el­hunyt Kisházi Ödön, a magyar munkásmozga­lom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, ország­­gyűlési képviselő, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tag­ja. Temetésén, a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjá­ban a párt és a kormány vezetői álltak díszőrsé­get a ravatalnál. BnWiVc/»p Itisírt. AUTÓ ÍS EMBER Az utóbbi két hetet Hol­landiában és Franciaor­szágban töltöttem. Ha ré­gen igaz volt az a francia mondás, hogy elutazni annyi, mint kissé meghalni, akkor ezt ma, amikor a világ összezsugorodott és az idő meggyorsult, inkább úgy kellene mondani, hogy elutazni annyi, mint meg­születni. Ehhez hozzáten­ném : a hazaérkezés pedig hasonló az újjászületéshez. Az ember élményekkel és tapasztalatokkal meggaz­dagodva látja újra városát és országát. Ebben mind­annyian Széchenyi István, Bölöni Farkas példáját követjük, de visszamehe­tünk a távolabbi múltba is, egészen Szenei Molnár Al­bertig, akinek tavaly ünne­peltük születése 400. év­fordulóját, és Szepsi Csom­bor Mártonig, akinek az „Európai változatok”-ja mindmáig frissen izgalmas útikönyv. És előre mehe­tünk a közelebbi múltba, apáinkéba, amely korból az egyik legnagyobb költőt említsük, Adyt, akinek Pá­rizsi levelei nemcsak az irodalomhoz tartoznak hoz­zá, hanem korunk ember­­formálásához is. Ha kor­társaimat veszem társnak és példának, József Attila és Illyés Gyula is úgy jár­ták meg Párizst, hogy má­ig érvényes szellemi útra­­valóval jöttek haza és az­zal a szándékkal, hogy megint Széchenyi szavai­val — „megszépítsék e csú­nyácska hazát”. Lehet, hogy nagy létszámú népeknek ez nem jelent ugyanolyan élményt, mint a kicsinyek­nek, de az utóbbi években, mióta a magyarok milliói járnak külföldön és ezek közül százezrek nyugati or­szágokban, nemcsak az el­utazás nagy öröm, de a ha­zatérés is. Alig fél évvel ezelőtt vol­tam utoljára külföldön, de mégis most, amikor a ta­vaszi hűvös napsugárban hazaérkeztem, észrevettem egy olyan jelenséget, amely eddig nem tűnt fel: sok az álló autó. Nincs félreértés, nem az szökött a szemem­be, hogy megszaporodott a forgalom Budapest és a vidéki városok utcáin és az országutakon is, hanem az, hogy késő délután és este a budapesti, miskolci vagy bajai mellékutcákon és a falvak főutcáin is egymás mögött állnak és alszanak az autók. Elgondolkoztam. Ügy éreztem, hogy tetten ér­tem a társadalmi fejlődés­ben a változás pillanatát: most lett az autó Magyar­­országon fényűzési cikkből közhasználati tárgy, távoli reménységből valóság, va­sárnapi kiránduló jármű­ből munkaeszköz. Jó, jó, mondhatja erre az Amerikában vagy Európa nyugati felében élő olvasó, de hiszen ez náluk is így van. Persze, hogy így. A különbség csak az, hogy Magyarországon a telített­ségnek ezt az első fokát szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok közt értük el, olyan mélységek­ből fölkapaszkodva, ame­lyet a nyugati világ autó­sai nem ismertek. Amíg az autókat nézem, most már a nem állókat és alvókat, hanem a pesti és TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK AZ AKADÉMIÁN HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos ülésszakot rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Vass Henrik, a Párttörténeti In­tézet igazgatója az előadásában a többi közt kiemelte, hogy a fasizmus és az agresszív erők veresége a második világ­háborúban új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Hazánk e világot átformáló forradalmi változások része­ként lépett arra az útra, amely a szocializmust építő né­pek nagy családjában szocialista építésünk mai szakaszá­hoz vezetett. Köpeczi Béla, az MTA főtitkára a