Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-12-21 / 26. szám

Molnár István, Boldizsár Iván Molnár Béla, Marót! Gyula TOVÁBB Az MVSZ Elnöksége 1974. november 28-án megtartotta rendes ülését. Az Elnökség megtárgyalta és jóváhagyta c Szövetség ez évi tevékenységéről szóló jelentést és az 1975-re kidolgozott feladatterveket; örömmel vette tudomásul a haza-AZ ANYANYELV látogatók számának töretlen emelkedését, valamint azt, hogy a nyugaton élő magyar családok és szervezetek körében to­vább bővül az anyanyelv megőrzéséért síkra szállók tábora. Az Elnökség úgy döntött, hogy 1975 nyarán kerül megrende-MEGŐRZÉSE, nittiez-M u JHtujyatjok (' zésre az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének kibővített ülése. 1975 jubileumi év: hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója. A szocialista Magyarország — haladó hagyomá-Bognár József a megnyitójában kegyelet­tel emlékezett meg az Elnökség nem­rég elhunyt tagjáról, Schück Jenő főrab­biról. A napirend ismertetése után beje­lentette, hogy Czidor János, az MVSZ fő­titkárhelyettese időközben új munkaterü­letre került, és kiemelve az Anyanyelvi Konferenciák megszervezésében szerzett érdemeit kérte, hogy vegyen részt tovább­ra is a Védnökség munkájában. Egyúttal bemutatta az Elnökségnek Molnár Istvánt, az új főtitkárhelyettest. Az Elnökség ezután szerencsekívána­­tait fejezte ki Kisfaludi Strobl Zsigmond 90., Hunya István 80., Keresztury Dezső alelnök 70., és Beöthy Ottó ny. főtitkár 70. születésnapja alkalmából. edz idei bwékejv/útj. is a fővSioi (jdaiLaiok nwgjuiatája A tanácskozás első pontja a Szövetség ezévi munkájának és az 1975-ös fel­adatoknak az elemzése volt. A jelentést kiegészítő előadásban Kárpáti József mindenekelőtt a hazalátogatás fontossá­gával, a rokonlátogatók évek óta állan­dóan emelkedő számarányával foglalko­zott. Beszélt azokról a tízezrekről, akik évről évre rendszeresen keresik fel csa­ládjukat, az országot és ahogy egyre mé­lyebben megismerik az ország helyzetét, népünk örömeinek, gondjainak részeseivé válnak. Élményeiket elmesélik környeze­tüknek is, amelynek számára az ilyen tí­pusú személyes tájékoztatás hitelessége nyilvánvaló. Az elmúlt évek legjelentősebb mozgal­ma az anyanyelv megőrzése érdekében in­dított akció volt. Leraktuk az alapokat, de tovább kell fejleszteni ezt a munkát és ebben nagy szerep vár az egyházakra, a különböző felekezetek vezetőire és tagsá­gára egyaránt. sebők Zoltán professzor, aki a vitában ^ elsőként szólalt fel, taglalta a hazaláto­gatás további bővülésének feltételeit. Rá­mutatott a magyar nyelvvel és irodalommal foglalkozó hivatásos szakemberek, az egye­sületek és családok igényeinek fokozódásá­ra és többek között javasolta, hogy a Ma­gyar Hírek adjon több irodalmat, közöljön klasszikus novellákat és kezdje mindezt Jókai írásokkal, tekintettel a nagy mese­mondó jövőre esedékes jubileumára. T őrincze Lajos professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy már most hozzá kell fogni a Védnökség ülésének megszer­vezéséhez. Javasolta Jókai és Rákóczi breviárium kiadását. Felsorolta a tan­­könyvkiadással, a gyermektáborokkal, a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat. „Azokra is számítanunk kell, akik már nem tudnak magyarul, de él bennük a vágy, hogy megismerjék az or­szágot, nyelvét, kultúráját, történetét.” TT unya István azt fejtegette, milyen bo­­nyolultan rétegezett a szórványma­gyarság. A kivándorló hullámok megvál­tozott helyzetbe kerültek, mert közben Magyarország a nép országa lett. Vala­mennyi réteg kapcsolata, viszonya a szü­lőfölddel átalakult. Szamosközi István református püspök az egyházak szerepének fontosságát húzta alá. „Sokat léptünk előre, de még meg kell oldanunk, hogy eljussunk a csa­ládok százezreihez és megnyerjük őket az anyanyelv nemes ügyének. A nyugaton működő egyházi szervekkel meg lehet és meg kell találni a közös érdeket. Ez a cél­kitűzés reális, de nem nehézségek nélküli.” Vannak az együttműködésnek elvakult ellenfelei. T) őst ás István, a Vöröskereszt alelnöke szerint a tervek megalapozottak. A szórványmagyarság rétegezett, sokfelé szétszórt, sokféle foglalkozást, korosztályt foglal magába, meglehetősen tarka néze­tekkel, de a többség körében megnőtt a Szövetség hitele. Boldizsár Iván, a New Hungarian Quar­terly főszerkesztője azt fejtegette, hogy az enyhülés légkörében könnyebb a kapcsolatépítés, világosabbak a távlatok, ugyanakkor a feladatok bonyolultabbak, a lehetőségek tágultak. A politikai emig­ráció polarizálódik. Hozzászólása végén javasolta, hogy a Magyar Hírek technikai színvonalának emelésére a Szövetség te­gyen lépéseket. Rostás István Maróti Gyula, a Kórusok Országos Taná­csa elnöke, a zenei anyanyelv fontos­ságáról beszélt. Ismertette a Kodály-mód­­szer elterjedését a világban. Elmondotta, hogy a Magyar Televízió „Repülj páva” műsorsorozatának hatására 650 „Páva­kor” alakult 50 ezer fiatallal, akik magyar népdalokat énekelnek. Ennek a tömeg­alapnak köszönhető, hogy kórusaink az elmúlt idők során nyolc zenei világfóru­mon szereztek első díjat. Javasolta, hogy a Magyar Hírek nagyobb teret adjon a ze­nei nevelésnek. Imre Samu professzor kiemelte a tan­­könyvkiadás fontosságát, a nyugaton élő értelmiséggel, különösen a pedagógu­sokkal való kapcsolatok szükségességét. Javasolta a történészekkel való együtt­működést. A továbbiakban a pedagógus továbbképzés és az ösztöndíjasokkal való foglalkozás eredményességének feltételeit elemezte. (Cserháti József pécsi r. kát. püspök ja­­vasolta az egyházak vezetőinek hat­hatósabb részvételét az anyanyelv megőr­zése nagy munkájában. Elmondotta, hogy 1975-ben minden nyugaton működő egy­házközségnek kiküldik az új magyar Beöthy Ottó, Szántó Miklós, Tausz János Szamosközi István, Zsebők Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents