Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-10-12 / 21. szám
/itAjyn, -MI AZ ALLERGIA? A Magyar Allergológiai Társaság Kékestetőn tartotta 1974. évi tudományos ülését több külföldi tudós részvételével. Az allergia egyesek szerint a modern ember betegsége. Ez a megállapítás azonban nem helytálló, mert az allergia valójában nem betegség, csupán a szervezet túlzott védekezése. Az történik ugyanis, hogy a szervezetet a modern élettel kapcsolatosan egyre több és több külső és belső inger éri. Az idegen anyag (az allergen) a szervezetben ellenanyag képződését indítja íjjeg. Ezt a csodálatos védekezést szervezetünk „jobb ügyhöz méltó” buzgalommal végzi. Ennek eredménye az, hogy gyakran sokak által ismert speciális betegségek alakulnak ki, amelyek ellen az orvosnak kel} felvennie a harcot. A szervezetnek ez a túlérzékenysége veszélyezteti egyelőre a szervátültetések sikerét. Űj tudományig, az immunológia foglalkozik annak felderítésével, miért reagál a szervezet olyan elutasítóan a belé plántált idegen szervre, s hogyan lehetne ezt a reakciót „megszelídíteni”. Van, aki ugyanazokra az ingerekre egyáltalában nem reagál, de a másik igen. Élő példa erre a tüdőgyulladás, amely idős betegeknél legtöbbször láztalanul zajlik le. Van eset arra, hogy a szervedet természetes vagy mesterséges úton védetté válik. Ilyenkor beszélünk immunitásról vagy védettségről. Ez az állapot például fertőző betegségeknél elérhető azzal, hogy az ember védőoltást kap vagy pedig átesik azon a fertőző betegségen. Az allergiás tüneteket már a régiek is felismerték és leírták, de okát megmagyarázni nem tudták. Pirquet írta le elsőként, hogy ha a szervezet testidegen anyaggal érintkezik, akkor ellenanyag termeléssel válaszol, ö állapította meg azt is, hogy ehhez bizonyos lappangási időre van szükség. A tudomány mai állása szerint, ha a külső vagy belső ingerek hatására antitestek keletkeznek, ilyenkor vagy immunitás (védettség) vagy pedig allergia jön létre. Mind az allergológia mind az immunológia tudományát néhány évtizede fejlesztették odáig, hogy a kutatások ma már gyakorlati téren is megbízható eredményekkel járnak. Így tudjuk, hogy az allergiás betegségek csakis az arra hajlamos szervezetben jönnek létre. Az ilyen beteg sokszor jobban szenved a tünetektől, mint magától a betegségtől. Ezért az orvosra vár az a feladat, hogy a beteg szenvedéseit minél hamarabb megszüntesse vagy akut állapotát enyhítse. A túlérzékenységi reakció színhelye lehet a tüdő (asztmás, fulladásos rohamok). Általánosan ismert jégzőszervi allergiás betegség az asztma, amely nehéz légzéssel jár és kiújulásra hajlamos. A rohamok alatt a kilélegzés nehezített, a tüdő felett sipolás, búgás hallható. Előidézésében sok a pszichogén tényező és a stressállapot is. A szénanátha meghatározott időszakban jelentkezik, és bizonyos virágporok okozzák. Támadási felülete elsősorban az orr nyálkahártyája, a felső légutak, a szejn kötőhártyája stb. Jóindulatú betegség, gyógyszeres kezelésre a betegek 80— 90%-a jól reagál és gyógyul. A másik nagy csoportot az allergiás bőrbetegségek szolgáltatják. A legelterjedtebb betegség egyike az urtikária vagy csalánkiütés, amely igen kellemetlen viszketegséggel jár. Kiváltó okai és megjelenési formái igen változatosak. Oka lehet valamilyen külső fizikális hatás, tápanyag vagy egyéb, így más betegségekkel kombináltan fordul elő. Sok ember életét keseríti meg az ekcéma, amely hevenyen kezdődik, kis gyulladásos hólyagocskákkal, nedvezéssel, heves viszketéssel. Gyakran átmegy az akut szakasz idült állapotba, amikor a bőr gyulladt, megvastagodott, Már egészen kis külső vagy belső ingerek létrehozhatják, amelyek más egyéneknél semmiféle következményekkel nem járnak. Ekcéma esetében nemcsak a viszketés csillapításáról kell gondoskodni, hanem a fájdalomérzés csökkentéséről is. A nedvező, gyulladt bőrfelületeken a kenőcsök általában izgató hatást fejtenek ki. Idős korban — érdekes módon — az ekcémára való hajlam általában megszűnik. És a gyógyszerek? Ami a gyógyszereket illeti, a legtöbbnek nem kívánt mellékhatása is van, amely allergiás betegséget idézhet elő. Természetes, hogy a gyógyszergyárak igyekeznek olyan készítményeket előállítani, amelyeknél minimálisra csökkentik az ilyen mellékhatások lehetőségeit. Ez azonban nem minden esetben sikerül, Sajnos, sok esetben a beteg maga választja ki gyógyszergyűjteményéből azt a gyógyszert, amelyet gyógyulása érdekében a legmegfelelőbbnek tart, és nem veszi figyelembe a készítmény ellen javallatait. De megteszi ugyanezt az orvos is, amikor nem ismerve a beteg allergiára való egyéni hajlamát, olyan gyógyszert rendel, ami allergiát vált ki. Ez különben csak akkor derül ki, ha a beteg elkezdi a gyógyszer szedését. