Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-11-09 / 23. szám
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Déry Tibornak, Irodalmi munkássága elismeréséül, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt az ünnepségen Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára Vámos László felvétele Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára emlékmű épül a Mecsek hegység déli, Pécsre tekintő lejtőjén. Az impozáns mű egész Baranya megye felszabadítását szimbolizálja. Nagy János külügyminiszter-helyettes október 16. és 20. között Portugáliában tárgyalt a magyar—portugál kapcsolatokról. A magyar kormány az ENSZ Fejlesztési Program vezetői között létrejött együttműködési szerződés értelmében nemzetközi programtervezői tanfolyamot rendezett Budapesten. A tanfolyamon a többi között Banglades, Tanzánia, Uganda, Lesoto, lrak, Bolívia és Argentína számára képeznek a számítástechnikában jártas, a programtervezési és programozási munkák vezetésére alkalmas szakembereket. • A Magyar Zeneművészek Szövetsége megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen SáK&t hétN A H éjs rai Tibor zeneszerző, a testület főtitkára beszámolójában felmérte zenei kultúránk fejlődését. Egy adat a beszámolóból: a második világháború előtti utolsó békeévben az Operaház kétszáznegyven előadást rendezett százhatvanegyezer nézővel. ’973-ban az országban ezer operaelőadás volt több mint egymillió nézővel. « Kürti Miklós, az oxfordi egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja október 15-én előadást tartott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Anker közi előadótermében. Gábor Marianne festményeinek kiállítását október 16-án nyitották meg Párizsban, a Roussard Galériában, a párizsi művészvilág több képviselőjének jelenlétében. A kiállítást a „Korunk mesterei” című sorozatban rendezte a Galéria. * A magyar tudományos élet gyásza: 85 éves korában elhunyt Rusznyák István akadémikus, a nemzetközileg elismert tudós, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke. A szocialista országok akadémiai tagságán kívül levelező tagsággal tisztelte meg az Angol Orvosi Társaság és tiszteleti tagja volt az International Society of Lymphology-nak is. Az első nyilvános magyarkönyvtár alapításának jubileuma tiszteletére Pécsett tartotta VI. vándorgyűlését a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Az ülésen megemlékeztek a kettős évfordulóról: a Klimó püspök által alapított Pécsi Egyetemi Könyvtár fennállásának 200. és a szocialista könyvtárhálózat megteremtésének 25. évfordulójáról. A főpap sírhelyén a Corpus Christi kápolnában márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: Klimó György, a könyv, a zene, az építészet pártfogója, 1710— 1777. Az UNESCO közgyűlése októberi, párizsi ülésszaka egyhangúlag dr. Jóboru Magdát, a magyar UNESCO-blzottság elnökét, az ülésszakon részt vevő magyar küldöttség helyettes vezetőjét választotta meg a közgyűlés elnökévé. Dr. Jóboru Magda személyében első ízben választottak nőt az UNESCO-közgyűlés elnökévé. * Ünnepélyes alapkőletétellel megkezdődött a győri Vagon- és Gépgyár 300 millió forintos beruházónak építése. A leendő kovácsüzem áramátalakító és hevítő berendezéseit a Német Demokratikus Köztársaság szállítja. A gyár a fejlesztést állami hitel igénybevétele nélkül, saját alapból valósítja meg. Huszonöt éves a főváros egyik legszebb negyedében, a Rózsadombon épült templom. A negyedszázados jubileumon a templomot építtető esperes-plébános, Gábris Ferenc Grácián c. kanonok tartott beszédet. * Dr. Szemere Samu profeszszort, a magyar tudományos élet nagy öregét, a nemzetközileg is ismert Hegel- és Goethe-kutatót, akit 70 esztendeje