Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 5. szám
^Uétuú JHihálIf cAndtás: MÓRA FERENC TANÍTÁSA anítása? Igen, tanítása. Nemcsak meséje, nemcsak emléke. Most, hogy halálának már negyven esztendeje: mesén, emléken, minden varázson s művészeten túl, mindinkább arra a legtöbbre gondolok, amit ember itthagyhat maga után. Példája, tanítása az. Varázsa még gimnazista koromban ejtett rabul, azóta sem hagyott el, egy életen végigkísér. Lestem a vasárnapi Világot, majd Magyar Hírlapot, zeneakadémiai szerzői estjén személye is elbűvölt, boldogan figyeltem, hogy írásának színével élő hangszíne is egyezett. A lámpák alatt csillogott a puha koraősz haja, majdnem fehéren csillogott, fiúi ér,zés fogott el, pedig mennyivel fiatalabb volt még, mint aki róla most e sorokat rovom, fiatalabb még halálakor is! De ha az erős, az okos, a jó, a felnőtt férfi eszményi képét keresem, apám után ma is mindjárt őrá gondolok. (Egy évben született vele.) Amikor elsőéves egyetemi polgárnak s egyúttal hírlapíróinasnak lekerültem Szegedre, ott a Kultúrpalota igazgatói szobájában megismertem személyesen is. Megint pontosan olyannak, amilyen írásaiban volt: valódi minden íze, önmagával azonos, egydarabból való. Őrzöm is arról a napról egy levelét, majd egyszer publikálom is. Majd egyszer: ha majd tudok úgy írni, hogy amit írok, az ő sorainak méltó kommentárja lehessen. Pedig írtam róla azóta kétszer is. Először most éppen negyven éve, amikor meghalt, a Pesti Napló ban. Másodszor most tizenöt éve a Népszabadságban, . amikor halálának huszonötödik évfordulója volt. Mind a kétszer hosszan, alaposan, komolyan, azaz legalábbis öszszeszedve minden erőmet, hogy alakját, művészetét megmutassam, írói nagyságát felmérjem s aszerint hódoljak neki. Beszéltem az íróról és a tudós régészről, az elragadó művészről és gyémánt karakterről, megrendülve szóltam az írói hősiességről, ahogy halálos ágyán a legvégsőkig obszerválta magát s rótta naplóját az elmúlásnak, gyönyörű bátorsággal a halállal szemközt. Legmagasabb művészetét abban láttam — abban látom még ma is —, hogy embersége és művészete egy volt és egymást fejezte ki: úgy, hogy a kettő közt az aífektációnak még az a bűvös kis rése sem volt meg, ami olykor, akár a legnagyobbaknál, forrása lehet vagy alkateleme magának a művészetnek is. Ezt pedig a legmeggyőzőbben hangja mutatta meg: az a bársonyos, egyenletes,, kedves, férfias hang, amit oly jó volt akármeddig hallgatni, aminek egy nemzet adta meg magát. Nemcsak a „szegedi nemzet” s a „félegyházi nemzet”, ahogy ő mondogatta. Az egész nemzettel beszélgetett. DC&mpaafáftLatiinJk a közelmúltban megjelent érdekesebb kiadványokra hívjuk fel az olvasók figyelmét: Ali JUxikoit! BUDAPEST LEXIKON Főszerkesztő: Berza László A lexikon szerkesztősége több mint 6000 címszóba tömörítve dolgozta fel Budapest több ezer éves múltját és jelenét. Helyet kapott benne a főváros földrajza, történelme, kulturális és gazdasági élete, a műemlékek, egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, sportesemények stb. A gazdag kiadvány az Akadémiai Kiadó gondozásában, 1333 oldal terjedelemben, 1230 fotóval, vászonkötésben jelent meg, ára 225 Ft. ÚJDONSÁGOK BERKESI ANDRÁS: SIRATÓFAL A FINNUGOR ŐSHAZA NYOMÁBAN Válogatta és szerkesztette ifj. Kodolányi János. A kötet szemelvényanyaga kiterjed az őstörténet szakaszaira: a legtávolabbi korszaktól a honfoglalást megelőző korig. Fejezetcímeiből közlünk néhányat: