Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-30 / 7. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. március 19-29-i ülése Réssiet a közleményből A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974 március 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az alábbi előterjesztéseket: 1. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Pullai Árpád elvtárs. A Központi Bizottság áttekintette • á nemzetközi helyzetet, a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét, jóváhagyta a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket. 2. Jelentés a munkásosztály helyzetéről. Előadó: Biszku Béla elvtárs. A Központi Bizottság irányelveket fogadott el a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról. 3. Előterjesztés a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Előadó: Aczél György elvtárs. A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. 4. Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának összehívására. Előadó: Kádár János elvtárs. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szervezeti szabályzatból fakadó kötelezettségének megfelelően elhatározta : A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát 1975. márciusra összehívja. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően, egyes vezető tisztségekben káderátcsoportosítást hajt végre: Párt- és társadalmi szerveknél a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztja a KB titkárának. b) Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Népszabadság főszerkesztői tisztsége alól, javasolja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyugállományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront főtitkári tisztsége alól. c) Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, felmenti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának. d) Németh Károly elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, válasszák meg a budapesti pártbizottság első titkárának. A Minisztertanácsnál a) Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól, és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. d) Borbándi János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítésekor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása jelentős eredményeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását élvezi, s a kongresszusi felkészülés során is e vonalat kell követni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a munkás-paraszt szövetségnek, társadalmi rendünk szilárd alapjának fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista demokrácia további sokoldalú, erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a termelőmunka eredményeivel összhangban történő rendszeres emelését. A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését, Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának bevált rendszerét. — A kulturális politikában az összes alkotóerőt tömörítve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideológiai munkában a szocializmus öntudatos híveinek széles köréré támaszkodva, az antimarxista nézeteket elutasítva, a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban felvetődő új kérdések megválaszolását — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgálatában, az internacionalizmus talaján állva, továbbra is a hazai szocialista építőmunka nemzetközi feltételeinek megteremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének elősegítésére törekszik. *•* A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt, a munkásosztály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét, a szocialista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. Ismét több jelentős gazdasági tárgyalás színhelye volt Budapest: egy argentin szakértői delegáció G. Lerena, gazdasági minisztériumi főosztályvezető vezetésével a közeljövőben Buenos Airesben kezdődő magyar—argentin államközi tárgyalásokról folytatott megbeszéléseket. Külkereskedelmi Minisztériumunkban aláírták az 1974. évi magyar—dán áruforgalmi okmányokat. A MTESZ, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a francia mérnökszövetség