avattak doktorrá, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen külön, a számára készített bőrdiplomával tüntették ki. • A Fővárosi Operettszinház 150 tagú társulata Görögországban vendégszerepeit. Művészeink a Csárdáskirálynőt és a Cirkuszhercegnőt mutatták be. * f Fellegi Teri, a harmincas évek népszerű sanzonénekesnője New Yorkból hazalátogatott és értékes irodalmi és színháztörténeti emlékeket adott át a Bajor Gizi Múzeumnak és a Magyar Tudományos Akadémia irattárának. Fókusz A cselekvés színképe A Magyar Nyelv Értelmező Szótára pontosan közli a szavak értelmét és jelentését. A cselekvés szó egyik jelentése így hangzik: „A gondolkodással, tervezgetéssel, beszéddel ellentétben valaminek a megvalósítására vagy megváltoztatására irányuló és kézzelfogható eredménnyel járó tevékenység; tett.” Irodalmi példát is olvashatunk, egy Petőii-idézetet: „Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját.” Ezekben a napokban különös aktualitással hangzanak ezek a szavak: a cselekvés zászlaja. A cselekvés színképének, ma más, békésebb változatainak vagyunk tanúi. Mert ez is cselekvés, ez is cselekvő hazafiság A televízió képernyője szívszoritó képsorokat vetít: országszerte folyik a szüret, a termés betakarítása, ám a teherautók, traktorok kereke tehetetlenül forog a sárban, a férfiak, asszonyok gumicsizmája majdnem térdig süpped a latyakban. Hetek óta esik az eső, kisebb-nagyobb szünetekkel. Veszélyben a termés. A felázott talajon csak kézi erővel boldogulhatnak, és a gépek, az autók nem sokat segítenek. Meg aztán máshol van rájuk szükség. A Kárpát-medence vízgyűjtő területén a minden októberi átlagot és rekordot megdöntő hatalmas mennyiségű csapadék megduzzasztotta a folyókat. A Bodrog, a Sajó, a Tárná, a Zagyva mentén ezrek erősítették a töltéseket, védték a gátakat. A teherautókat és munkagépeket ide irányították át. Az egész ország megmozdult: segíteni kell. Az üzemek dolgozói, a hivatalok tisztviselői, az iskolák, egyetemek tanulói és oktatói felkerekedtek: szedték a szőlőt, a krumplit, a cukorrépát, mentették egy egész évi jó munka gyümölcsét. Együtt és egységesen. S az elgémberedő kezek, a fáradó térdek jutalma volt a látvány: a jól végzett munka. Furcsa véletlennek látszik — pedig a társadalom életében a véletlen nemigen játszik olyan szerepet, mint a tudatos törvényszerűség —, hogy éppen ezekben a napokban látott napvilágot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdéseivel kapcsolatban. S ennek az állásfoglalásnak egyik legtömörebb és legtalálóbb megállapítása, hogy a szocialista hazafiság — cselekvő hazafiság. Ismétlem, a társadalom életét nem a véletlenek irányítják, s így ez sem véletlen, hogy ez a meghatározás most került előtérbe. Hiszen ez egyszerre rögzíti a jelen helyzetet és jelöli ki a jövő útjait. A cselekvés, a tett a fokmérője az igazi hazafiságnak. Aki életének vezérlő eszméjévé tette a cselekvést, az szükség esetén arra is képes, hogy e tevékeny életforma színképét állandóan gazdagítsa, a cselekvés újabb és újabb formáit bontakoztassa ki. És akkor tudja, hogy a szerszámgépnek vagy golyóstollnak logikus folytatása, meghosszabbítása lehet a kéz, amely homokzsákot tölt, hogy a folyó menti falvakban a gyerekek nyugodtan alhossanak; a kéz, amely a szőlőt szedi a tőkéről, hogy majd később boldogan koccinthassunk egy-egy születés- vagy névnapon az 1974-es évjáratú Tokaji furminttal. A cselekvések szóbeli megfogalmazásával tisztázódik, kikristályosodik az értelmük is. S a cselekvés végrehajtásával gazdagodik, bővül a megfogalmazás is. Idehaza, az ország határain belül ezek az együttes cselekvést, közös munkát igénylő helyzetek tovább színesítik a hazafiság