Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-16 / 6. szám

Acs Tivadar temetése Novotta Ferenc felvétele MEGHALT ÁCS TIVADAR Hosszas és súlyos betegség után, hetvenhárom esztendős korában Budapesten elhunyt Ács Tivadar író, történész — a felszabadulás után a Magyarok Világszövetsége főtit­kára volt. — Munkásságát beszámolókból és saját írásaiból, jól ismerhették a Magyar Hírek olvasói is. Ács Tivadar szenvedélyes és buzgó kutatója volt a ma­gyar emigráció történetének. Elsősorban azok a jeles sze­mélyiségek vonzották érdeklődését, akik a világ legkülön­bözőbb tájaira vetődve, hírt és dicsőséget szereztek hazá­juknak. Különös szeretettel foglalkozott az 1848—49-es sza­badságharc menekültjeinek életével. Felkutatott és publi­kált számos, e korból származó és részint még kéziratban lappangó naplót, mint például Ács Gedeonét, aki Kossuth papjaként előbb a török emigrációba követte vezérét, majd Amerikába sodródott. Feldolgozta László Károly hadmér­nök amerikai naplóját és felkutatta, összeállította New Buda, az észak-amerikai Iowa államban alapított híres ma­gyar település történetét. Kutatásainak másik területe az olaszországi magyar légió története volt, megírta a magyar garibaldisták kalandjait, feldolgozta Teleki László fellelhető hagyatékának egy részét, s ki tudná még elsorolni, egybegyűjtve és elszórtan, hány életrajzot, történetet, névtelenségbe süllyedt hajdani hősök és áldozatok kusza feljegyzéseit mentette át —, ha nem is a halhatatlanságnak, de a későbbi kutatók, könyvbúvárok figyelmének, érdeklődésének. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mun­kássága „melléktermékeként" dél-amerikai indiánmeséket is gyűjtött. Írásai nemcsak Magyarországon jelentek meg, mert Magyarok Latin-Amerikában című munkáját spanyol nyelven is kiadták; számos közleménye látott napvilágot a clevelandi Szabadság és a Buenos Aires-i Magyar Szó hasáb­jain. A Magyar Hírek lelkes külső munkatársát, a külföldön élő magyarság pedig saját történetének szorgos kutatóját gyászolja. „Az enyhülés korszakában van-e ér­telme tovább folytatni a küzdelmet a béke megvédéséért?” — újabban gyak­ran találkozunk ezzel a kérdéssel, ha a nyugat-európai országok vagy az észak-amerikai kontinens lakosaival beszélgetünk. Afrikában, Ázsiában, La­tin-Amerikában azonban sohasem vi­tatják a békemozgalom hasznosságát és szükségességét. Ez a kettősség nem teljesen új jelenség, mert a nyugat­európai közvélemény egy része mindig bizonyos gyanakvással fogadta azt a gondolatot, hogy szervezetten, a többi urBzággal közösen tegyen valamit a békéért. Ebben nemcsak az angolszász idegenkedés ismerhető fel a nemzetkö­zi szervezetekkel, egyáltalán valami­lyen fajta elkötelezettséggel szemben, hanem az a főként fejlett tőkés orszá­gokra jellemző felfogás, hogy a politi­ka a parlamentek, illetve a kormányok dolga. A békevilágmozgalom most április­ban emlékezik majd meg az első, a pá­rizsi Béke Világkongresszus negyedszá­zados évfordulójáról. A szervezett bé­kemozgalom azzal a nagy felismeréssel ajándékozta meg a világot, hogy az egyes országok közvéleményének s ezen keresztül az egész nemzetközi közvéleménynek a korábbinál sokkal határozottabban kell beavatkozni a vi­lágpolitika eseményeibe. A második vi­lágháború óta eltelt huszonkilenc esz­tendő alatt éppen ezért sikerült elke­rülni a rakéta-termonukleáris háborút. Sőt a két világhatalom vezetői ma már rendszeresen találkoznak. E folyamat kibontakozásában — ez mindenki előtt nyilvánvaló — igen jelentős szerepe volt a világközvélemény háborúelle­nességének s a nemzetközi békemoz­galomnak. amely kontinenseket átfogó méretekben szervezte ezt a háborúelle­nességet. Ugyanakkor a mozgalom szerepe és feladatai kétségtelenül megváltoztak, hiszen már egyezmények születtek az indokinai béke helyreállítására, a kö­zel-keleti feszültség csökkentésére, az európai biztonsági rendszer megterem­tésére, a stratégiai fegyverek korláto­zására, a termonukleáris háború veszé­lyének kiküszöbölésére. A történelmi fejlődés