vezetői a tavaly Párizsban aláírt együttműködési szerződés programját rögzítették. A DOW Chemical Co. amerikai cég képviselői, már korábban bejelentették, hogy bővíteni kívánják együttműködésüket a szocialista országokkal, s most arról tárgyaltak, hogy hazánk a nehezen beszerezhető vegyi anyagok gyártása érdekében kooperációt létesít a DOW-val. Spanyol kereskedelmi delegáció folytatott vegyes bizottsági tárgyalásokat a két ország közötti kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködést szabályozó hosszú lejáratú megállapodás alapján. A Diesel-motorok teljesítményét növelő magyar találmányt vásárolt a nürnbergi Man-cég a Licencia találmányokat értékesítő magyar vállalattól. A nyugateurópai országokban és az USA-ban is szabadalmaztatott magyar találmányt az Autóipari Kutató Intézet dolgozta ki, s az eddigi jelzések szerint már más nyugat-európai autógyárakban is nagy érdeklődést keltett. Jókai Mór születésének 150. évfordulójára 1975. februárban kiállítást rendez a Petőfi Irodalmi Múzeum. A kiállítás rendezői kérik mindazokat, akiknek birtokában Jókai-kéziratok, fényképek, az íróra vonatkozó dokumentumok vannak, szíveskedjenek értesíteni a Petőfi Irodalmi Múzeumot (Budapest, V. kér., Károlyi Mihály u. 16.). Magyarország Dúr-ban és moll-ban címmel zenés tévéfilmet mutatott be az osztrák televízió. A torinói állandó színház nagy sikerrel mutatta be Rómában, a Teatro Argentínában Hubay Miklós Néró játszik című darabját. Az első magyar színdarabot, amely az olasz színházi közönség elé került, más olasz nagyvárosban is műsorra tűzik. Születésének 65. évfordulóján a Kerepesi temetőben március 7-én ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták Rajk Lászlónak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének sírját. KíK tátMAtíéj* 730 ezer dollár értékű gépszállítmány indult útnak Japánból — Győrbe. A feladó a világhírű Fuji cég, a címzett pedig a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, amely a differenciálház megmunkálásához alkalmas gépsort vásárolt a japán cégtől. Nagy István romániai magyar írót hetvenedik születésnapja alkalmából Alexandru Andritolu román író és publicista köszöntötte a Scinteia március 5-1 számában. Még életükben múzeumot kapnak az államtól a baranyai falvakban lakó híres népművészek. A kis falusi múzeumokban — a népművészek lakóhelyén — így fennmarad egy-egy életmű, s maguk az alkotóművészek is részt vesznek, a gyűjtemény gyarapításában. Elsőként a zselici Boldogasszonyfalván nyílt múzeum, ahol a 83 éves faragó, Hoff er János, nyugalmazott számadó gulyás remekeit helyezték el. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete március 10-én megtartott választói teljes ülésén a következő nyolc évre ismét dr. Seifert Gézát választotta az országos képviselet elnökévé. A választói ülésen megjelent és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Marcali község hétszáz éves: nevét egy 1724-ben íródott adománylevél említi először. Az egész éven át tartó ünnepi rendezvények sorában megemlékeznek azokról a neves személyekről, akik Marcaliban születtek: Marczali Henrik történészről, Lengyel József íróról és Bernáth Aurél festőművészről. Arany János pedagógiai díj és emlékérem alapításáról hozott határozatot a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A díjat évente, a hagyományos pedagógus napon, öt—nyolc kiemelkedő oktató és nevelő munkát végző pedagógusnak osztják ki. Petőfi-estet rendezett Tokióban a japán kulturális szövetség és a magyar nagykövetség abból az alkalomból, hogy a Kobunsa könyvkiadó gondozásában 300 oldalas könyv jelent meg Japánban Petőfi Sándor születésének 125. évfordulója tiszteletére. A válogatott verseket és Petőfiről szóló tanulmányokat magában foglaló kötet japán nyelven az első átfogó mű Petőfi életéről és munkásságáról. A színházi világ gyásza: 88 éves korában elhunyt Bálint Lajos író, műfordító, színikritikus, a Nemzeti Színház egykori főtitkára és dramaturgja. A Déryné Színház Jászai-díjas művésznőjét, Kamilly Juditot gyászolja. Az újságíró-társadalom Maron Ferencet, a Magyar Nemzet cikkíróját kísérte utolsó útjára. 