Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-02 / 5. szám

VIDEOTON Amíg egy névből logalom lesz vo□V I TERMELES Báró Weiss Manfréd csepeli gyáros és Brá­­zay Kálmán kereskedelmi kormányfőtanácsos 1938-ban elhatározták, hogy kihasználva a há­borús konjunktúrát, új gyárat alapítanak, a Vadásztöltény Gyutacs- és Fémárugyár Rész­vénytársaságot. A részvénytársaság megneve­zés csalóka: a „részvénytársaság” ötvenegy százaléka az iparbáró, negyvenkilenc száza­léka a főtanácsos kezében volt. Az új gyárat Székesfehérvárra telepítették, nem utolsósor­ban a helyi elöljáróság segítőkészsége, vala­mint egyéb meggondolások miatt. A második világháború utolsó évében a gyár dolgozóinak a helyzete annyira megromlott — az éhínség szélén álltak —, hogy a megtor­lástól való félelem ellenére is sztrájk szerve­ződött. Az elégedetlenség ellensúlyozására a gyár vezetősége bevezette az ingyenes „egy­­táléter’-rendszert. A kezdeményezés népsze­rűsítése érdekében az igazgatóság egyik tagja mindennap elsőként fogyasztott az ételből. A háború után szinte minden talpalatnyi földet hullák és fel nem robbant aknák borí­tották. Egy évig tartott az újjáépítés. Az 1946- os év gyártmányai: lópatkó, szögek, disznóorr­­karika, egérfogó, szarkaméreg és rézgálic. A következő esztendőben már, a többek között, kerékpárszelepet, rendőrsisaktarélyt, futball­­pumpát, foszforsavat és vaskloridot is gyár­tottak. 1948-ban államosították a Vadásztöltény­gyárat. Azóta több, mint hatszáz millió forint értékű gépet és épületet ruháztak be a gyár­ba. A kezdeti gyártmánystruktúra alaposan megváltozott. 1953-ban kerékpármotorok gyár­tását kezdték meg; 1954-ben készültek el az első híradástechnikai alkatrészek; 1955-ben az első rádiók; 1959-ben megkezdődött a televí­ziók sorozatgyártása; és végül, 1970 óta a gyár elektronikus számítógépeket is készít. A lópatkótól a komputerig tehát alig huszonöt esztendő telt el, s közben „felnőtt” egy nagy­üzem. Nemcsak a gyártmányok cserélődtek, a gyár neve is alaposan megváltozott. A Vadásztöl­ténygyár név hamar elvesztette időszerűségét. Ezt követte a Villamossági, Televízió- és Rá­diókészülékek Gyára — meglehetősen sikerü­letlen név —, majd 1908. január 1. óta a gyár fölvette a VIDEOTON nevet. Ez a névválto­zás egybeesett az új gazdasági mechanizmus országos bevezetésével, s az azóta' eltelt hat esztendő a gyár történelmének új szakaszát, a korszerű nagyüzemmé válást is jelzi. És azt, hogy egy névből hogyan lett: fogalom. Riportsorozatunkban megpróbáljuk végig­követni e nagyüzem mindennapjait, gondjait, örömeit. A „hőskorszak” véglegesen lezárult, a mai életet nem a hőstettek, hanem a szigorú statisztikák, gazdasági adatok, pénzösszegek mérik. De a termelési eredmények mögött ugyanazok az emberek állnak — ma már a fiatal generációkkal együtt —, akik megjárták a lópatkótól a komputerig vezető utat. * Nagy József ma az egyik rádió gyáregység üzemvezetője. 1942-ben küldöncfiúként került a céghez. Édesanyja is ebben a gyárban dolgo­zott — itt pusztult el, egy robbanás következ­tében. Azóta Nagy József, mint mondja, in­kább itt ebben a gyárban kazánfűtő is lenne, semhogy máshová elmenjen igazgatónak. — Sok kísérletezés, útkeresés után úgy dön­töttünk, hogy a nagyon népes rádiócsaládból két tagot fejlesztünk és gyártunk: a legki­sebb autórádiókat és a legnagyobb, szuper­sztereó készülékeket. Autórádióink szervesen kapcsolódnak a „Zsiguli-programhoz”: ezekhez a gépkocsikhoz mi gyártjuk a beépített rá­diókat. — Rendkívül fontos, hogy mindkét fő ter­mékünknél az eddig megszokottnál sokkal nagyobb technológiai fegyelmet kell tarta­nunk. Saját előírásaink szerint legfeljebb egy­százalékos hibaarányt engedhetünk meg ma­gunknak, de a piac még ennél is nagyobb pontosságot követel meg tőlünk. Ebben az évben már ezen is sokát javítunk, j Bolyki Sándorné a tv-üzemben dolgozik, csoportvezetőként. 