társadalmi tudat alakulásáról tartott előadásában utalt a XI. kong­resszus határozatára, amely fő feladatnak tartja — a tár­sadalom politikai egységére támaszkodva — a szocialista tudat fejlesztését. Társadalmunk nagy vívmánya — mondotta —, hogy ha­zánkban nincs munkanélküliség, s fel sem merül a gon­dolat, hogy aki dolgozni akar, kereset nélkül maradhatna. Ez a biztonságérzet rendkívül nagy erő, amely erősíti a szocialista társadalomban élő ember beilleszkedését és egyetértését a közösséggel. Budapesten ülésezett a Duna Bizottság 33. ülésszaka Budapesten ülésezett a Duna Bizottság 33. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a tagországok — Ausztria, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — kormányképviselői vezette küldöttsé­geken kívül részt vettek a Német Szövetségi Köztársaság szakértői, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága titkár­ságának, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkársá­gának, a Nemzetközi Távközlési Egyesülésnek és a Me­teorológiai Világszervezetnek a megfigyelői is. A plená­ris ülés után az ülésszak különböző munkabizottságokban folytatódott. Tárgyaltak egyebek között a folyam nemzet­közi hajózásának kérdéseiről, a hajózás elektromos beren­dezéseinek fejlesztéséről, a partmenti rádióállomások frek­venciaelosztásáról, valamint a dunai hajóút fenntartásá­nak munkálatairól. Német anyanyelvű diákok találkozója Ezentúl minden év tavaszán megrendezik a német anya­nyelvű diákok találkozóját. Az elsőre Pécsett került sor: négy középiskolánk német tagozatos diákjai és tanárai találkoztak. A rendezvényen részt vettek a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének vezetői, dr. Krauth János elnök és Réger Antal főtitkár. A tanárok megvitat­ták a középfokú német anyanyelvi oktatás helyzetét, s to­vábbfejlesztésének feladatait. A diákok kulturális műso­rának kiemelkedő programja volt a Thomas Mann szép kiejtési verseny, amelyet a Baranya Megyei Könyvtár rendezett. miskolci dugókat, a bala­toni országút hétvégi zsú­foltságát, akkor abban re­ménykedem, hogy az autó nálunk az is marad, ami lett: közhasználati tárgy, munkaeszköz, szórakozási lehetőség. És nem válik státusz-szimbólummá, és nem is szorítja ki a társas­járműveket, mint Amerika legtöbb városában. Amikor először az Egyesült Álla­mokban jártam, tíz évvel ezelőtt, az amerikai em­bert újfajta kentaurnak láttam: fölül ember, alul autó. Annyira összeforrt a gépkocsival, hogy már szinte kocsit vezető „esz­közzé” vált. Reménykedem, hogy nem lesz így, már csak azért is, mert máris van egy jelen­tékeny különbség, most már nem a társadalomban, hanem egy-egy emberben és családban gondolkodva, hogy az óbudai vagy a fe­rencvárosi lakótelepeken a Zsiguli, a Trabant, a Volks­wagen vagy a Fiat 127-es olyan emberek háza előtt áll, akik nemhogy harminc éve, a felszabadulás idején, de még tíz vagy öt éve is legfeljebb, ha álmodni mertek saját kocsiról. A sok magánautó Magyaror­szágon amellett szól, hogy általános jólétet, megköny­­nyített munkanapokat, a nagyvárosból a természetbe kiszaladó vasárnapokat az új, a szocialista társadalom is tud teremteni, méghozzá úgy, hogy az autó az ma­rad, aminek lennie kell, eszköze egy kulturált, em­berközpontú életmódnak. Neményi Lili kiváló művész, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, a Magyarok Világszövetsége Elnökségé­nek tagja április 24-én, a Fészek Klub nagytermében meg­rendezett előadói estjén a hazai és a külföldi dalirodalom remekeivel nyújtott ismét művészi élményt. A zongoránál Reményi József zeneszerző Jánosi Ferenc felvétele 2

Next

/
Thumbnails
Contents