Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-12-07 / 25. szám

Dr. Mihályfi Ernő síremléke — Somogyi József alkotása- Novotta Ferenc felvétele síremlék a v at á sálion A síremlék leleplezésének napján adták át a Magyar Nem­zet szerkesztőségében azt a díjat, amelyet Mihályfi Ernő öz­vegye és fia alapított azzal a céllal, hogy évenként a lap legtehetségesebb és legjobban dolgozó fiatal munkatársát jutalmazzák vele. A Mihályfi Ernő díjat elsőként Martin József, egy alig harmincesztendős külpolitikai újságíró nyer­te el. Mihályfi Ernő tizennégy évig volt a Magyar Nemzet fő­­szerkesztője, s azok, akik ebben a szerkesztőségben ma dol­goznak, többségükben részesei voltak ennek a tizennégy év­nek. Az alapítvány tulajdonképpen egyenes következménye, folytatása annak a szellemnek, amelyet Mihályfi Ernő egész életében képviselt — az ifjú újságíró nemzedék tehetségét, becsületességét, szorgalmát honorálja, kibontakozását sürge­ti. Pontosan ez volt a jellemző a Magyar Nemzet egykori főszerkesztőjére: az újságírás és a fiatalok szeretete. Persze ezt a kettős szeretetet aligha lehet így, ilyen egyszerűen nevén nevezni, hiszen több volt ennél: a jövőt sürgető em­ber deréksége, a nemzet sorsának jobbulásáért cselekvő férfi mindent mérlegelő gondossága és gondoskodása, a tehetség tiszteletben tartása, szinte azt mondhatnánk, a másokban, a világban rejtőzködő szépség megismerésének és kibontakoz­tatásának kényszere. Ritka az ilyen ember, aki teljes életet élt. Egyesítette ma­gában a szemérmes zárkózottságot és a kitárulkozásra csá­bító nyíltságot, a tekintélyt és a gyöngédséget, a természet, a táj, a növények, állatok, emberek szeretetét, a hűvös böl­csességet, amely segít eligazodni a társadalom mozgásá­nak rendszerében, s a hevületet, amely a körülmények isme­retében mindig jó irányba hat. A bölcsesség és a hevület megfért benne egymás mellett, jobban mondva egységgé ötvöződött, ezért értette meg a fiatalokat hetvenesztendős korában is, és ezért szerették, becsülték őt elsősorban a fia­talok. Halála óta két esztendő telt el, de abban a tág körben, ahol egykor élt és dolgozott, emléke semmit sem fakult. Nagyon erős ember volt, szellemében erős. Azok, akik mellette nőttek fel, hatásától nem tudnak és dehogyis akarnak szabadulni. Az újságírás, a lapszerkesztés nehéz, olykor nagyon is szür­ke, máskor erkölcsileg nem éppen veszélytelen mesterség. Mihályfi Ernő, aki a Nyugatban költőként kezdte pályafu­tását, úgy vélem, élete végéig költő maradt. A hétköznapok költészetét kereste és találta meg az újságírásban, ebben a nehéz, felelősségteljes mesterségben, és az emberi viszo­nyokban. Különösképpen idős korában legszorosabb, legme­legebb kapcsolatai a fiatalokhoz fűzték, figyelme is elsősor­ban rájuk irányult; a mostani harmincévesek nagyon sokat köszönhetnek neki. Ha megtanulták — tőle tanultak ember­séget, nyugalmat, tőle tanulták meg; nincs más szellemi szol­gálat, csak a humánum szolgálata. így emlékezünk rá valamennyien, akik ismertük őt; s ami­lyen szomorú a halál, olyan jóleső az emlékezés. Megnyug­tató és bátorító rágondolni bizonytalanságainkban és kétsé­geinkben, s ha valamit netán úgy intézünk el, ahogy kellett, szeretnénk megmutatni neki, szeretnénk hallani elismerését, értő szavát. Ilyenkor nagyon hiányzik, s arra kell gondol­nunk, ez a hiány bennünk csak úgy enyhülhet némiképpen, ha hozzá hasonló emberek leszünk. S talán ez a legtöbb, ha az ifjabb nemzedék valakire ilyen­formán emlékezik. Kristóf Attila LEPKÉK — BÉLYEQEN „Lepkék” elnevezésű bé­lyegsorozatot jelentetett