1951-ben lépett be a gyár­ba. Ott bábáskodott az első rádiók, majd az első televíziók megszületésénél is. Ma nyolc­van ember főnöke. — Legnehezebb pillanataim azok voltak, amikor 1953-ban, tizenkilenc éves fővel, kine­veztek művezetővé. Nálam sokkal idősebb szaktársak munkáját kellett vezetnem. Na­gyon keveset aludtam akkoriban. S a legszebb perceim? Mindig, amikor egy-egy újabb tí­pus első sorozata elkészül. Akkor elfelejtem az idegeskedéseket, a vitákat. Ha újra kezd­hetném, újra ide jönnék. — Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta nekünk is jobban kell figyelnünk a piac­ra. Kezdetben egészen egyszerűen jó tévét akartunk gyártani, ma már a vásárlók is igé­nyesebbek. Nem mindegy, hogy mit tud a készülék, mennyire megbízható, milyen a kül­seje. Termelésünk nagy részét exportáljuk, a szocialista és a tőkés országokba egyaránt. Nemrég a Német Demokratikus Köztársaság­ban jártam. Az egyik áruházban a mi té­véinket kerestem, de egyet sem találtam: az egyik eladó felvilágosított, hogy a VIDEO­­TON-készülékeket szinte a megérkezésük nap­ján, rögtön szétkapkodják. A VIDEOTON Gyár legújabb terméke a számítógép. Fiatal a számítógépgyártó üzem, fiatalok a dolgozói is. Vezetője, Kovács And­rás üzemvezető, huszonnyolc éves. ö kalauzol végig a sorakozó komputerek között. — Egy francia cég licence alapján kezdtük meg a termelést. Az ő gépüket fejlesztettük tovább, bővítettük ki. A számítógépgyártás nemzetközi iparág: a mi gépünkhöz is például csehszlovák Consul írógépet, amerikai DP- sornyomtatót használunk. A nemzetközi jel­leg a szocialista országok számítógépgyártá­sában is alapelv. Létrejött ugyanis az Egysé­ges Számítástechnikai Rendszer — az ESZR —, amely szabályozza, hogy az egyes tagor­szágok milyen gépeket gyártsanak. E rendszer előnye, hogy elemei egymással minden további nélkül összekapcsolhatók. Mi a sorozat legki­sebb tagját, az R—10 kisszámítógépet gyárt­juk; valamint ennek rokonait, a különféle cé­lokra felhasználható 1010B és 1010BM típu­sokat. Tavaly óta gépeinket „kulcsátadással1' készítjük, tehát mindent mi végzünk, a be­szerelést, az illesztést, a munkatársak betaní­tását is. A vevőnek csak meg kell nyomnia a Start gombot. — Kifejlesztettünk néhány olyan perifériát is, amit önállóan is el tudunk adni. Vizuális adatmegjelenítőnket ma már sok országba ex­portáljuk. Export, belföldi értékesítés, piaci kapcsola­tok ... Egyre gyakrabban fordulnak elő ezek a szavak a termelés irányítóinak beszédében. Arra mutat ez, hogy az eladás és a terme­lés egyre közelebb kerül egymáshoz. Követ­kező számunkban ezért a gyár kereskedelmi tevékenységét vizsgáljuk meg tüzetesebben. Sós Péter János riportja Novotta Ferenc felvételei Műszakváltás Az új irodaház mg".... mti Itt készülnek a vizuális adatmegjelenítők (display-k) Egyetlen számítógép - teljes kiépítettséggel Kovács András üzemvezető Utolsó ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents