Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-02 / 5. szám
Mit csinálnak télen a parasztasszonyok? Valóban, mit is csinálnak? Hiszen az őszi betakarítás után vége a mezei munkáknak, és koratavaszig nincs keresnivalója az embernek a határban. Anyai nagyanyám télen is talált munkát a házban és a ház körül. Ellátta az állatokat, főzött, kenyeret sütött, mosott, vasalt, nevelte a gyerekeit, aztán az unokáit egzecéroztatta Délutánonként, amikor a konyhában a stelázsin már tisztán sorakoztak a tányérok, lábasok, kanalak-villák, és még az esti etetésig maradt ideje, a kemencefűtötte hátsó szobában odaült a szövőszékhez és mintás végű törülközőket szőtt nekünk, lányunokáinak. Néha meg abroszt, konyharuhát, mikor mihez volt kedve. Húsz éve halt meg nagyanyám. Azóta, de különösen az utóbbi tíz évben — sokat változott a parasztasszonyok élete. Elsősorban azzal, hogy téesztagok lettek. Mert ha tartanak is állatokat, s nevelnek gyermeket és unokát, hétköznapjaikat mégis az határozza meg, hogy pénzt kereső dolgozó nők. — Nyolc-tíz évvel ezelőtt még eszükbe se jutott a parasztasszonyoknak, hogy télen is dolgozzanak — hallottam nem egy termelőszövetkezet elnökétől. — Sőt, ha szóba került valamilyen téli munka, tiltakoztak. Azt mondták: „Dolgozunk mink eleget márciustól novemberig, ne sajnálják tőlünk azt a kis pihenést, erőgyűjtést. Többet ér az nekünk, mint a pénz. Meg ami a télre kell, azt úgyis megkerestük nyáron.” Aztán egyszer csak rájöttek az asszonyok: télen is akarnak dolgozni! Rájöttek, mert nőttek és nőnek az igények. Ki házépítésre gyűjt, ki bútorra; egyesek televíziót, frizsidert, mosógépet akarnak venni; mások autóra spórolnak, s vannak akik a gyerekeiket akarják kiházasítani. Szóval: kell a kereset. De kell másért is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabálya szerint évi 250, tízórás munkanapot kell dolgozniuk a nőknek. Ekkor jogosultak az összes juttatásra. S aki csak kétszáz napot dolgozik egy évben, vagy százötvenet, az kevesebb fizetett szabadságot kap, és kisebb lesz a háztáji íöldje. Márpedig a háztájiban termelt zöldségféle, takarmány, s a háztáji állattartás sokat hoz a konyhára. Egy szorgalmas, ügyes asszony kezén hoz annyit, vagy néha még többet, mint a közösben végzett munka. Csakhogy tavasztól-őszig nem jön össze a kétszázötven munkanap! Ezért jöttek rá a parasztasszonyok, hogy nem éri meg nekik, ha télen pihennek ... A felismerést tettek követték. Mentek a téeszirodára: dolgozni-keresni akarnak télen is. A téesz lássa el őket munkával! De hát milyen téli munka van egy mezőgazdasági nagyüzemben? Amelyikben van tyúkfarm, borjúnevelde. ahol kacsát, libát tenyésztenek-tömnek; ahol nyúl tenyésztés, csibenevelés vagy csibekeltetés van, ott adódik munka a mezőről ki-, illetve a fedél alá beszoruló nőknek. Csakhogy nincs minden gazdaságban kisállattenyésztés. — Ha nem adnak munkát, elmegyünk — mondták sok helyütt az asszonyok. És el is mentek a közeli nagyvárosok ipari üzemeibe, és munkát vállaltak télire. Aztán — sokuknak — annyira megtetszett az ipari munkások életmódja, hogy tavasszal se mentek vissza. Ott maradt a téesz, asszonyok nélkül. Helyben kell munkát teremteni! Ezt több helyütt felismerték. Csakhogy egy ipari üzem létesítése sokba kerül. S ha elkezd termelni, esetleg elszippantja a többi téesztagot is. Tehát ez sem jó megoldás. Meg aztán nem lehet az ország háromezer valahány községébe gyárat telepíteni. Más megoldás kell. Néhány helyen kerestek, s találtak is. A konzervgyárak környékén levő téeszek szerződtek a gyárral, s az asszonyok almát hámoznak, hagymát vágnak, zöldséget tisztítanak télen. Másutt Háziipari Szövetkezettel kötöttek szerződést és az asszonyok népművészeti tárgyakat készítenek.- hímeznek, díszkosarat fonnak. Megint másutt valamilyen melléküzemágat hozott létre a téesz: műanyagüzemet, fapapucs-,ygyárat” stb. Kenderesen (Szolnok megye) a November 7-e tsz még 1968-ban létrehozott egy tésztaüzemet. Tizenöt nőnek — gyermekét egyedül nevelő anyának és idős, magukra maradt asszonyoknak — teremtették meg ezzel a téli munkát, illetve a folyamatos keresetet. Ma már harmincöt nő dolgozik a tésztaüzemben. Húslevesbe való leheletvékony metélt, csiga, eperlevél, kiskocka, nagykocka, tarhonya, lebbencs, szélesmetélt kerül ki a kezük alól. A munkaidő reggel nyolctól délután fél ötig tart. — A téesztagok közül csak ez a harmincöt asszony akar télen is keresni? — kérdeztem Orsós Mihálynét, a nőbizottság elnökét. — Ennyinek tudunk munkát adni. Tíz-tizenöt asszony vár még felvételre. Reméljük, a jövő télen már ők is itt lesznek. A tésztánkat nagyon keresik a budapesti háziasszonyok. (A Hunyadi téri csarnokban kapható). Nem tudunk annyit készíteni, ami ne fogyna el. Éppen ezért, az üzem bővítését tervezzük. Szintén 1968-ban hozták létre a galgagyörki Rákóczi tszben a varrodát. Itt két műszakban dolgoznak az asszonyok. Orkándzsekit varrnak. — Télen varrunk, nyáron pedig oda megyünk, ahová kell. Lucernát forgatni, csépelni, kapálni. Ha pedig a mezei munka nem sürget, vagy esik az eső hetekig, akkor varrunk. — Hány galgagyörki asszony téli foglalkoztatását oldja meg a varroda? — kérdeztem Tedás Józsefnét, a nőbizottság elnökét. — Mindenki itt van, aki télen dolgozni akart. A nagykovácsi (Pest megye) Vörös Hajnal téeszben nyáron. a szezon kezdetétől a tél végéig háromműszakos munka folyik a savanyítóüzemben. Paprikát, zöld paradicsomot, uborkát, káposztát savanyítanak, és félkilós-kilós adagokba csomagolják az asszonyok. A savanyítón kívül fűrészüzeme és szerelvényüzeme is van a téesznek. Mindhárom üzemnek már kialakult a maga törzsgárdája, egész évben olyan nők dolgoznak itt. akiknek a mezei munka már nehéz: terhesanyák és nyugdíj előtt álló, munkában megfáradt asszonyok. S ősztől tavaszig itt dolgoznak a „mezei munkások” is. — Télen szűkösen vagyunk, kicsi a hely — mondta Bertók Varga Gáborné személyzeti vezető. — De így valamennyi téesztag megszerzi a termelőszövetkezetek „alkotmányában”, az alapszabályban meghatározott — évi munkaidőmennyiséget, a kétszázötven munkanapot. Sulyok Katalin BÉBISAPKA Hozzávalók: 3—4 deka fehér mohair fonal maradék sárga és világosbarna fonal, 2-es kötőtű, 70 cm fehér selyemszalag. Az arc körüli résznél kezdjük 110 szemmel, és 4 sort lustakötéssel készítünk (== oda-vissza mindig sima szemeket) majd a színén sima, visszáján fordított szemekkel folytatjuk. 11 cm magasságnál a középső 36 szemmel dolgozunk tovább, kétoldalt a többi szemet leláncoljuk. 