Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 5. szám
QO lERMELŐSZÖVEIRIZETŰNK ' H a poiiía hűizeze* izál.»<í í//// wcp & k&teófaexleJ&ni' 1974. február 11-én tekintett végig elmúlt évi gazdálkodásán a ceglédi növényház csomagoló üzemében mintegy hatszáz szövetkezeti gazda és vendég. A Magyar—Szovjet Barátság Mező- és Élelmiszergazdasági Termelőszövetkezet ekkor tartotta zárszámadó közgyűlését. Nemcsak ' egy évet idéztek, hanem huszonöt esztendőt emlegettek az egykori szőlőmunkások, napszámosok, kisgazdák, akik nehéz időben alapozták meg a termelőüzem jelenét és holnapját. Ceglédiek! Cegléd a nyugtalan város, amely a történelemben mindig a haladást segítette, és népe mindig a szépre, jóra igyekezett, mégha rossz idők jártak is a kisemberekre. Értéktelen volt a föld, a határ? Szőlőkkel, gyümölcsösökkel tették értékesebbé, és a ceglédi bor jó hírneve már a múlt században megalapozta a meg sem sejtett holnapokat. Szegény szőlőművelők, egyszerű napszámosok verejtékeztek azért, hogy a homokba temetett város mielőbb kiemelkedjék avultságából, szinte történelem előtti gazdálkodásából. Csak a szegénység ne lett volna annyira kínzó! — emlegetik az öregek. Csak a napszám hozott volna kicsit többet! — mondogatják az asszonyok, mert bizony a legszükségesebbre is alig telt, abban a huszonöt esztendővel ezelőtti világban. Az elmúlt negyedszázad alatt olykor-olykor kitágult a város határa, s a kevés munkáskéz alig bírta a sok munkát. Máskor szétaprózódott a szövetkezet területe, többfelé szakadt az erő, s a gazdálkodás éppen csak döcögött. Megesett, hogy gyakorlat nélkül belevágtak erejükön felüli gazdálkodásba, s ez megbosszulta magát: a hitelek szinte megbénították a továbbfejlesztést. Ezt az időt bizony mély sóhajok között emlegetik azok, akik végigcsinálták, csupán egyetlen vigasztaló maradt számukra: megérte, hiszen úttörői voltak az új életnek. A beszámolóban számok serege sorakozott, de mögöttük mindenütt ott láthattuk az embert, aki az eredményeket előteremtette. Merész és nagyszerű vállalkozásba vágtak bele, az eredményében is bíztak, s erővel is ■győzték. 138 millió forint értékben alapozódott meg a hathektáros növényház, ahonnan tavaly négymillió-huszonhatezer szál szegfű, félmillió szál rózsa, s mintegy ötmillió forint értékű egyéb virágszál, cserepes növény került belföldi és külföldi piacra, a szépet szeretők vázáiba. Amikor Skultéthy József, a termelőszövetkezet elnöke, annak idején a vezetőkkel, szövetkezeti gazdákkal közösen belekezdett e nagy vállalkozásba, sokan csóválták a fejüket. Hogyan bír meg egymaga a szövetkezet ekkora teherrel. Még mostanában is, ha visszajár a régi rossz emlék — „a rádió fagyot jelentett, a dugványok már gyökereztek, a fűtési rendszer még nem működött” — maguk is beleborzadnak, mert mi lett volna ha... Több millió forint értéket perzselt volna le a fagy néhány óra alatt. Nem így történt. Akkor is együtt volt az egész szövetkezet, dolgozott. Kár nélkül köszöntött be a tél, és 1973-ban csak a növényház hétmillió forint eredményt hozott a ceglédieknek. A termelőszövetkezetnek ma már 335 dolgozója van és 704 nyugdíjasa, akik közül sokan megtalálhatók a termelés egy-egy fontos munkaszakaszán. Negyvennégy év az átlagéletkor. A