jelenlegi szakasza új feladato­kat tűz a békevilágmozgalom elé. egyebek között azt a kötelezettséget, hogy még határozottabban keresse az együttműködést a békéért küzdő más szervezetekkel. Ez volt a központi gondolata a múlt év októberi Moszkvai Világkongresszusnak s ez jellemezte a Béke-világtanács ez év február 16—20 ^között tartott szófiai ülését is. Az újabb kezdeményezések megvita­tása és elindítása azért is nagyon idő­szerű. mert közben az enyhülés ellen­ségei sem tétlenkednek. Ismerjük a vi­etnami, a közel-keleti bonyolult hely­zetet, a genfi európai biztonsági konfe­rencia, a kelet-nyugati gazdasági-tu­dományos együttműködés problémáit, s nem utolsó sorban a chilei puccs kö­vetkezményeit. A szófiai ülésen kijelölték a Béke­világtanács helyét, szerepét, feladatait a békés egymás mellett élés, az enyhü­lés szakaszában. Ez igen bonyolult és nehéz időszak, mert az enyhülés ellen­ségei fokozzák tevékenységüket: a helyzetet a harc és az együttműködés dialektikája jellemzi. A jelenlegi kö­rülmények közepette még inkább szükséges a tudományos, elemző mun­ka megerősítése, valamint a tömegtá­jékoztatás eszközeinek szélesebbkörű igénybevétele a szervezet tevékenysé­gében. A Béke-világtanács ezért hozott létre egy tudományos és egy sajtó-pro­paganda bizottságot, hogy a tudomá­nyosan kidolgozott új feladatok meg­oldásában még hatékonyabban vegyen részt a nemzetközi közvélemény, amely döntően befolyásolja az enyhülés irányzatának további erősödését. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell két gyakran jelentkező téves nézetről. Az egyik helytelen felfogás szerint a béke és az enyhülés eddig elért eredményeit nem kell túl jelentősnek tekintenünk, mert a küzdelem változatlan hevesség­gel folyik tovább. A másik hibás véle­mény a túlzott optimizmusból szárma­zik, mintha a béke erői ma már telje­sen sima úton haladnának előre. Mind­két helytelen felfogás ellen küzdenünk kell. A Béke-világtanács az akciók egész sorát vitatta meg és fogadta el: meg kell erősíteni a nemzeti mozgalmakat, tokozni kell a leszerelésért folytatott küzdelmet, támogatni kell a nemzeti felszabadító mozgalmakat, még erélye­sebben kell harcolni a fasizmus, mili­tarizmus, gyarmatosítás és a reakció ellen. A legközelebbi fontos megmozdulás a Leszerelési Világhét lesz április 22. és 28. között. A Béke-világtanács ha­talmas és együttes akciót kezdeménye­zett az általános és teljes leszerelés ügyének előrelendítésére. Az idei esz­tendőt az Egyesült Nemzetek Szövet­sége Népesedési Világévnek nyilvání­totta s ennek eseményei közül igen fontos most a tavasszal Brazzaville-ban tartandó Népesedési Szeminárium. Különleges hangsúllyal vetődött fel, hogy az ifjúságot még jobban be kell vonni a mozgalomba, fokozni kell a munkásság és az értelmiség szerepét s ezzel összefüggésben ki kell szélesíteni az együttműködést a szakszervezetek­kel, az ifjúsági, női, értelmiségi szer­vezetekkel és mozgalmakkal. Javasla­tok születtek a nemzeti békebizottsá­gok rendszeres regionális konzultációi­ról és a nemzeti mozgalmak képvise­lőinek évente megtartandó tanácskozá­sairól. A legsürgősebb közös feladatok közé tartozik, hogy rendezni kell a fe­­szültségi övezetek problémáit, ki kell szélesíteni a chilei szolidaritási akciót, mozgósítani kell az Egyesült Nemzetek Szövetsége antikolonialista határozatá­nak a végrehajtására, az ázsiai bizton­ság és együttműködés megteremtésére és természetesen a mozgalom 25. év­fordulójának méltó megünneplésére. Nagy visszhangot váltott ki az a javas­lat, hogy a nemzetközi szervezetek képviselői rendszeresen találkozzanak annak megvitatására: mit tehetnek kö­zösen az Egyesült Nemzetek Szövetsé­ge, az UNESCO és a moszkvai világ­­kongresszus határozatainak a végre­hajtására. Magyar indítványra a Béke-világta­nács felhívást adott ki: hozzanak létre Nemzetközi Békealapot, amely megte­remtené a szükséges alapokat a támo­gatás és harc széleskörű folytatásához. A szófiai ülés ismét bebizonyította, hogy a nemzetközi helyzet új körül­ményei a