Rokon nyelvek — rokon népek — A magyar nyelv és a nemzet származási időszaka — A török hatás időszaka — Ugor vagy török-tatár eredetű-e a magyar nemzet? A magyarok eredete — Honfoglaló őseink — Finn-ugor őshaza — A magyar nemzet őskora. Ára 37 Ft. * VERES PÉTER VÁLOGATOTT MUNKÁI Az író önéletrajzi ihletésű regényeit, valamint legjelentősebb novelláinak válogatását tartalmazza a kötet: Számadás — Az ország útján — Szűk esztendő — Pályamunkások — Válogatott novellák. A kötet a magyar remekírók sorozatban jelent meg, válogatta, a szöveget gondozta és az utószót írta Domokos Mátyás. Ára 66 Ft. UTÁNNYOMÁSOK A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiadók ismét megjelentették a rendkívül népszerű „Zsebkönyvtár” sorozat alábbi köteteit: Németh László: IRGALOM I—II. Ára 24,— Ft Jókai Anna: TARTOZIK ÉS KÖVETEL Ára 10,50 Ft Szabó Magda: PILÁTUS Ára 9,50 Ft BÉLYEGGYŰJTŐKNEK megjelent a MAGYAR BÉLYEGEK ÁRJEGYZÉKE 1974. Az új katalógus ára 36 Ft. A könyvek megrendelhetők bármely magyar könyvkereskedőnél, vagy közvetlenül vállalatunknál is az alábbi címen: Egy munkáscsalád életének- izgalmas, fordulatokban és drámai jelenetekben bővelkedő regényét, 50 esztendő társadalmi és politikai küzdelmeit, viszontagságait ismerhetjük meg a népszerű író könyvéből. Ára 56 Ft. 3Cu.ltáza Könyvexport osztálya H—138S. Budapest Pf.: 149. Hangja mindenkihez szólt, értette is mindenki. Olyan hang volt ez, amely nem ereszkedett le senkihez, de magához emelt fel mindenkit. Egy nép emelkedésére számított biztosan: arra, amit ő önmagában már realizált. Arra tanított, hogyan kell a nép gyermekének íróvá emelkednie. Ebben az értelemben egész népének járt előtte: egy nép emelkedésére példa, korai és eszményi példa ő. „Népi író”? Ez a meghatározás sok mindent jelentett. Népi származást is, népi célokat is, mindkét esetben értelmezés dolga volt. Vörösmarty eleinte nem volt „népi költő”, sőt csak kiválasztottak értették, reformer mágnások, Telekiek és Wesselényiek — s nemsokára egy nép énekelte Szózatát, andalodott Csongor és Tünde regéjén, s ma épp a Gondolatok a könyvtárban a legnépszerűbb Vörösmarty-vers. Fazekas Mihály viszont programosan volt „népi”, azaz népi nyelven, népi históriás hangon verette el Döbrögi úron háromszor is, amit Matyi ellen vétett — s a Ludas Matyi népivé varázsolt, azzá bújtatott hexameterjeiben a legvájtabb füleknek való, legraffináltabb művészi bravúrt kell ma észrevennem mégis. Népi író — gondolom — az, aki író a talpán, magyarul és magyaroknak ír. Azaz egyúttal a világnak is, ha sikerül lefordítani. De ha „népi író” olyasvalakit is jelent, aki a népből, a hajdani legszegényebből származván lett igazi íróvá, íróként pedig hű a néphez, emelkedésében magával vonni azt akarja: akkor Móra Ferenc tanítása az érvényes tanítás, akkor ennek szobrához Móra Ferenc állt örök modellt. dósabb régésze, legműveltebb férfija s az ország egyik legnagyobb írója lett. A maga emberségéből, iszonyú küszködések árán. Kezdeni azon kezdte, hogy gyertyavilágnál, fűtetlen szobában lexikoncikkeket vagdosott ki magának, hogy a világról fogalma legyen. S lett is. Olyan fogalma, mely a nép hűségén tartotta meg, s amelyen a Horthy-világ cinkosságot kínáló egyetlen hunyorítása sem fogott. Soha egyetlen sort kurzuslapba nem írt, soha egy félreérthető szót nem hallatott, mindvégig ,-.korszerűtlenül” állt a bukottnak látszó ügy „kompromittált” pártján, mert tudta róla, hogy korszerű, hogy