dolgozó tagok hatvanöt százaléka keres kétezer és négyezer forint között. A növényházban szorgoskodók átlagéletkora húsz esztendő, s a százharminc ittmunkálkodó közül hatnak kertészmérnöki diplomája, tizenkettőnek technikusi minősítése, huszonötnek szakmunkás-bizonyítványa van. A többiek betanított munkásként végzik a mindennapi munkát. Naponta tíz-húsz ezer szál szegfű veszi útját kora reggel többek között a Ferihegyi repülőtérre, hogy onnan eljusson Csehszlovákiába, Szovjetunióba, a többi pedig Debrecen, Salgótarján, Kecskemét elosztóiba, illetve virágboltjaiba kerül. Idén már huszonöt millió forint bevételt tervez a termelőszövetkezet egyedül a növényházból. „Vállalkozás nélkül nincs eredmény. Két esztendő alatt mintegy száznyolcvan millió forinttal növekedett termelőüzemünk, e négy és fél ezer hektáros szövetkezet közös vagyona. Csak gépekre másfél millió forintot áldoztunk egy év alatt, és ebben még nem is szerepel a zárt rendszerű kukoricatermesztésünkhöz beszerzett két hatalmas gépegység. Talán soha ilyen mostoha idő nem járt ránk, hiszen 1971-ben 500 mm csapadékot, 1972-ben 600 mm-t, 1973-ban pedig mindössze 368 mm csapadékot mértünk. Kíméletlen és mostoha esztendő volt a tavalyi, termelőszövetkezetünk mégis előrelépett. Nézzük például a kereskedelmi csoport munkáját: 1972-ben még majdnem másfél millió forint volt a vesztesége, tavaly pedig már hárommillió hétszázezer forintot hozott. De hogyan lettünk élelmiszergazdasági termelőszövetkezet? Ügy, hogy nem elégedtünk meg a nagy beruházásokkal, hanem kenyérsütő üzemet, vágóhidat építettünk és a magunk megtermelte árut fel is dolgozzuk. Üzleteink, vendéglőink leggondosabban és legkorszerűbben csomagolt tejet és egyéb élelmiszert juttatnak el a fogyasztóinkhoz, s ma már a reggelihez kiflit, kakaót szállítunk megrendelőinknek. Cegléd életében először.” A mezőgazdasági és kertészeti termékeket előállító középüzemből élelmiszergazdasági termelőszövetkezet lett. Korszerűen felszerelt vágóhídjukon havonta öt-hatszáz sertés, két-háromszáz birka kerül vágásra és feldolgozásra. Nemcsak kenyeret sütnek, tejet termelnek, hanem a legkitűnőbb húskészítményeket adják fogyasztóiknak. Ilyen nagy erőpróbák mellett mégis mintegy tizennégy millió forintot arra is előirányoztak, hogy négyszáz férőhelyes szarvasmarha-istállójukat szakosított tejtermelő üzemmé fejlesszék. A régi termelőszövetkezet nem egészen öt esztendő alatt szőlő-, gyümölcs-, bor-, tej-, hús-, húskészítmény előállító üzemmé vált. Természetesen a titkot kutatja mindenki, azt szeretné megfejteni. Úgy érzem, egy esztendő történetéből világosan kiderül, hogy a nagy „A tejgyár” Külföldre készül a szegfüdugvány Novotta Ferenc felvételei Lent: Virágok, virágok mindenütt S Tv/Wt ó ***** , Ayr«*** vállalkozások, a szakirányítás, a merészség hozták meg az eredményt. És ez követendő példa! És hogy a csupán termelő üzemből, a szövetkezetből miként is lett mező- és élelmiszergazdasági feldolgozó és értékesítő üzem, a sok hogyanra a szövetkezet alaposabb, részletesebb bemutatásával adunk választ következő számainkban. Fábián Gyula Talajlazító kertitraktor a növényházban NŰVÍNYHÁZ HŰTŐHÁZ TEJÜZEM HÚSÜZEM FAÜZEM BORÁSZAT SZESZFŐZDÉK SÜTŐÜZEM Cegléd „külkereskedelme”
