Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-12-21 / 26. szám
Molnár István, Boldizsár Iván Molnár Béla, Marót! Gyula TOVÁBB Az MVSZ Elnöksége 1974. november 28-án megtartotta rendes ülését. Az Elnökség megtárgyalta és jóváhagyta c Szövetség ez évi tevékenységéről szóló jelentést és az 1975-re kidolgozott feladatterveket; örömmel vette tudomásul a haza-AZ ANYANYELV látogatók számának töretlen emelkedését, valamint azt, hogy a nyugaton élő magyar családok és szervezetek körében tovább bővül az anyanyelv megőrzéséért síkra szállók tábora. Az Elnökség úgy döntött, hogy 1975 nyarán kerül megrende-MEGŐRZÉSE, nittiez-M u JHtujyatjok (' zésre az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének kibővített ülése. 1975 jubileumi év: hazánk felszabadulásának 30. évfordulója. A szocialista Magyarország — haladó hagyomá-Bognár József a megnyitójában kegyelettel emlékezett meg az Elnökség nemrég elhunyt tagjáról, Schück Jenő főrabbiról. A napirend ismertetése után bejelentette, hogy Czidor János, az MVSZ főtitkárhelyettese időközben új munkaterületre került, és kiemelve az Anyanyelvi Konferenciák megszervezésében szerzett érdemeit kérte, hogy vegyen részt továbbra is a Védnökség munkájában. Egyúttal bemutatta az Elnökségnek Molnár Istvánt, az új főtitkárhelyettest. Az Elnökség ezután szerencsekívánatait fejezte ki Kisfaludi Strobl Zsigmond 90., Hunya István 80., Keresztury Dezső alelnök 70., és Beöthy Ottó ny. főtitkár 70. születésnapja alkalmából. edz idei bwékejv/útj. is a fővSioi (jdaiLaiok nwgjuiatája A tanácskozás első pontja a Szövetség ezévi munkájának és az 1975-ös feladatoknak az elemzése volt. A jelentést kiegészítő előadásban Kárpáti József mindenekelőtt a hazalátogatás fontosságával, a rokonlátogatók évek óta állandóan emelkedő számarányával foglalkozott. Beszélt azokról a tízezrekről, akik évről évre rendszeresen keresik fel családjukat, az országot és ahogy egyre mélyebben megismerik az ország helyzetét, népünk örömeinek, gondjainak részeseivé válnak. Élményeiket elmesélik környezetüknek is, amelynek számára az ilyen típusú személyes tájékoztatás hitelessége nyilvánvaló. Az elmúlt évek legjelentősebb mozgalma az anyanyelv megőrzése érdekében indított akció volt. Leraktuk az alapokat, de tovább kell fejleszteni ezt a munkát és ebben nagy szerep vár az egyházakra, a különböző felekezetek vezetőire és tagságára egyaránt. sebők Zoltán professzor, aki a vitában ^ elsőként szólalt fel, taglalta a hazalátogatás további bővülésének feltételeit. Rámutatott a magyar nyelvvel és irodalommal foglalkozó hivatásos szakemberek, az egyesületek és családok igényeinek fokozódására és többek között javasolta, hogy a Magyar Hírek adjon több irodalmat, közöljön klasszikus novellákat és kezdje mindezt Jókai írásokkal, tekintettel a nagy mesemondó jövőre esedékes jubileumára. T őrincze Lajos professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy már most hozzá kell fogni a Védnökség ülésének megszervezéséhez. Javasolta Jókai és Rákóczi breviárium kiadását. Felsorolta a tankönyvkiadással, a gyermektáborokkal, a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat. „Azokra is számítanunk kell, akik már nem tudnak magyarul, de él bennük a vágy, hogy megismerjék az országot, nyelvét, kultúráját, történetét.” TT unya István azt fejtegette, milyen bonyolultan rétegezett a szórványmagyarság. A kivándorló hullámok megváltozott helyzetbe kerültek, mert közben Magyarország a nép országa lett. Valamennyi réteg kapcsolata, viszonya a szülőfölddel átalakult. Szamosközi István református püspök az egyházak szerepének fontosságát húzta alá. „Sokat léptünk előre, de még meg kell oldanunk, hogy eljussunk a családok százezreihez és megnyerjük őket az anyanyelv nemes ügyének. A nyugaton működő egyházi szervekkel meg lehet és meg kell találni a közös érdeket. Ez a célkitűzés reális, de nem nehézségek nélküli.” Vannak az együttműködésnek elvakult ellenfelei. T) őst ás István, a Vöröskereszt alelnöke szerint a tervek megalapozottak. A szórványmagyarság rétegezett, sokfelé szétszórt, sokféle foglalkozást, korosztályt foglal magába, meglehetősen tarka nézetekkel, de a többség körében megnőtt a Szövetség hitele. Boldizsár Iván, a New Hungarian Quarterly főszerkesztője azt fejtegette, hogy az enyhülés légkörében könnyebb a kapcsolatépítés, világosabbak a távlatok, ugyanakkor a feladatok bonyolultabbak, a lehetőségek tágultak. A politikai emigráció polarizálódik. Hozzászólása végén javasolta, hogy a Magyar Hírek technikai színvonalának emelésére a Szövetség tegyen lépéseket. Rostás István Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsa elnöke, a zenei anyanyelv fontosságáról beszélt. Ismertette a Kodály-módszer elterjedését a világban. Elmondotta, hogy a Magyar Televízió „Repülj páva” műsorsorozatának hatására 650 „Pávakor” alakult 50 ezer fiatallal, akik magyar népdalokat énekelnek. Ennek a tömegalapnak köszönhető, hogy kórusaink az elmúlt idők során nyolc zenei világfórumon szereztek első díjat. Javasolta, hogy a Magyar Hírek nagyobb teret adjon a zenei nevelésnek. Imre Samu professzor kiemelte a tankönyvkiadás fontosságát, a nyugaton élő értelmiséggel, különösen a pedagógusokkal való kapcsolatok szükségességét. Javasolta a történészekkel való együttműködést. A továbbiakban a pedagógus továbbképzés és az ösztöndíjasokkal való foglalkozás eredményességének feltételeit elemezte. (Cserháti József pécsi r. kát. püspök javasolta az egyházak vezetőinek hathatósabb részvételét az anyanyelv megőrzése nagy munkájában. Elmondotta, hogy 1975-ben minden nyugaton működő egyházközségnek kiküldik az új magyar Beöthy Ottó, Szántó Miklós, Tausz János Szamosközi István, Zsebők Zoltán