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy olykor a legáltalánosabban használt gyógyszerek is egyes betegeknél nem kívánatos melléktüneteket okoznak. Ez a tény egymagában Is megnehezíti az allergiás betegségek elleni védekezést. Közismert például, hogy egyes betegek penicillinre érzékenyek, így kiváló gyógyszerünk alkalmazásától ilyen egyéneknél el kell tekintenünk. Az allergiás betegségek ellen kiváló gyógyszereink vannak, mint a Suprastin, Dehistin, Pipolphen, de akadnak ma már újabbak is, mint a Sandosten, Tavegyl, Peritol stb. Ügy tetszik felesleges ennyiféle gyógyszer, de figyelembe kell venni, hogy közülük az orvosnak, csakis az orvosnak kell kiválasztania azt a szert, amely az adott körülmények között a legmegfelelőbbnek bizonyul. A régebbi gyógyszerek harminc perc alatt szívódnak fel s hatásuk három-négy órán keresztül tart. Az újabb gyógyszerek már lassabban szívódnak fel, hatásuk viszont tartósabb. Másrészt számítani kellett azzal, hogy egyes szerek tartós alkalmazása esetén a szervezet hozzászokik, ezért más készítmény adására kényszeríti az orvost. A mai orvosi szemlélet fontosnak tartja a megelőzést. Sok esetben azonban nehéz annak kiderítése, hogy mi váltotta ki az allergiás tüneteket, mégis meg kell kísérelni az ok kiderítését. A kiváltó ok kiküszöbölésével ugyanis teljes gyógyulás érhető el. Dr. Marék Antal SZÍNES DIVATJELENETEK A Fővárosi Kézműipari Vállalat — vagy ahogyan Budapesten becézik: o „kézműsök” — a Béke-szálló kupolatermében őszi—téli nagy divatbemutatót rendeztek. Weingruber Éva, a művészeti vezető és kitűnő ízlésű munkatársai elegáns, divatos kollekciót állítottak össze, elhagyva a divat összes bolondos túlzásait. Talán éppen ezért volt nagy sikerük. A vállalatnak két új divatüzlete vap a Belvárosban, az egyik a ,,Charme boutique” a másik pedig a „Belváros” elnevezésű. Modelljeik a bemutatóval szinte egyidőben jelennek meg a boltokban is. Ez a közműtök sikerének másik titka. A bemutatót a divatszínek szerint jelenetekre osztották. A fekete jelenettel kezdődött a divatelőadás. Ebben a jelenetben főként, valódi bőrből készült kosztümök és kabátok szerepeltek, finom szőrmével, tűzéssel és hasított bőr pántozással díszítve. A legnagyobb sikert a fehér szőrmegalléros, fekete juhnappa kabát aratta. Itt mindjárt szóljunk a kabát hosszáról: a legújabb divat szerint körülbelül 10 cm-rel takarja a térdet, Bár a divatjóslatok szerint a nadrág „kimegy” a divatból, e bemutatón mégis sok szép nadrágos összeállítást láttunk, mind a nappali, mind az estélyi ruhák között. A barna jelenetben például a legszebbek egyike volt a barna-fehér színösszeállítású, a Baranya megyei Lakocso kézimunkázó asszonyainak, népi szőttes munkájával díszített, nadrágos együttes, ujjatlan, fehér szőrmés mellénnyel, fehér hosszú újjú pulóverrel, fehér szőrme kucsmával. A barna jelenet sikeres modelljei közé tartozik az első képünkön bemutatott tejeskávészínű Ingruha, sötétebb barna, finom azsúrozással, a zsebeken, a szoknya alján és a váll alatt. A fekete-fehér jelenet szereplői a második képen látható modellek: a fekete-fehér nyomott mintás jersey kabát, feketével paszpólozott fehér sálgallérral és a népies hatású fekete-fehér-szürke mintás jersey maxi szoknya, fekete fodros ujjú kötött blúzzal, szürke mellénykével. Nagyon tetszett a harmadik képünkön látható, barnafehér eszterházi kockás szövetből tervezett kabát, különleges leszabott vállal, fehér tűzéssel díszített barna pántozással. A kis kalap a kabát anyagából készült. (f. b.) Komlós Lili felvételei Kttrthy Hanna rajza Jfíihoi kenyér a kezedbe KRIZA JÁNOS VERSE Mikor kenyér a kezedbe, mindig én jussak eszedbe, akkor se más egyebekről, mint az igaz szerétéiről. REJTVÉNY GYERMEKEKNEK Tedd a helyére! Az alább felsorolt szavakat írjátok be az ábrába úgy, hogy azok a megfelelő helyeken keresztezzék egymást. KÉS, KÜRT, NAP, PÉK, RAK, SÜN. Megfejtés: P?N ‘9 'WIJM t ‘SV» I :saüaiy8St)d XVR *9 ‘UBS '» ‘XVd 'S :satu|zszjA (Zala József rejtvénye) Keceplek BURGONYAPÜRÉ LEVES. Hozzávalók: 25 deka burgonya, borjúcsont, 3 deka vaj, 3 deka liszt, só, 1 deci tejszín, 1 tojás. 