el nem bukhatik, s hogy kompromittálni csak megalkuvással lehet. Ha a Horthyvilág panoptikumában a népi eredetű és népéhez hű írónak s a népi nyomorúságból a legmagasabb kultúrába emelkedett magyar intellektuelnek megnyugtató, a nemzet jövendője felől biztosító ideálképét keresem, szemem ma is Móra Ferenc gyönyörű alakján akad meg. Szilárdan a legföldhözragadottabb szegénység talapzatán. S oly sudáran emelkedve a legmagasabb intellektusig s művészetig, mint a jegenye, mely hajladozni nem tud, csak a szél zúgását átereszteni levelein s abból a maga komoly zenéjét szűrni ki. A félegyházi foltózószűcs fiából, akinek a kis meztéllába odafagyott a templom kövéhez, Európa egyik legtu-Nem handabandázott, nem vette fel pózát annak, ami volt. Íróként valójában meg sem szólalt volna, ha nem szólítják. A Világ kiváló szerkesztőjéé, Feleky Gézáé az érdem (amelyben rovatvezetője, Supka Géza is osztozott), hogy folyamatos írásra bírta s szavának országos pódiumot adott. És szava hallatszani is fog, amíg magyar szónak, férfiszónak hitele s varázsa van. Anonymus: Pósa püspök Hétszáz évig ismeretlen volt a Gesta Hungarorum szerzője, Anonymus. Személyének kiderítése évszázadok óta foglalkoztatja a magyar irodalomtörténészeket. Az Anonymuskutatásnak már külön irodalma van. Az egyik legnevesebb Anonymus-kutató, dr. Karsay Géza főiskolai tanár, a pannonhalmi főkönyvtár vezetője 1947 óta foglalkozik ezzel a témával. A kutató az Országos Széchenyi Könyvtár és a Párttörténeti Intézet ibolyán túli sugarakkal dolgozó átvilágító gépein többször is megvizsgálta a Pannonhalmán őrzött eredeti kéziratot. A felvételek mindazt megmutatták, amit emberi szem nem lát. Az iniciálék ölében előkerült a szerző mellképe. A püspöksüveges fej mellett ez a szó olvasható: pausa. Mai kiejtéssel: Pósa. A végső következtetés tehát, hogy a Magyarok története szerzője Pósa, Domokosrendi szerzetes volt, aki királyi jegyző nem lehetett, mert IV. Béla jegyzői között ilyen név nincs. A püspök, feltehetően magas kora miatt lemondott hivataláról, s egy Domokos-rendi kolostorba vonulva írta meg a Gesta Hungarorumot. A pannonhalmi kutató tanulmánya már nyomdában van, s hamarosan megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. A RÍM VARÁZSA A 80 éves László Zsigmond új könyve „A rím azon fejezetek egyike, melyekről a legtöbbet írtak és melyekről a legtöbb tévedést publikálták” — írta Grammon, a francia vers kiváló tudósa, és László Zsigmond szellemesen jegyzi meg a könyvében, hogy nálunk erről a „legtöbbet” zaklatott témáról mindössze egyetlen könyvet írtak, azt is 1921-ben. „Talán ez lehetne egyik oka (vagy mentsége), ha könyvet írok a rímről” — jelenti ki szerényen. A könyv mintegy húsz fejezetben tárgyalja a rím különböző formáit. „A magyar rím sok változata nyomán és legelevenebb és legközvetlenebb kisugárzása fényében, idegen versflórákban is körülnézek: milyen rímkertészet ala. kul ki bennük a középkori latin, a német, az angol, a francia, az olasz költészetben” — írja a professzor. — „Mindenütt működik az önmagától feltörő rímösztön- az összecsengés ösztöne, vágya, öröme, melyet maga a nyelv, minden nyelv, kínál fel, pattant ki és fejleszt naggyá, dússá, színessé ...” V. I. Dr. László Zsigmond kapta a Művészeti Alap Zeneművészeti Szakosztálya 1973. évi díját a magyar zenetörténet, a zenekritika és a zenei műfordítás területén kifejtett munkásságáért. VARAZSÁ AKATOflMUT KTAT1Á • mTTM Í'F,