Béke-világtanács szervezeti megerősítését, a munka mindenirányú fokozását, új kezdeményezések elindí­tását követelik, mert csak így lehet tartóssá és véglegessé tenni az eny­hülés folyamatát, a békés egymás mel­lett élés korszakát, Pethő Tibor Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese az Olasz Külpolitikai Intézet meghívására Milánóban tartózko­dott. A többi közt megbeszéléseket folytatott Luigi Granel­­livel, az olasz külügyminisztérium államtitkárával, látoga­tást tett Aldo Aniasi-nál, Milánó polgármesterénél, és meg­tekintette a Snia-Viscosa vegyipari vállalatot, amely koope­rációs kapcsolatban áll magyar vegyipari üzemekkel. # A hagyományos martonvásári Beethoven-koncerteken az Állami Hangversenyzenekar — Fcrencsik János vezényleté­vel — június 29-én a IV. és az V. szimfóniát adja elő. Jú­lius 27-én a III. Leonóra-nyitány, a G-dúr zongoraverseny és a II. szimfónia, augusztus 10-én az I. és a IX. szimfónia, augusztus 24-én a D-dúr hegedűverseny és a III. szimfónia szerepel a műsoron. # Huszonötéves a nemzetiségi tanárképzés Magyarországon. Az eltelt negyedszázad során 650 délszláv, német, román és szlovák szakos diplomát adtak ki. s a tanárok nemcsak az iskolában tanítanak, hanem fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi települések közművelődésében is. # Petőfi Sándor negyven versét tartalmazó, harminc illuszt­rációval díszített spanyol nyelvű kötet jelent meg Mexikó­ban. A Petőfi-kötet a mexikói magyarok anyagi támogatá­sával látott napvilágot. # Az idén mintegy 150 magyar képző- és iparművészeti, fotó- és dokumentációs kiállítást rendez a Kulturális Kapcsola­tok Intézete határainkon tűi. Bécsben magyar képzőművé­szeti és dokumentációs kiállítás lesz, Finnország kortárs ma­gyar képzőművészek alkotásait mutatja be. Jeles alkotások 1ff poftóbélyegek letekben. A bélye­geket Gál Ferenc grafikusművész tervezte. A címle­tek sorrendjében a következő képeket láthatjuk: utal­ványbélyegző gé­pet, önkiszolgáló csomagfeladáshoz szolgáló gépet, cso­magfelvevő auto­matát, lyukszala­gos adatrögzítőt, két repülőgépet és egy Barkas gépko­csit, Nohab moz­donyt és mozgó­­postakocsit, oldal­kocsis motorke­rékpáros kézbesí­tőt, és külterületi levélszekrényes kézbesítést. A bé­lyegek színe a kö­vetkező: barna, kék, kékeslila, sö­tétzöld, kékeszöld, bíbor, kék és vö­rösesbarna. tátikat #aH*J4 képviselik hazánkat a velencei és a firenzei grafikai bien­­náién, valamint a faenzai nemzetközi grafikai kiállításon. Ausztráliában népművészetünk kedvelői számára nyílik tár­lat és részt veszünk a tokiói nemzetközi biennálén és a to­rontói Iparművészeti világkiállításon is. * Üj, fényes szupernóvát fedezett fel Lovas Miklós csilla­gász a piszkéstetői obszervatórium Schmidt-távcsövével. Az elmúlt tíz év alatt 16 szupernóvát észleltek a magyar csil­lagászok és ezzel nemzetközileg elismert eredményeket ér­tek el. ♦ Védett természeti érték lesz o Badacsonnyal egy időben keletkezett Szentgyörgy-hegy. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete már elkészítette a hegy rekonstrukciós tervét. * Eck Imre a helsinki opera felkérésére balettet írt Shakes­peare Vihar című drámájából, Sibelius zenéjére. A bemutató tavasszal lesz. # Magyar szempontból is jelentős kiállítás nyílt meg a fran­cia fővárosban, március elején: Szenes Árpádnak, a kiváló festőművésznek eddigi életműve látható a Musée d’Art Mo­derne de la Vilié de Paris termeiben. A kiállítással egyidő­­ben a Galerie Jeanne Bucher bemutatta a művész legújabb, kisformátumú alkotásait. # Török Sándor, sok nagyszerű regény és gyermekeknek szó­ló bűbájos könyv íróját, 70. születésnapján a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntették ki. * A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége dr. Soós László egyetemi docens személyében új főtitkárt választott. Dr. Steiner László, a korábbi főtitkár az elnökség tagjaként tovább is részt vesz a szövetség munkájában. # Angol gyártmányú gépsor szerelését fejezték be a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Ez