1 liter vízben 25 deka burgonyát s egy kis borjúcsontot felfőzünk, majd a burgonyát szitán áttörjük; 3 deka vajból és 3 deka lisztből világos rántást készítünk, amelyet feleresztünk, s a szitán áttört burgonyát habverővel állandóan keverve felforraljuk, s egy kis sóval ízesítjük, Tálalás előtt 1 deci tejszínnel 1 tojás sárgáját a leveses tálban előre elkeverünk, erre öntjük a kész levest, s így tálaljuk. Vajban pirított zsemlemorzsát adunk hozzá. LEVESBE VALÓ ZSEMLEGOMBÓC. Hozzávalók: 1 zsemle, 1 deci tej, egy kis zöldpetrezselyem, só, egy egész tojás, 2 deka liszt és 2 deka búzadara. — Egy szikkadt zsemlét nagyon apró kockákra vágunk, megszárítunk, s egy deci tejjel leforrázunk. Kis ideig állni hagyjuk, hogy a zsemle magába szívja a tejet. Akkor egy kis felvágott zöldpetrezselyemmel, sóval, egy egész tojással, 2 deka liszttel és 2 deka búzadarával jól összekeverjük. Vizes kézzel kis gombócokat formálunk az anyagból és külön edénybe vett levesben legalább 20 percig főzzük. RAKOTT KÁPOSZTA. Hozzávalók: 60 deka savanyú káposzta, 30 deka darált sertéshús, 8 deka reszelt vöröshagyma, egy evőkanálnyi édes pirospaprika, 5 deka zsír, 12 deka rizs, 2 deci tejföl, 15 deka kolbász, kis törött bors és só. — A savanyú káposztát megmossuk és 10—15 percig előre megfőzzük. Leszűrés után tűzálló edénybe teszünk belőle egy ujjnyi réteget. A következő réteg a zsíron, vöröshagymán, paprikával, törött borssal és sóval előzőleg már lepirított hús, amelyet megszórtunk rizzsel és pár szelet kolbászt tettünk hozzá. Ezután ismét káposztát, húst, rizst, és kolbászt rakunk egymás fölé úgy, hogy végül legfelül káposzta maradjon. Két deci tejföllel leöntjük, s meleg sütőben kisütjük. Ha pirulni kezd, fedjük le, nehogy megégjen. Sütési ideje 30—40 perc. DIPLOMATA TEKERCS. Hozzávalók: 5 deka vaj, 5 deka liszt, 6 tojás, 4 deci tej, 7 deka vaníliás cukor, kevés barackíz, fél üveg befőtt gyümölcs, egy evőkanál rum. Parázstésztát készítünk a következő módon: a vajat egy zománcos, nyeles gyorsforralóban felolvasztjuk és abban a lisztet folytonos keverés mellett kissé megfuttatjuk, aztán föleresztjük a tejjel, annyira, hogy jó sűrű pépet kapjunk, amelyet állandó keverés közben jól kifőzünk. Ekkor a tojások sárgáját a vaníliás porcukorral habosra keverjük és apránként jól bedolgozzuk az immár teljesen kihűlt pépbe. Végül hozzáadjuk a tojásfehérjéknek keményre felvert habját, majd jól kikent és lisztezett tepsiben megsütjük, nyomban rákenjük a barackízzel elkevert befőtt gyümölcsöt, gyorsan összetekerjük, mint a piskótatekercset szokás és a tálra gurítjuk. Porcukorral jól meghintve azonnal kínáljuk. Töltelék: egy kevés barackízt rummal elkeverünk és hozzáadunk kockákra vágott keményhúsú gyümölcskompótot. JÚDÓ-STÍLUSBAN Hozzávalók: 400 g mohair fonal, 3-as, 31/i-es kötőtűk, övcsat. Mérete: 44—46-os. MINTÁK: Passzé: 1 sima, 1 fordított szemek váltakozása. Alap: színén sima, visszáján fordított szemek, ezen belül készítjük a csipkemintát. 1. sor: *5 sima, egyet ráhajtunk és 2 szemet simán összekötünk, majd a *-tól ismételünk. 2. sor: * 3 sima, 1 szemet leemelünk, 1 szemet lekötünk és a leemelt szemen áthúzzuk, 1 sima, iáhajtunk és 2 szemet simán összekötünk, *-tól ismételünk, A leírtak minden 6. és 7. sorban ismétlődnek. A következő motívumok mindig az előzők közé kerülnek. A szabásrajz szerint megkötjük a darabokat, összeállításkor az ujját előbb apró öltésekkel a karöltő méretére beráncoljuk és úgy varrjuk be. A 3-as tűvel kötjük a paszszét, a vastagabbal az alapmintát. I I