11 cm-es magasságnál a 36 szemet befejezzük úgy, hogy minden harmadik szemet összekapcsolunk, majd a két oldalát a középrésszel összevarrjuk, és az aljára (a nyak körüli részre) 5 sor lustakötést készítünk. Három csibefigurát kelimöltéssel, pontosan a kötés szemeit követve a sárga fonalból a sapkára varrunk. Í/WVWWWVWWWWVWWWWWWVWWWWWWS TAVASZI —NYÁR! DIVATBEMUTATÓ A HOTEL INTERCONTINENTALBAN Február első napjaiban mutatta be a Divattervező Vállalat tavaszi—nyári kollekcióját. Az első ..nagy” divatbemutatót nagy várakozás előzte meg. Érthető, mert amint a sajtótájékoztatón elmondották, a százharminc új modell divatinformáló. A vállalat ruha, kötszövő, cipő, s bőrdíszmű tervezőművészei, valamint textilstúdiójának munkatársai, figyelemmel kísérik az Európa-szerte kialakult divatot. Részt vesznek az Intercolor ülésein, minden jelentősebb hazai és külföldi divatbemutatón és kiállításon. A revüszerű divatkavalkádban, a fehérneműtől a nagyestélyi ruháig „minden” felvonult. Az Intercontinental báltermében, a kifutóval egybeépített ötletes színpad közepén, óriási aranykereket forgatott az aranylurex trikóba öltözött, jókedvű bohóc. A kerék forgása jelzi a múló időt, s a múló divatot, 1908-tól napjainkig. S mutatja, hogy 20—30—40 vagy azon felüli nőknek illenek-e a ruhák, amelyek éppen a színpadra lépnek. A keretjátékban táncosok és táncosnők új divatú ruhákban, lejtették a divat táncát. Repülőgép is érkezett a színpadra, de írógépet is kopogtattak, no meg táncoltak is, a színpadi Annabálban. A tervezők tehát minden alkalomra új és új modelleket készítettek. A revü első jelenetének a címe „Esik az eső”. A manökenek modern esőkabátban jelentek meg. A jelenetben feltűntek az új esőkabát anyagok, a színes lakkozott műbőr, a lilasárga-kakaóbarna pehelykönnyű ballon, az impregnált selyem. Újdonság a rövid esőkabát, meg az esőpelerin. „A süt a nap" című jelenetben régimódi kékfestő kartonból tervezett, modern ruhák szerepeltek, például nadrágszoknya, meg félhosszú szoknya, romantikus hatású, csipkedíszes kékfestő blúzzal. Képeinken a tavaszi divat sztárja a kosztüm látható: három változatbán. Az első kép: sötétkék-fehér-piros színöszszeállítású, bordűrös jerseyből készült, tavaszi kosztüm. A térdet takaró hosszúságú szoknya, széles hajtásokba rakott. A modell érdekessége a kabát szögletesen beállított ragián újjá. Mögötte lumberjackes kiskosztüm, amelyet szürke-tojáshéjfehér-piros bordűrös jerseyből terveztek. A második kép: különleges velúr bőrkosztüm. Színösszeállítása: almazöld, kékkel. A körben rakott szoknya az új divat szerint szintén jól eltakarja a térdet. A zöld kabátot, kék bőrrátét díszíti. Hasonló színösszeállítású a vállra akasztható tarisznya és a cipő is. A pulóver kék. S végül a harmadik képen: tavaszi kosztüm, sima és mintás anyagból. A szürke szoknya széles hajtásokba rakott. A kétsorosán gombolódó kabát, sziirke-kék kockás. (Bohanek Miklós felvételei) (f. b.) cÁ bitkahUöla WEÖRES SÁNDOR VERSE Kiirthy Hanna rajza Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birká-iskola ki nem szólt, csak bégetett az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, még jutalmat is kapott, így hát egy se ment oda, meg is szűnt az iskola. REJTVÉNY GYERMEKEKNEK LÓUGRÁSBAN A bal felső sarokmezőből kiindulva lóugrásban olvassátok össze a betűket. Ha helyes útvonalon haladtok végig, Petőfi Sándor: Pató Pál úr című verséből nyertek idézetet. •jjoASba sauiau jbASbiu ug ‘XOSBAIO után ‘xoaj utam :satfajSaiv (Zala József rejtvénye) IMM 0 M K Y L A N 0 M N E E E á G 0 G V K E N K M S S A R A A Y 1 V 0 R Kecellek CÉKLALEVES. Hozzávalók: 30 deka elkészített céklasaláta, 1 deci tejföl, 2 deka liszt, 1 egész tojás, só. — A céklát az ecettől lecsurgatjuk, felét apró kockákra vágjuk. Az áttört céklát JVj liter vízben főni tesszük, a liszttel, tejföllel, egy pohár vízzel habarékot készítünk és a levest behabarjuk. Belefőzzük az apróra vágott céklát. A tojássárgát elkeverjük a tejföllel és erre öntjük a forró levest. ízlés szerint céklalével, sóval, cukorral ízesítjük. Pirított zsemlekockát adunk hozzá. • TÖLTÖTT KEL. Hozzávalók: egy közepes nagyságú (kb. 1 kiló) kelkáposzta, 40 deka sertéshús, 4 deka zsír, 4 deka liszt, 1 deci tejföl, 10 deka rizs, só. — A kelkáposztát jól megmossuk és egészben hagyjuk. A húst megdaráljuk, a 2 deka zsíron megfuttatott rizzsel összekeverjük, sóval, borssal fűszerezzük. A kel leveleit vigyázva szétválasztjuk és a tölteléket egyenletesen elhelyezve, közéjük rakjuk. Az egészet cérnával átkötözzük, és egy mély lábasban, forró, sós vízbe téve, egy óráig lassan főzzük. A zsírból és lisztből világos rántást készítünk egy gerezd elnyomott fokhagymával, ezzel a levét berántjuk. Tálaláskor egy kanál tejfölt adunk a lébe. A kel fejét lapát segítségével kiemeljük, a cérnát lefejtjük róla, kerek fözelékes tálba helyezzük, cikkekre vágjuk és a levét köréje öntjük. BÉLSZÍN SZELETEK HIRTELEN SÜTVE. Hozzávalók: fél kiló bélszín, 6 deka zsír, kevés olaj, só, bors, hagyma. — A bélszínt hártyáitól megtisztítva, 10—12 dekás szeletekre vágjuk. Gyengén kiverjük, megsózzuk, borsozzuk, hagymakarikákat rakunk rá, amit sütéskor leszedünk róla, a szeleteket olajjal átkenjük, és 1—2 óráig letakarva állni hagyjuk. Kevés forró zsírban pár percig mindkét oldalát pirosra sütjük. Belsejének pirosnak kell lennie. Azonnal tálaljuk. Zsírjából csak keveset hagyunk meg, azt kevés vízzel felforraljuk, és a hús alá öntjük. Zsírban sült burgonyával, párolt zöldséggel, salátákkal tálaljuk. CSOKOLÁDÉKOCKA. Hozzávalók: 6 egész tojás, 6 tojás súlyú cukor, 3 tojás súlyú vaj, ugyanannyi liszt, 5 deka kakaó, késhegynyi szalakál, barackíz. — A vajat habosra keverjük a porcukorral, hozzáadjuk egyenként a tojássárgákat, beleszitáljuk a lisztet, amivel elkevertük a kakaót és a szalakálit, s végül hozzáadjuk a tojások felvert habját. Először kevesebb hab hozzáadásával erőteljesebben keverjük, a nagyobb tömegű habbal csak könnyedén, alulról fölfelé kavarjuk. Zsírpapírral bélelt sütőbe öntjük, közepes hőmérsékletű tűznél 30 percig sütjük. Akkor jó, ha a próbatűre nem ragad rá. Kiborítjuk, lehúzzuk róla a papírt, még melegen vékonyan megkenjük baracklekvárral és bevonjuk csokoládémázzal. Ha kihűlt, 4Y.4 cm-es kockákra vágjuk. HIDEG CITROMOS PEZSGŐ. Hideg citromos teát készítünk, kevés rummal és reszelt citromhéjjal ízesítjük. V3 rész szénsavas ásványvizet vagy szódavizet öntünk hozzá. Jól zárható üvegbe öntjük és jégre tesszük. A hozzávaló mennyiségek 4 személyre értendők. Ínycsiklandozó borítóval és a témának megfelelően, „izgalmas” tartalommal jelent meg Venesz József több száz receptet tartalmazó könyve; megrendelhető a Kultúra Vállalattól 1389 Budapest 62. P. O. B. 149.) vagy külföldi terjesztőitől A MAGYAROS KONYHA Venesz József Minerva