fogalmát. Ám mindez hogyan vonatkozik azokra, akik távol élnek hazánktól és mégis jó magyar hazafinak tartják magukat? Repüljenek haza, hogy emeljék a védőgátakat, hogy a sáros földből kihúzgálják a cukorrépát? Erre nincs szükség, hiszen a hazafiság, a cselekvő hazafiság színképe ennél sokkal gazdagabb: a cselekvés náluk más megjelenési formákat ölthet. Az, aki előítélet nélkül, megbecsüléssel, jószándékkal tekint ránk, s hazalátogatva, majd visszatérve az őt befogadó országba, elmondja, mit látott Magyarországon, elmondja, hogy idehaza a hazafiság az egész nép ügye, s az egész nép együtt építi a jelent és a jövőt, ha ferdítés nélkül beszámol az igazságról, akkor ez már cselekvés. S ha jelenlegi hazájában olyan fontos tudományos vagy egyéb posztra került, hogy szavára hallgatnak, tudják, hogy az igazat mondja mindig, akkor ennek az igazmondásnak olyan mágneses erőtere keletkezik, amely magával ragadja azokat is, akik talán eddig nem láttak bennünket tárgyilagosan. A festőművész, aki hazaküldi alkotásait, hogy a mi múzeumainkban is ott legyenek a művei; a zenész vagy karmester, aki hangversenyt ad itthon, a tudós, aki előad az egyetemen, -ahol valaha tanult, a munkás, aki meglátogatja régi üzemét és elmondja, hogyan lehet többet kihozni a régi gépből, a farmer, aki átadja falujában a munkatapasztalatait: tömeges jelenség évről évre. Ezek az emberek erkölcsi magatartásukkal, cselekedeteikkel, tetteikkel bizonyítják, hogy hozzánk is tartoznak. S az ilyen emberek tudják, mi a cselekvő hazafiság. Tudják és gyakorolják. Apostol András Nagy sikerrel lépett fel Brüsszel Audergheim nevű elővárosának művelődési palotájában a Bihari János Népi Együttes, a HVDSZ (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) együttese. A magyar művészek a Jeunesses Musicales szervezet meghívására kéthetes körúton szerepeltek Kornlss Péter felvétele AEROFILA 74 Aerofila 74 elnevezéssel Nemzetközi Légipostabélyeg-kiállítás nyílt október 19-én a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Vörösmarty utcai székházában, és itt tartotta kongresszusát a légipostabélyeg-gyűjtők nemzetközi szervezete, a FISA. A bemutatón 23 ország 156 kiállítójának 45 ezer bélyegét láthatták az érdeklődők, közöttük a világon negyedikként hazánkban kiadott légiposta bélyeget, mely a Budapest—Bécs között 1918. július 4-én megnyílt légijáraton szállított levelek bérmentesítésére szolgált. A kiállítás programjának látványosságai közé tartozott a fővárosban kocogó négylovas régi postakocsi, az évszázados postai delizsánsz és október 20-án vasárnap délben a Nyíregyházáról és Szombathelyről a Hősök terére leszálló két helikopter: különleges bélyegzésekkel ellátott postát hozott Budapestre ... Meghalt Lengyel Menyhért. Negyven évig élt külföldön, s néhány héttel ezelőtt költözött végleg haza, Magyarországra. A Nyugat első nemzedékének a képviselője, oly sok sikeres mű szerzője 94 éves volt Koncz Zsuzsa felvétele TÉLI EQYETEM Baranya megye és székhelye, Pécs város Magyarország egyik legszebb mezőgazdasági vidékei közé tartozik. A gazdag és kulturált terület egyik gyöngyszeme Harkányfürdő — decemberben itt rendezik meg immár hatodszor a Téli Egyetemet, amelynek előadásai kulturális, művészeti és történelmi kérdésekkel foglalkoznak. A részvételi díj személyenként 2400 forint, a TIT Magyar Nemzeti Bank 240—90171— 9012 számú számlájára lehet előzetesen befizetni. A befizetett összeg biztosítja a szállást, naponta háromszori étkezést, kirándulást, a helyi közlekedés díját, sőt a gyógyfürdő-kezelés költségét is. Az oda és visszautazásról a résztvevőknek kell gondoskodniuk. A jelentkezési lapot a TIT Téli Egyetem Titkárságának H—7621, Pécs — kell címezni.