lesz a futóműgyár egyik legtermelékenyebb gyártósora. # Magyar—spanyol légügyi egyezményt parafáit Budapesten Hűvös Sándor, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium lég­ügyi főosztályának vezetője és Enrique Larroque de La Cruz, a spanyol külügyminisztérium nemzetközi műszaki-tudomá­nyos együttműködés főigazgatója. # Hubay Jenőnek, a világhírű hegedűművész-pedagógusnak unokája, az Oslóban, 1946-ban született — ma Portugáliá­ban élő — Hubay László, hivatalosan is átadta a Zeneaka­démia végleges tulajdonába azt az ötvenöt Liszt-relikviát, amelyet annak idején Hubay Jenő helyezett letétbe a Liszt­szoba megalapításához. Az akadémiai kis ünnepségen meg­jelent a Norvég Királyság nagykövetségének képviselője is. * Harminc esztendővel ezelőtt hunyt el Dési Huber István festőművész, a magyar képzőművészet történetének egyik legmarkánsabb egyénisége. — Pataky Kálmán, Operaházunk egykori, világhírű lírai tenorja, akinek hamvai hazai föld­ben pihennek, tíz éve halt meg Amerikában. * Szabó Imre akadémikusnak, a Magyar Tudományos Aka­démia Állam- és Jogtudományi Intézete igazgatójának „Az akadémiai pálmák parancsnoki fokozata" kormánykitünte­tést nyújtotta át Gerard Amanrich, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete február 27-én, a két ország közötti tudományos — elsősorban állam- és jogtudományi — kap­csolatok terén kifejtett eredményes tevékenysége elismeré­seként. # A Ferenczy-művészcsalád öt tagjának műveiből összeállí­tott, világviszonylatban is ritkaságszámba menő gyűjteményt Szentendrén, az önálló Ferenczy Múzeumban kibővítve, új keretek között nyitották meg. # Huszonöt esztendős az Országos Takarékpénztár. Alapítá­sa óta 117 milliárd forint kölcsönt folyósított különböző for­mában a lakosság részére. Az utóbbi tizenhárom év alatt tízszeresére növekedett a lakosság betétállománya, a betét­könyvek száma pedig megkétszereződött, kereken 4 millió 150 ezer betétkönyv volt forgalomban a múlt év végén és a takarékbetét-állomány megközelítette a 62 milliárd forin­tot, * Elhunyt dr. Penyigei Dénes, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. A színészvilág gyásza: meghalt Szécsi Ferenc érdemes mű­vész, az Állami Déryné Színház vezető-rendezője, az egykori népszerű gyermekszínész. # Magyar kulturális hét volt Málta fővárosában. La Valet­­tában. A grafikai és építészeti kiállítás a máltai nemzeti múzeumban kapott helyet. A máltai rádió március első he­tében magyar zenei műsort sugárzott, s az egyik legnagyobb La Valetta-1 mozi csak magyar filmeket játszott. — Magyar filmhét volt Bordeaux-ban Is a közelmúltban, ünnepélyes megnyitóján ott volt Mód Péter, hazánk párizsi nagyköve­te. * Szőnyi Erzsébetnek, a Zeneművészeti Főiskola tanárának vezetésével holland, japán, norvég, ecuadori és egyesült álla­mokbeli zenepedagógusok csoportja tanulmányozta Duna­­pataj nagyközség ének-zenei általános iskolájában, az első­ként annak idején Itt alkalmazott Kodály-féle oktatási mód­szereket. * Múzeumaink az idén több érdekes kiállítást terveznek: a Petőfi Irodalmi Múzeum új József Attila-kiállítást és Rad­nóti-kiállítást rendez. A Szépművészeti Múzeumban Maul­­bertsch és kora címmel nyílik tárlat, A Nemzeti Galériá­ban Kondor Béla műveit mutatják be. A külföldi magyar kiállítások között szerepel Rákóczi rodostói emlékmúzeumá­nak felújítása. # A holland nyelvű lapok elismerő kritikát közöltek Németh Amadé Vlllon-operájáról, melyet Gent operaháza mutatott be. A háromfelvonásos opera bemutatása iránt érdeklődik az antwer peni operaház is és több francia város operaháza, * A nyolcadik nemzetközi budapesti Bartók-szeminárium. melynek célja Bartók művei magas színvonalon való tolmá­csolásának elsajátítása, július 20-tól augusztus 4-ig tart. A vezető tanári kar: Kadosa Pál, Zempléni Kornél, Gertler Endre, Mihály András, Tátrai Vilmos. Sándor Judit és Bende Zsolt. Üj portóbélyeg- 40, 80 filléres, 1,—, sorozatot adott ki 1,20, 2,—, 3,—, és a magyar posta 20, 4,— forintos cím-

Next

/
Thumbnails
Contents