meg a magyar posta 40, 60, 80 fil­léres, 1,—, 1,20, 5,— és 6,— forintos címletekben, több színű mélynyomással, Zam­­bory Éva grafikusművész terve alapján. A címletek sorrendjében, eredeti szí­neikben bíbor medvelepkét, sakktábla lepkét, Apollo lep­két, kutyatej szénáért, kék övesbagoly lepkét, nagy szín­játszó lepkét és tűzlepkét ábrázolnak a bélyegek, a háttérszín: barna, lila, sötét­kék, világos barna, türkiz­kék, bíborlila és zöld. (Dflevflfi Po/To mnevflR po/ta idagvar po/ta iüagvar po/ta K&kát HAHÓJ4 Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke Indira Gandhi miniszterelnök meghívására novemberben hivatalos láto­gatást tett az Indiai Köztár­saságban. A Minisztertanács elnökével együtt utazott fe­lesége és kísérete. * Közművelődési tanácsko­zás folyt Budapesten Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió mi­niszterhelyetteseinek és szak­értőinek részvételével. A ta­nácskozás napirendjén sze­repelt a közművelődésnek a szocialista társadalom életé­ben betöltött helyével, fel­adataival foglalkozó eszme­csere, továbbá a közműve­lődés hatékonyságát szolgáló tudományos kutatások fel­adatairól és a szocialista or­szágok együttműködéséről szóló konzultáció. Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán arcképével díszített ezüstérmék — az egyiken; „Debrecen, 1974” felirat — gazdagítják azt az értékes ezüstserleget, ame­lyet Neményi Lili, az Opera­ház kiváló művésze, a Ma­gyarok Világszövetsége El­nökségének tagja ajándéko­zott a debreceni Csokonai Színháznak. Kívánságára, a vándorserleget zsűri ítéli oda a színház legjobb teljesítmé­nyét nyújtó opera vagy ope­retténekesének, illetve mű­vészegyüttesének. A serleg készítőjének, Szikora Gusz­táv ezüstműves mesternek művét ebben az évadban a színház operatársulata őrzi: Verdi Attila című operájá­nak bemutatásával nyerte el. * Genfben, a GATT székhe­lyén Nyerges János, a ma­gyar kormány különmegbí­­zottja a nemzetközi gazda­sági szervezeteknél a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya nevében november 18- án aláírta az általános vámL tarifa- és kereskedelmi egyezmény VI. cikkének végrehajtását szabályozó több oldalú megállapodást, az úgynevezett dömpingelle­nes kódexet. Ez a kódex egé­szíti ki a GATT és a Magyar GATT-csatlakozási jegyző­könyv rendelkezéseit és a magyar exportot védi a GATT-szerződések önkényes értelmezésével szemben. * 25 éve alakult meg a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége. Such János főtitkár a jubileumi ünnepségen a többi között hangsúlyozta; — A szövetség arra törekszik, hogy a szlo­vák nemzetiség tudatosan vállalja a szocialista hazafi­­ságot és az ezzel járó kötele­zettségeket, vállalja a szocia­lista Magyarország építésé­ben való aktív részvételt, anélkül, hogy feladná nem­zetiségét, anyanyelvét és sa­játos kultúráját. A Magyar Kereskedelmi Kamara vendégeként ha­zánkban járt Diomedo Cat­­roux, volt francia miniszter, az Association des Grandes Entreprises Francoises, a franciaországi multinacioná­lis cégek egyesülésének gaz­dasági tanácsadója, hogy ta­nulmányozza a magyar ke­reskedelem és ipar helyze­tét, és előkészítse annak a nagyvállalati igazgatókból álló francia delegációnak a tavaszra tervezett útját, amelyet majd Jacques Ferry, az AGREE elnöke vezet. '* Az Olasz Köztársaság Lo­vagi Érdemrendjével tüntet­ték ki Vécsei Györgyöt, az Idegenforgalmi Újságírók Nemzetközi Szervezete ma­gyar tagozatának elnökét, az olasz—magyar idegenforgal­mi kapcsolatok fejlesztése területén kifejtett tevékeny­ségéért. A kitüntetést Mario Franzi