62 éves volt. Bronzkori leletekre bukkantak Mezőnyárádon. A kétezerötszáz-háromezer év előtti település maradványai között egy bronz edényben dárdahegyeket, ékszereket és néhány férfi kézfejvédő spirált találtak. Herder-díjjal tüntették ki dr. Gerő László budapesti c. egyetemi tanárt, a műszaki tudományok kandidátusát, Ybldíjas építészt. Valuta árfolyamváltozások A Magyar Nemzeti Bank 1974. március 12-től kezdődően módosította néhány nyugati valuta árfolyamát. A dán koronát, a francia' frankot, az olasz lírát és a svéd koronát az eddiginél alacsonyabb áron vásárolják meg a valutabeváltásra jogosított magyar pénzintézetek és utazási irodák. A hivatalos árfolyamváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti: Pénznem Vételi árfolyam forintban bankjegy beváltásnál csekk beváltásnál 100 dán korona 382,13 382,13 100 francia frank 509,03 509,03 1000 olasz líra 33,— 36,99 100 svéd korona 525,44 525,44 Kérjük honfitársainkat, tások ellenértékének átutaláhogy lapunk előfizetési díjá- sánál a fenti árfolyamokat nak és egyéb hazai szolgálta- vegyék figyelembe. Harminc évvel ezelőtt izgalommal terhes feszült napok nehezedtek az országra. Az emberek bizonytalanságban és lemben éltek. A Kállay-kormány pedig 1944 tavaszán ismét megpróbálta rávenni a németeket, hogy engedjék haza a szovjet fronton harcoló magyar katonákat. Kállay Miklós miniszterelnök teljesen irreálisan azzal érvelt, hogy a magyar hadsereg majd egymagában védelmezi a Kárpátok vonalát a szovjet csapatokkal szemben. Emlékiratai szerint, a nyugati hatalmakkal a következőket közölte: „Ha a szovjet csapatok északról és délről megkerülik a Kárpát-medencét, akkor a magyar hadsereg nem bocsátkozik támadásba, a kormány pedig megszakít mindenféle együttműködést a németekkel s ténylegesen semleges álláspontra helyezkedik.” Ez a terv naiv és irreális volt. Hiszen katonailag elképzelhetetlen volt, hogy a szovjet erők nem üldözik tovább a megvert ellenséget, hanem felvonulási és ellentámadási területet biztosítanak a magyar és német csapatoknak. De senki nem gondolhatta komolyan azt sem, hogy Németország tudomásuj veszi a szakítást, lemond a magyar gazdasági forrásokról és beleegyezik a Duna-medence semlegesítésébe. Ráadásul Kállay úgy akart szakítani a németekkel, hogy a Szovjetunióval ne kelljen semmiféle egyezséget kötnie. Ekkor már az előretolt szovjet felderítő osztagok Kőrösmezőnél álltak. A Kállaykormány „ingadozására” a németek előre felkészültek. Egyáltalán történtek-e intézkedések az ország cselekvési szabadságának visszaszerzésére? Annál is inkább feltehető ez a kérdés, mert már 1943. szeptember 30-án volt olyan javaslat, hogy szállják meg Magyarországot és fegyverezzék le a magyar hadsereget. 1944. február 28-án Hitler elrendelte, hogy hajtsák végre a „Trójai ló” vállalkozást, a régi megszállási terv módosított változatát, amelynek értelmében az átvonuló csapatokként éppen Magyarországon tartózkodó német fegyveres erők szállják meg hazánkat. Február végén Bécs környékén megkezdték a motorizált erők összevonását. A március 12-én kelt hadműveleti parancs szerint négy oldalról kellett támadást indítani Budapest ellen, és feltétlenül szükséges volt a magyar csapatok lefegyverzése. Vagyis 1944 elején már nemcsak elméletileg vetődött fel a német megszállás lehetősége. Kállaynak konkrét adatok álltak rendelkezésére, de a kormány sem ellenintézkedésekre, sem esetleges védekezésre nem gondolt. Kállay az emlékirataiban pusztán azt írja, hogy „nem számított azonnali megszállásra”. Pedig ha a magyar kormány elszánja magát az ellenállásra, HARMINC ÉVE TÖRTÉNT erre lehetett volna módja. 1944 elején Magyarországnak — a szovjet fronton levő egységektől eltekintve — két páncélos, egy lovas-, kilenc gyalogos hadosztály, valamint két hegyi dandára állt fegyverben. A magyar hadsereg létszáma nem maradt alatta a megszállásra felvonuló német erőknek. Ám a német katonai vezetők március 14-én megelégedéssel állapították meg: a magyarok semmit nem tettek a szervezett védekezés érdekében. A kormányzónak március 17-én a budapesti német nagykövet tolmácsolta Hitler nyomatékos kérését, hogy sürgősen látogassa meg a klesheimi kastélyban. Horthy különvonata március 18-án érkezett Klesheimbe. A kormányzót elkísérte Ghyczy Jenő külügy-, Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Szombathelyi Ferenc, a vezérkar főnöke és Sztójay Döme, Magyarország berlini nagykövete. Elutazása előtt Horthy megígérte Kállaynak, hogy nem egyezik bele Kállay politikai feláldozásába, sőt még tárgyalni sem hajlandó erről a kérdésről. Hitler és Horthy délelőtti első tárgyalása viharos jelenettel végződött. Ribbentrop tolmácsa, Paul Schmidt azt írja erről az emlékirataiban, hogy a tárgyalási terem ajtaja egyszerre csak kivágódott' és vérvörös arccal Horthy rohant a lépcső felé, Hitler pedig mérgesen, az ajtóból igyekezett visszahívni vendégét. Az történt ugyanis, hogy négyszemközti beszélgetésen Hitler szemére vetette a kormányzónak a magyar kormány „hűtlenségét”, a különmegbeszéléseket a nyugati hatalmakkal. Kijelentette, hogy a Harmadik Birodalom a protektorátusa alá fogja vonni Magyarországot. Ekkor ugrott fel sértődötten Horthy. Ribbentrop később azt hazudta, hogy légitámadás miatt a szerelvény nem hagyhatja el az állomást, Budapesttel megszakadt a telefonösszeköttetés, a kormányzó tehát el van vágva a külvilágtól. Ilyen diplomáciai és katonai „érveléssel” aztán délután ismét létrehoztak egy Hitler— Horthy találkozót. „Ha Horthy nem enged — mondta Ribbentrop Schmidtnek — ön nem fogja visszakísérni a határig. Akkor nem lesz szükség díszkíséretre, hanem őrizet alatt utazik, mint fogoly.” Horthy azonban engedett, meghajolt a német követelések előtt, elfogadta, hogy menesztenie kell Kállayt, és az új kormány élére Sztójay kerül. A díszkíséretet is megkapta, és Klesheimtől a határig Schmidt társaságában utazott. Mint a tolmács leírja, a szalonkocsi éttermében, vacsora közben „az öregúr a lezajlott izgalmas nap ellenére megint a régi, monarchiabeli nagyúr módjára viselkedett, egy szóval sem említette a Klesheimben lejátszódott kínos jelenetet. Egész este humoros és bájos történeteket mesélt a régi Ausztria—Magyarországról, az első világháborúról és arról az időről, amikor mint ellentengernagy az osztrák—magyar flotta hadműveleteit vezette a Földközi-tengeren. Igazán kedves este volt...” 1944. március 19-én hajnali négy órakor Belgrád felől három, Zágráb felől két hadosztály, Bécs körzetéből két páncélos hadosztály, Krakkó térségéből pedig egy motorizált hadosztály vonult be Magyarország területére. Eredetileg a magyar hadsereg lefegyverzését is tervbe vették, de Szombathelyi vezérezredes táviratilag értesítette helyettesét, hogy a német csapatokat barátságosan kell fogadni. A német egységekkel együtt megjelentek terepszínű gépkocsikon a Gestapo emberei, és villámgyorsan összeszedték a „megbízhatatlan" antifasiszta személyeket. A magyar ellenállás jelképe azokban a napokban Bajcsy-Zsilinszky Endre lett, aki a Gestapopribékeket revolvergolyókkal fogadta. És máricus 23-án közzétették a kormánynyilatkozatot, amely szerint a német csapatok előzetes megegyezés alapján jöttek be az országba. A német megszállás fekete éjszakája ráborult az országra. A hazafiakat letartóztatták, az antifasiszta újságokat, a Népszavát, a Magyar Nemzetet betiltották. A Szociáldemokrata Pártot, a Kisgazdapártot és a Parasztszövetséget feloszlatták. Március 28-án a német főhadiszálláson úgy döntöttek, hogy a magyar hadsereget azonnal bevetik a keleti arcvonalon. A megszállással egyidőben elkezdték a zsidóság deportálását, az év nyaráig több mint négyszázezer embert hurcoltak a haláltáborokba. Gazdaságilag az országot könyörtelenül kifosztották. ötvenezer munkást irányítottak Németországba és havi kétszázmillió pengőben szabták meg a megszállási költségeket. Horthy azzal áltatta magát, hogy ha a helyén marad, akkor továbbra is irányíthatja a hadsereget. Hogy ez mennyire naiv elképzelés volt, arra 1944. október 15-e adott választ. Október 16-án Horthy a nyilas rémuralmat is „aláírta”, s az országra most már minden súlyával és pusztításával rázúdult a háború, amelynek csak 1945. április negyediké vetett véget. Pethő Tibor 2