budapesti nagykövet adta át. Elhunyt dr. Radó Polikárp, a Római Katolikus Hittudo­mányi Akadémia nyugalma­zott tanszékvezető professzo­ra, a liturgikatörténetnek nemzetközileg elismert tudó­sa. <* Baráti gyűléssel, koszorú­zással emlékeztek meg no­vember végén a bulgáriai Sumenben Kossuth Lajos odaérkezésének százhuszon­ötödik évfordulójáról. Egy­kori lakóházában negyed­­százada múzeumot rendeztek be, amely most kibővített kiállítási anyaggal fogadja a látogatókat. * A magyar napilapok egyik közleményét idézzük: „A Hadtörténeti Intézet kéri azokat a volt magyar kato­nákat és munkaszolgálatoso­kat, akik a második világhá­ború éveiben lengyel ellenál­lókkal baráti kapcsolatba kerültek, írásban jelentkez­zenek az alábbi címre: Had­történeti Intézet, dr. Godó Ágnes részére, 1014 Buda­pest, Kapisztrán tér 2.”. * Az Európai Építésiparosí­tási Szövetség nemzetközi zsűrije értékelte az 1972—73- ban korszerű iparosított mó­don létrehozott épületek dí­jazására kiírt nemzetközi pá­lyázatot. Az ipari épületek kategóriájában az Iparterv és a 81. számú Építőipari Vállalat pályázata Arany Trófea-díjat kapott a Borso­di Sörgyár épületszerkezeté­nek előregyártott terveiért, a létesítmény építészeti ki­alakításáért és felépítéséért. ** Magyar és portugál irodal­mi művek, színdarabok és zeneművek cseréjében és egyes magyar művek portu­gáliai kiadásában állapodott meg a Szerzői Jogvédő Hiva­tal küldöttsége, amely dr. Tí­már István főigazgató veze­tésével tartózkodott Lissza­bonban. Elhunyt Biai Föglein Ist­ván festőművész, festésze­tünk impresszionista ágának egyik eredeti képviselője. '* Sir John F. Llewellyn, a British Council főigazgatója és felesége november 17—22 között hazánkban tartózko­dott. A kulturális életünkkel Ismerkedő vendéget, aki tár­gyalt a Kulturális Kapcsola­tok Intézete vezetőivel, fo­gadta Orbán László kulturá­lis miniszter és Köpeczi Bé­la, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. * A Lukács György, Bánóczi László és Benedek Marcell által 1904-ben alapított, He­vesi Sándor pedagógiai-mű­vészeti irányítása alatt mű­ködött Thália Társaságra, a magyar színházművészet történeti jelentőségű műhe­lyére emlékeztetett a Ma­Magyar filmek a londoni fesztiválon A londoni filmfesztivált, úgy gondoljuk, nem kell bemu­tatni. A világ egyik legnevezetesebb filmünnepsége, amely joggal viseli a fesztiválok fesztiválja elnevezést, mert hi­szen válogat ama filmek között is, amelyek egy-egy világfesz­tiválon már részt vettek, illetve díjat nyertek. Az idei ünnep­ségsorozaton, amelyet november 18. és december 8-a között rendeznek, ötven rendes és hetven rövidfilmet mutatnak be. Ám a tradíciók folytatása, a fesztiválokat megjárt sikerfilmek bemutatása mellett jó néhány rendező, így Frederic Wise­man, Paolo és Vittorio Taviani, Dániel Petrie, Peter Hall és mások számára London a premier lehetőségét is nyújtja. A fesztiválnak Londonból a napokban érkezett gazdag ismer­tetője azonban nekünk is örömet szerzett. Igazán nem lehet okunk panaszra, hiszen több kitűnő magyar rendező alkotása szerepel az angol főváros filmünnepének műsorán. Bemutat­ják a Karlovy Vary idei fesztiválján elismeréssel fogadott Nincs idő-t, Kása Ferenc alkotását, a Locarnóban nagydíjat nyert Tűzoltó utca 25.-öt, Szabó István művét, valamint Jan­­kovics Marcell János vitézét, a kitűnő rajzfilmet, amely a londoni filmünnepség különösen becsben tartott programjá­ban, a gyermekfilmek szekciójának műsorán szerepel. Mivel London a rövidfilmek corki. oberhauseni, krakkói, grenoble-i és zágrábi fesztiváljainak filmjei között is válogatott, a fesz­tivál rövidfilmműsorán is találunk magyar alkotást, neveze­tesen Reisenbüchler Sándor, Az 1812-es év című filmjét és ismét egy Jankovics-művet, a Sisyphust. A londoni fesztivál gazdag ismeretterjesztő füzetének képekkel illusztrált cikkei bemutatják rendezőinket és filmjeiket. Reméljük, hogy az angol főváros őszi filmünnepe újabb sikert hoz a magyar művészek alkotásainak és ismét öregbíti filmgyártásunk rangját. (cs) Tallózás a jugoszláviai magyar sajtóból A 80. éves születésnapját ünneplő Déry Tibort tisztelői és barátai közül sokan felkeresték üdvözletükkel Jugoszláviá­ból is. Az írónak a „7 Nap” című szabadkai újságban „Levél az öregségről” címmel megjelent válaszából idézünk egy részletet: „Kedves barátaim, hálásan köszönöm születésnapi jókívánságaikat, megtisztelő érdeklődésüket. Egy kissé rös­­tellem ugyan, hogy ez a nap — önhibámon kívül — igényt látszik tartani, ha nem is a közérdeklődésre, de a közfigye­lemre, mégis — megvallom — jólesik, mert alkalmat ad az emlékezetnek immár több évtizede tartó írói munkásságom felidézésére és számbavételére. Nyolcvanévesen az ember már az utókor ítéletét is hallani véli a ma helyzetjelentésé­ből. S ha esetleg ez túl kedvezőnek sikerül, az sem baj, az a születésnapi ajándék, leszámítható. Azt tartottam eddig, hogy nagy kort megérni nem érdem. Valamelyik kaukázusi köztársaságban, olvasom, halomszám­­ra élnek százéves nők és férfiak, egy százhúsz évesről is tud­nak, aki naponta még maga csutakolja lovait, végzi a ház körüli munkáját. Lovam nem lévén, akit megcsutakolhat­nék, taknyos nyolcvan évemmel miért hordjam fenn az orro­mat, amiért a toliamat igyekszem tisztán tartani? Nem, öreg­kort megérni nem érdem, a világ mindig szigorúan gondos­kodván idő előtti bukásunkról, génjeink bármilyen hosszú időre tervezték is működtetésüket...” BÚCSÚ KARINTHY GÁBORTÓL Hatvanéves lett volna december 17-én Karinthy Gábor, akinek Bánat című kötetét alig egy éve szinte percek alatt szétkapkodták. Most köszöntő helyett barátai mély megille­­tődéssel búcsúztatták. Agyvérzésben halt meg, éppúgy, mint apja, Karinthy Frigyes. Sírversét, idejekorán, ő maga írta meg, mi is lejegyezzük: Feje körül álmok csatáztak, betelni nem tudott velük. Kövek közt hurcolták a vágyak, a fel-felsíró hegedűk! Szúrták a percek és az órák, ha ébredt és ha lefeküdt. A hátán hordta koporsóját, megbotlott és belefeküdt. gyár Televízió november 26-i műsora. ■* Az év végéig ötven kijelölt üzemben ingyenes jogsegély­­szolgálatot szerveznek a dol­gozók jogi védelmére; taná­csot és felvilágosítást kap­nak munkajogi, munkavé­delmi, társadalombiztosítási, államigazgatási, családjogi és polgári jogi ügyekben, pa­naszokban. * Hét kiállítás mutatta be a mai Magyarországot a párizs környéki Sarcelles-ben meg­rendezett magyar kulturális hét során. Az olaszországi Pármában, ahol most utcát is neveztek el Bartók Bélá­ról, szintén változatos prog­ram gazdagította a magyar hetet. Medveczky Jenő, az öt éve elhunyt festőművész Anya és lánya című színes kompo­zíciója is szerepel abban az 1975-ös naptárban, amelyet az UNICEF — o világ éhező gyermekeinek támogatására megalakult ENSZ-szervezet — New Yorkban jelentetett meg. •* Érdekes térképészeti be­mutatót láthatott a budapes­ti közönség: a világtérkép­sorozatok kiállítására az adott alkalmat, hogy hét szo­cialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió — kartográfusainak együttmű­ködésében készülő 1:2 500 000 méretarányú világtérkép munkálatai befejeződtek.

Next

/
Thumbnails
Contents